NEMZETKÖZI KITERJEDÉS, HAZAI DATFELVÉTELEK Célkitűzések Önminősített egészségi állapot, közérzet és életmód monitorozása A közérzettel és életmóddal összefüggést mutató tényezők azonosítása Többlépcsős rétegezett mintaválasztás 1986 5087 1990 5816 1993 5746 1997 5800 2002 5958 fő 11,5; 13,5; 15,5; 17,5 átlag életkorú tanuló 35 európai és észak –amerikai ország

2002 ÉVI ADATFELVÉTEL MINTÁJA ÉS TÉMAVÁLASZTÁS   Témaválasztás DEMOGRÁFIAI: kor, nem, család összetétele, szülők foglalkozása, iskolázottsága, anyagi háttér EGÉSZSÉGMAGATARTÁS: dohányzás, alkohol-fogyasztás, szerhasználat, fizikai aktivitás, szabadidős tevékenységek, szexuális magatartás, étkezés és szájhigiéne EGÉSZSÉG-PERCEPCIÓ: egészséggel és élettel való elégedettség, pszichoszomatikus panaszok, hangulati problémák, depresszív tünetek EGYÉNI ÉS TÁRSAS ERŐFORRÁSOK: önértékelés, testkép, családi kapcsolatok és támogatás, kortárskapcsolatok és támogatás, iskolai környezet percepciója

CSALÁDOK SZOCIO-ÖKONÓMIAI STÁTUSZA (SES) 5 fokozatú SES skála 4 fokozatú családi jómódúság skála Jelentős településtípusbeli, megyei és iskolaválasztást érintő különbségek Szubjektív értékelés Nagyon jómódú 15,5% Elég jómódú 32,2% Átlagos 46,3% Egyáltalán nem jómódú 6,0% Jelentős eltérések: nem, életkor és családszerkezet szerint

Önminősített egészség FIÚK LÁNYOK

PSZICHOSZOMATIKUS panaszok és HANGULATI zavarok Minden vizsgált életkorban a lányok és az idősebb tanulók számolnak be gyakoribb panaszokról 10 pontos skálán mérve a tanulók élettel való elégedettségének átlaga: 7.34, amely az életkorral csökken

Családstruktúra és élettel való elégedettség

Objektív jómódúság és szubjektív egészségi állapot ALSÓ ALSÓ-KÖZÉP FELSŐ-KÖZÉP FELSŐ Rossz és megfelelő 33,1% 20% 12,9% 9,6% Jó és kitűnő 67,0% 80,0% 87,1% 90,4% Objektív jómódúság: számítógép, nyaralás, gépkocsi, saját szoba

MAGYAR FIATALOK KÖZÉRZETE Gyermek Depresszió Kérdőskála (Kovacs, 1991) Szomorúság Anhedónia Öngyűlölet Döntésképtelenség Öngyilkossági gondolatok Sírás Nem szeretik Nem jön ki másokkal A 2-3 pontérték nyomot hangulatra, a 4 és több pontszám depresszív tünetekre utal

Szubjektív jómódúság és a jól-lét összefüggései Nagyon jómódú Egyáltalán nem jómódú

Szülői bánásmód skálák tartalma Kontroll Mennyit tud édesapád/édesanyád arról, hogy Kik a barátaid? Mire költöd a pénzed? Hol vagy iskola után? Hová mész este? Mit csinálsz a szabadidődben? Túlvédés Édesapád/ édesanyád Nem engedi, hogy azt tegyem, amihez kedvem van Nem szereti, ha én döntök a dolgaimban Megpróbál mindenben ellenőrizni Úgy bánik velem, mint egy kisgyerekkel Szeretet Édesapád/édesanyád Gyengéd hozzád Megérti a gondjaidat/ problémáidat Segít, ha szükségem van rá Meg tud vigasztalni, ha valami bánt

9. és 11. osztályos fiúk depresszió pontszámai és a családi bánásmód összefüggései Szeretet Túlvédés Kontroll

9. és 11. osztályos lányok depresszió pontszáma és a családi bánásmód összefüggései Szeretet Túlvédés Kontroll

9. és 11. osztályos fiúk élettel való elégedettségének pontszáma és a szülői kontroll

9. és 11. osztályos lányok élettel való elégedettségének pontszáma és a szülői kontroll

Inkább a szülők iskolai végzettségével függ össze: PROBLÉMA MEGBESZÉLÉS, SEGÍTSÉG AZ ISKOLAI FELADATOKBAN A CSALÁD ÉSZLELT JÓMÓDÚSÁGA SZERINT Inkább a jómóddal és kevésbé a szülők iskolai végzettségével függ össze: A szülőkkel való kommunikáció A szülői segítség az iskolai feladatokban Inkább a szülők iskolai végzettségével függ össze: Szülők kapcsolattartása az iskolával A gyermek tanulmányi eredménye

VESZÉLYEZTETT CSOPORTOK Gimnazisták Szakmunkás-tanulók Nevelő otthonban lakók Naponta dohányzik (fiúk) 26% 36% 79% Többször volt részeg 38% 50% 83% Füves cigit fogyasztott 22% 65% Alkohol+gyógyszer 7,1% 10,2% 32% Disco drogok 3,2% 5,2% 42% „Heavy users” 1% 25%

2002 évi adatfelvétel alap adatai Letölthető www. hbsc.org www.ogyei.hu

Országos Gyermekegészségügyi Intézet Köszönjük a figyelmet! Országos Gyermekegészségügyi Intézet