 Fogalom meghatározás a primer ásványi nyersanyagokat és az aggregátumot.  Az e kritériumoknak megfelelő ásványi nyersanyagvagyon- nal való gazdálkodás optimalizálásának alapelvei a fenntart- ható fejlődés szem előtt tartása mellett  A primer aggregátum típusú ásványi nyersanyagokkal történő állami gazdálkodás megismerés érték meghatározás nyilvántartás védelem kitermelés hasznosítás

 Egy adott térség (megye, ország, régió stb.) ásványi nyersanyaggal való ellátottságát (ásványvagyon potenciálját) az adott térség földtani felépítése határozza meg.  Az ásványi nyersanyagok legfőbb jellemzője a helyhez kötöttség  Senki nem kényszeríthető gazdaságtalan tevékeny- ségre, de az állam – pl. ásványvagyon gazdálkodási célok elérése vagy a fenntartható fejlődés érdekében – oly szabályzatok meghozatalára képes, ami egy-egy gazdaságtalan tevékenységet gazdaságossá tehet.

 meg nem újuló természeti erőforrás  a nemzeti vagyon részeként „in situ” helyükben állami tulajdont képeznek  kizárólag külfejtésben történő kitermelés (felszíni beavatkozás)  helyhez kötöttség  nagy volumenű termelés  helyben történő termékké alakíthatóság  fuvar érzékenység

Magyarország ásványi nyersanyagokkal közepesen ellátott ország.  Az aggregátum típusú ásványi nyersanyagok –kal, Magyarország jól ellátott, több mint 100 évre elegendő megkutatott és gazdaságosan kitermelhető készlettel rendelkezünk.  Az aggregátumok elhelyezkedését az ország földtani felépítése határozza meg

Kovács Gábor nyomán

Kitermelhető vagyon (Mt.)

Nyers- anyag Bányatelekkel fedett Szabad területÖsszesen Progno- sztikus Földtani vagyon Ipari vagyon Földtani vagyon Ipari vagyon Földtani vagyon Ipari vagyon Földtani vagyon Kavics Homok KőKő Össz MAGYARORSZÁG NYILVÁNTARTOTT ÁGGREGÁTUM JELLEGŰ NYERSANYAG VAGYONA (Millió m 3 )

 Az ásványi nyersanyagok értékelését, az azt magában foglaló térrész kőzettani-teleptani viszonyainak komplex feltárásán keresztül kell elvégezni. A komplexitás mértékét az adott nyersanyag piacgazdaságban betöltött szerepének kell meghatároznia. Sajnos ez nem történt meg, így  Magyarországi aggregátum jellegű ásványva- gyon értékét az 54/2008. (III.20.) Kormány rendeletben meghatározott fajlagos érték felhasználásával határoztam meg.

ÁSVÁNYVAGYON ÖSSZES MEGKUTATOTT ÁSVÁNYVAGYON FÖLDTANI VAGYONIPARI VAGYON ÉrtékBányajáradékÉrtékBányajáradék Mrd. Ft. Homok 866,09 43,30 483,45 24,17 KőKő 8 122,30 406, ,22 203,19 Kavics 3 368,49 168, ,42 107,62 Összesen12 356,88617, ,09334,98

ÁSVÁNYVAGYON Összes prognosztikus vagyon FÖLDTANI VAGYON ÉrtékBányajáradék Mrd. Ft. Homok KőKő Kavics Összesen

Ó Kovács Lajos nyomában

A Z ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA a nyersanyag fizikai-kémiai, illetve ásvány-kőzettani minőségének megfelelő csoportosítás, gazdaságossági csoportosítás, ismertségi szintű (a becslés hibáját is jelző) csoportosítás, a reménybeli ásványvagyonra kiterjedően is, felhasználhatósági csoportosítás, érték alapú csoportosítás, a nyersanyag-lekötöttség (bányászati joggal lekötött vagy szabad terület) szerinti csoportosítás. Az ásványvagyon-nyilvántartásnak, mint hazánk egyik vagyonának számbavétele közhiteles nyilvántartás. Ezért szükséges, hogy a nyilvántartás megbízható, egyértelmű csoportosításban, naprakész állapotban rendelkezésre álljon a döntéshozók és – mint állami vagyon – a nyilvánosság számára Gondot okoz a mértékegységek különbözősége (m 3, és tonna).

