SZEMÉLYISÉGLÉLEKTAN

A személyiség terminus eredete Minden ember személyiség – objektív entitás. Persona: színházi maszk. Magyar nyelvben: arc, arculat, kép, képmás (XIV.szd.) egyedi én (XV.szd.) személyiség (Széchnyi István: Stádium, 1838.)

Személyiség fogalma A személyiség azon pszichofizikai rendszereknek a dinamikus szerveződése az egyénen belül, melyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását. Gordon Willard Allport 1897 - 1967

Személyiségelméletek csoportosítása Tipológiák Az együttesen előforduló személyisétulaj-donságok alapján képeznek csoportokat: Hippokratész, Pavlov, Kretschmer, Jung, Eysenck Dinamikus elméletek A cselekvés belső indítékait állítják középpontba – motivációs elméletek: Freud, Rogers Fejlődéselméletek A személyiségfejlődés jellegzetességeit írják le: Freud, Erikson, Piaget, Nagy László

Hippokratész vérmérsékleti tipológiája Az ember emocionális viszonyulását, cselekvésének dinamikáját testnedvei határozzák meg: az érzelmek kialakulásának gyorsasága és erőssége, az érzelmek tartóssága (egyensúlya), az érzelmek külső kinyilvánítása, az érzelmek cselekvésre késztető ereje.

Szangvinikus típus VÉR kiegyensúlyozott érzelmei gyorsan keletkeznek, könnyen kiválthatók, nagy intenzitásig fokozódnak, nem tartósak, testileg kifejezettek, nagy a cselekvéskiváltó hatékonyságuk.

Kolerikus típus SÁRGA EPE kiegyensúlyozatlan érzelmei gyorsan keletkeznek, nagy intenzitásig fokozódnak, tartósak, a negatív élményekre fogékonyabbak.

Melankolikus típus FEKETE EPE érzelmei lassan keletkeznek, nem nagy intenzitásúak, kicsi a cselekvést kiváltó hatékonyságuk, tartósak, fogékony a negatív élményállapotokra.

Flegmatikus típus NYÁLKA kiegyensúlyozott érzelmei lassan keletkeznek, nem nagy intenzitásúak, nem tartósak, nem érzelemvezérelt, közönyös, szenvtelen, higgadt, nyugodt.

Pavlov tipológiája Az idegrendszer két alapfolyamata a SERKENTÉS és a GÁTLÁS. Ezek jellemezhetők: erősségükkel, gyorsaságukkal, a két folyamat egyensúlyával. Kísérletileg 4 idegrendszeri típus létezését tudta igazolni. Ivan Petrovics Pavlov 1849 - 1936

Pavlov idegrendszeri típusai: Élénk: a serkentés és a gátlás erős, gyors, kiegyensúlyozott Féktelen: a serkentés gyors, a gátlás gyenge és lassú, kiegyensúlyozatlan Nyugodt: a serkentés és a gátlás erős, de lassú, kiegyensúlyozott Gyenge: a serkentés és a gátlás gyenge, lassú, az idegrendszeri terheléseket nehezen viseli, túl érzékeny

Kretschmer tipológiája Pszichotikus betegek adatai: az ember pszichés dinamikája és általános affektív tónusa összefügg a fizikumával. A testarányok meghatározzák a TESTALKATOT, amely meghatározott LELKI ALKATTAL jár együtt. 1888 - 1964

PIKNIKUS - CIKLOTIM Érzelemgazdag, jó humorú, életörömökre beállított, nagy hangulatinga-dozású, társasági ember.

ASZTÉNIÁS - SZIZOTÍM Zárkózott, érzelmeiben túlérzékeny, gyakran irreális fantáziájú, absztrakt, rendszerező gondolkodású ember.

ATLETIKUS - VISZKÓZUS Fegyelmezett, beszabályozott, gyakran indulatos, mogorva, gondolkodása inkább konvergens, koordinált mozgású izomember.

Jung típustana A pszichikus energiák (a személy érzéseinek, gondolatainak és figyelmének) irányulása történhet: a szubjektum belső világára INTROVERTÁLT a külső világra EXTROVERTÁLT Karl Gustav Jung 1875 - 1967

Introvezió - extrovezió Az introvertált saját belső világára irányul (befelé forduló), a környezetéhez való viszonyát az intenzitás jellemzi: vagyis szűk körű, de mély kapcsolatokat igényel, a kevés közeli barátja kivételével viselkedése távolságtartó, zárkózott. Az extrovertált pszichikus energiáit a környezetére irányítja (kifelé forduló), igényli maga körül az embereket, társaságkedvelő, közlékeny, szereti a változatosságot.

Funkciótípusok

H. J. Eysenck tipológiája Vonáselmélet. Személyiségvonás: az együtt járó tulajdonságok együttese. Adatredukciós módszer a faktoranalízis: tulajdonságcsoportok létrehozása. A faktoron belül erős a korreláció a tulajdonságok között, a faktorok viszont egymástól függetlenek. 1916 - 1997

Eysenck típusai

Big Five Neurocitás Extroverzió Nyitottság Együttműködés VONÁSFAKTOR JELLEMZŐ SKÁLÁK Neurocitás Nyugodt Szívós – sérülékeny Magabiztos - bizonytalan Extroverzió Visszahúzódó Szótlan – bőbeszédű Gátlásos – spontán Nyitottság Konvencionális Bátortalan – merész Konzervatív – liberális Együttműködés Ingerlékeny – jó természetű Könyörtelen – lágy szívű Önző – önzetlen Lelkiismeretesség Gondtalan Megbízhatatlan – megbízható Hanyag - lelkiismeretes

Freud pszichoanalitikus elmélete A lelki élet tartományai:

Freud személyiségstruktúrája Ösztön-én Én Felettes-én Mindhárom összetevő jellemezhető tartalmával, működési módjával és egymáshoz való viszonyuk pedig a személyiség dinamikáját határozza meg.