Az ásványvagyon-védelem a lelőhely hozzáférhető- ségének, (ideértve a felszínhasznosítást is), és az adott lelőhelyen lévő megismert ásványvagyon kiaknázás lehetőségének biztosítása. Az ásványvagyon-védelem célja a fenntartható fejlődés elvének szem előtt tartása mellett, a nemzetgazdaság – a társadalom – hosszú távú gazdasági érdekeinek biztosítása. A nemzetgazdaság számára biztosítani kell a megkutatott és a potenciális ásványi nyersanyagokat tartalmazó területek igénybevételének lehetőségét. Ennek érdekében védelmi zónákat („ásványvagyon- gazdálkodási övezeteket”) kell létrehozni.

Összeegyezhetetlen ellentét mutatkozik a társadalom aggregátum iránti igényei és a területhasználati lehetőségek között Védett természeti területek és Natúra hálózata majd minden esetben fedésben van az ásványi nyersanyag lelőhellyel. Úgy a hatósági mint a társadalmi kapcsolatok során érvényesíteni kell a természeti erőforrások egyenrangúságán alapuló konszenzus keresést. Kevés hatásfokkal ugyan, de az OTRT-ben létezik ásványvagyon-gazdálkodási övezet kategória.

Mezőgazdaság Természet- védelem Víz Környezet- védelem Területfejlesztés Talaj Energia Földtan Mérnöki létesítmények bányászat Hámor Tamás nyomán

Ó Kovács Lajos nyomán

Az ásványvagyon-gazdálkodás keretein belül a nyersanyagok kitermelése vonatkozásában az állami szerepvállalás a bányatelek intézményének védelme és a környezetvédelmi engedély kötelezettségei mellett történik. Törekedni kell a versenyhelyzet megteremtésére. Ennek érdekében minimalizálni kell a liberalizált bányászati tevékenységet és maximális teret kell biztosítani a koncessziós bányászati tevékenység gyakorlásának. A bányatelken felül agglomerátum típusú nyersanyag termelés folyik  Célkitermelőhelyekből  Folyómeder kotrásból  Vízjogi engedély alapján létesített tavak létesítése  Földhivatal által kiadott tereprendezési engedély alapján  Jogosulatlan kitermelésből

KAVICS-, HOMOK- ÉS KŐBÁNYÁK MEGOSZLÁSA A ÉVI TERMELÉS SZERINT Kavics Kavics és homok HomokÉpítőkőÖsszesen Nagy (>150e m 3 ) Közepes (30e –150 e m 3 ) Kicsi (<30e m 3 ) Termelő bányák összesen Nem termelt Mindösszesen Kovács Gábor nyomán

Nyersanyag Építőipari kő10,0810,5413,0015,1016,6012,3014,1314,32 Építési homok és kavics35,5942,5250,2366,8849,7536,4340,0936,21 Kerámiaipari és építési agyag7,737,856,457,665,384,966,742,51 Összesen 53,460,969,789,671,753,761,053,0 BÁNYÁSZATI JOG ALAPJÁN TERMELT AGREGÁTUM (Mt.) Nyersanyag Kitermelés (Em 3 ) Értéke (Mrd Ft.) Bányajáradék (EFt.) Homok6 403,44, Kavics12 183,011, KőKő 8 310,911, Összesen26 897,228, ÉVI TERMELÉS ÉS ÉRTÉKE

A célkitermelő-hely létesítésének jogi háttere az autópálya törvény (2003. évi CXXVIII. törvény)  novembere és 2010 novembere között 59 db. célkitermelő-hely létesült 43 db. homok 9 db. agyag 7 db. kavics  Megkutatott ásványi nyersanyag : m 3  Az eddig bezárt célkitermelő-helyekből m 3 termeltek ki. CÉLKITERMELŐ-HELYEK

2009. évi bányajáradék bevallás alapján  Vízjogi engedély alapján homok termelés 18 helyről összesen m 3 kavics termelés 28 helyről összesen m 3  Építési engedély alapján kő termelés (gránit, mészkő, dolomit) 3 helyről összesen m 3 termelés történt EGYÉB KITERMELÉS