Ösztön-én Az ösztön-én biológiai tartalmát a lét- és fajfenntartással összefüggő ösztönök képezik. Ezek: a szexulaitás, az agresszió és a halálösztön. Pszichológiai tartalma a fejlődés során alakul ki és olyan élmények, események emlékképei, melyekhez nagy feszültségtartalmú kínos érzelmek tapadnak. Eredetileg tudatosak voltak, de az én számára elfogadhatatlanok, így a tudattalanba fojtja el őket. Közvetlen kielégülésre törekszik: az örömelv vezérli.

Én Az én a személyiségnek az az összetevője, amelyik a külvilággal való kapcsolatot biztosítja és lehetővé teszi, hogy az ember cselekedetei a valósághoz alkalmazkodjanak. Az énhez kapcsolhatók a megismerési folyamatok, de a szorongásélmény keletkezése és elhárítása is. Így az én egyensúlyt teremt az ösztön-én, a felettés-én és a környezet elvárásai között. A realitás-elv vezérli.

Felettes-én A felettes-én tartalma szocializáció során alakul ki. Elsősorban a szülőktől, az indetifikációs modellkövetés során átvett értékeket, normákat, szabályokat és tilalmakat tartalmazza. Mintegy könyörtelen lelkiismeretként viselkedik, bűntudatot kelt. Normavezérelt.

Énvédő mechanizmusok Szorongást csökkentő elhárító mechanizmusok ELFOJTÁS Azonosulás Regresszió Indulatáttétel Projekció Reakcióképzés Racionalizáció Szublimáció Elaboráció 1856 - 1938 1895 - 1982

Carl Rogers elmélete Humanisztikus pszichológia. Organizmus: a egyén, mely önmegvalósításra törekszik. Énkép: az önmagára vonatkoztatott elképzelések, észleletek, érzelmek, értékeke és attitűdök. Énideál: az a személy, akivé válni szeretne. 1902 - 1987

Inkongruenciák Énkép és organizmus: Az énkép nem a valóságot tükrözi. Beilleszkedési, alkalamazkodási problémák. Énkép és énideál: Nagy eltérés: irreális célkitűzések. Kis eltérés: nincs motiváció a fejlődésre

Maslow szükségletelmélete ÖNMEGVALÓSÍTÁS Esztétikai szükségletek Kognitív szükségletek Megbecsülés szükséglete Szeretet szükséglete Biztonság szükséglete Fiziológiai szükségletek Abraham Maslow 1907 - 1970

Pszichoszexuális fejlődéselmélet Sigmund Freud Gyermekkori szexualitás: minden ember születésétől kezdve szexuális beállítódású lény A libidó melyik testrészhez kapcsolódik.

Freud pszichoszexuális fejlődéselmélete 0-1 éves korig: ORÁLIS szakasza száj a táplálkozástól függetlenedve is erogén zónává válik. 2-3 éves korig: ANÁLIS szakaszaz ürítési funkció kerül a középpontba. 3-6 éves korig: FALLIKUS szakasznemi szervek iránti érdeklődés – Ödipusz-komplexus. 6-10 éves korig: LATENCIA szakasza ösztön-nyugvás, szülőkkel való azonosulás, szociális érdeklődés. 10-18 éves korig: SERDÜLŐKOR szakasza le-vállás a szülőktől, genitális örömszerzés.

Az érdeklődés fejlődése Nagy László (1857-1931) Iró, pedagógus, pszichológus, az első pedagógiai lélektani laboratórium megszervezője, a Magyar Gyermektanulmányi Társaság egyik megalapítója és vezetője, a Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium lélektani laboratóriumának megszervezője és vezetője, a Magyar Tanítóképző című lap szerkesztője, A gyermek című folyóirat megalapítója és szerkesztője, a budapesti Gyermektanulmányi Múzeum egyik megalapítója; kora magyar gyermekpszichológiájának legjelentősebb alakja Az érdeklődést tekinti életkori sajátosságnak.

Az érdeklődés fejlődése 0-2 éves korig: ÉRZÉKI érdeklődésaz érzéki benyomások kötik le a gyerek figyelmét. 2-7 éves korig: SZUBJEKTÍV érdeklődésa tárgyak mire jók számára – változékonyság. 7-10 éves korig: OBJEKTÍV érdeklődésa tárgyak valós hasznossága kelti fel a figyelmet – gyermeki realizmus az empíria szintjén. 10-15 éves korig: ÁLLANDÓ érdeklődés a tevékenység állandóságában nyilvánul meg – empirikus természetű – gyűjtések kora. 15 éves kortól: LOGIKAI érdeklődés jelenségek eszmei tartalma, belső összefüggései érdeklik – politikai érdeklődés, rajongó lelkesedés.

Az értelmi fejlődés A nevelő szerepe a felfedező ismeretszerzés serkentése és irányítása. Az értelmi fejlődést tekinti életkori sajátosságnak. Jean Piaget 1896 - 1980

Piaget kognitív fejlődéselmélete 0-2 éves korig: SZENZOMOTOROS intelligencia szakaszaa külvilágnak nincs tartós belső repre-zentációja. Szemléletes cselekvő gondolkodás. 2-7 éves korig: PROPERATÍV intelligencia szakasza a külvilágnak képi reprezentációja van. Szemléletes képszerű és intuitív gondolkodás. 7-14 éves korig: OPERATÍV intelligencia szakasza a külvilágnak fogalmi reprezentációja van (7-10 évig konkrét fokon, 10-14 évig absztrakt fokon).