A Föld népesedése

Az emberiség eredete Emberfélék (Hominidae) Australopithecus (5,3-1,6 millió év) Homo erectus és Homo habilis (1,6 millió-10 ezer év) Homo sapiens (100-250 ezer évvel ezelőtt jelenik meg) Korábbi hominida fajoktól megkülönbözteti: Felegyenesedett tartás Két lábon járás Átlagosan 1350 cm3-es agytérfogat Magas homlok, kicsiny fogak és állkapocs Szerszámok készítése és használata Szimbólumok –nyelv, írás- használatának a képessége

A népességnövekedés menete a Földön 1. periódus (a Paleolitikum v. őskőkor – 100-250 ezer évvel ezelőtt-től Kr.e. 8000-ig – pattintott kőeszközök kora) Gyűjtögetés, halászat, vadászat Vándorló életmód Kb. 10-12 ezer évvel ezelőtt növényfajok és állatok háziasítása Korszak végére kb. 5 millió ember él a Földön (súlypont Eurázsia, Afrika) 2. periódus (Kr.e. 8000-től a XVII. század derekáig) Átmeneti kőkor (mezolitikum, Kr.e. 8000-5000-ig, átmeneti kor) Domesztikáció fő időszaka A magasabb száraz, félszáraz fennsíkokon Újkőkor (neolitikum, Kr.e. 5000-3000-ig – csiszolt kőeszközök kora) Új földművelési technikák, kiegyensúlyozott élelmiszertermelés neolit forradalom Állandó települések Nagy síkvidéki folyamvölgyeken

A népességnövekedés menete a Földön (folyt.) Bronzkor és Vaskor – Ókor (Kr.e. 3000- Kr.u. 476-ig) Fémek megjelenése, fejlettebb civilizációk kialakulása Munkamegosztás első kezdetleges jegyei (kereskedelem, kézművesség, katonaság stb.), termelés hatékonysága javul A világnépesség 4 fő centrum köré csoportosulva: Nílus-völgy Mezopotámia Indus-völgy Jangce és a Sárga folyók völgye Időszámítás kezdetére a népesség száma: 250-270 millió fő Középkor (476 – 17. sz. közepéig) Kr.u. 1000-ig: Nagy ókori kultúrák hanyatlása, népvándorlások, járványok nincs népességnövekedés 1000-1650-ig: Feudalizmus megszilárdulása, népességszám megduplázódása, 500-550 millió fő-re nő a népességszám (ingadozások)

A népességnövekedés menete a Földön (folytatás) 3. periódus (17. század közepétől napjainkig) Nagy földrajzi felfedezések, tőkés termelési rend, népesség táplálékellátásának gyors javulása (új nagy kalóriatartalmú növények) Az ipari forradalom (18. sz. vége) Javuló egészségügyi ellátás Javuló élelmiszerellátás 1804: a Föld népességszáma 1 milliárd fő Felgyorsult népességnövekedés: 1900: 1,5 milliárd fő felett A XX. század rohamos népesség-növekedést hozott. 1999: A népesség száma a Földön 6 milliárd fő 2007 július (becsült adat): 6.602.224.175 fő

A világ népességszámának alakulása Megbízható adatok csak 200 évre visszamenőleg Népességfejlődés szemléltetése Azt vizsgáljuk, hogy hány év kellett ahhoz, hogy a népesség megduplázódjon Eleinte: 3-4 ezer év Isz. kezdetén 1ezer év 1600-ig járványok, háborúk miatt: szaporodás gyenge 1650-1850 duplázódás (200 év) 1850-1950 duplázódás (100 év) 1950-1985 duplázódás (35 év)

A Föld eltartó képessége Az optimális népesség Túlnépesedés Alulnépesedés A terület maximális népessége (élelem) A minimális népességszám (reprodukció) Thomas Malthus (1766-1834) Túlnépesedés majd népességcsökkenés Oppenheim (XX. sz. eleje): akár 200 milliárdra is nőhetne a Föld népessége Ravenstein (1891) és Fisher (1925): 6 milliárdhoz közeli érték a max. eltartóképessége a Földnek Hollstein (1937): 13,3 milliárd Az éhezés 800 millió éhező + 600 millió alultáplált Környezeti problémák

A Föld népességének jövőbeni növekedése A Föld népességszámának gyarapodása lassult A jövőben további lassulás várható A születésszabályozás és családtervezés. Az AIDS terjedése.

Demográfiai átmenet Első (I-V. szakasz) és második (VI. szakasz) demográfiai átmenet I. szakasz A magas születési ráta, okai: Ismeretlen a családtervezés Magas csecsemőhalandóság Társadalmi-gazdasági fejlettség szintje alacsony A sok gyermek szimbólum A magas halálozási ráta, okai: Járványok, éhínség Kezdetleges egészségügy II. szakasz Csökken a halálozási ráta Születési ráta változatlanul nagy, okai: Javul az egészségügy Javul az infrastruktúra Sokat javul az élelmiszerellátás III. szakasz Népességrobbanás (nem pontszerű, kaotikus, hanem lavinaszerű) Halálozási ráta rendkívüli lecsökkenése Születési ráta még mindig magas marad, okok: Előző szakaszban megindult kedvező társadalmi, gazdasági folyamatok folytatódása és kiszélesedése IV. szakasz Csökkenő természetes szaporodás : Halálozás csökkenését a születések számának fokozatos csökkenése követi, okai: Megjelenik a családtervezés Javuló egészségügy Foglalkozási átrétegződés Társadalmi-gazdasági fejlődés

Demográfiai átmenet (folytatás) V. szakasz: Tovább csökken a születési ráta A növekedési ráta nagyon kicsi a népesség alig nő, vagy stagnál VI. szakasz Természetes fogyás, a születési ráta kisebb, mint a halálozási ráta, okai: nagyon alacsony születésszám Kicsit megemelkedik a halálozási ráta az előző szakaszhoz képest: Elöregedett a társadalom A születési ráta a mai fejlődő országokban jelentősen magasabb, mint az ipari országokban valaha is volt A mai fejlődő országokban a halálozási ráta alacsonyabb, mint az ipari országok egy vagy két évszázaddal ezelőtti halálozási rátája A fejlődő országok növekedési rátája több, mint kétszerese az ipari országok 18-19. századi növekedési rátájánál

Demográfiai robbanások XIX. sz. 1. Demográfiai robbanás Fejlett világ Halandóság csökkenése Előbbit lassan követi a termékenység folyamatos visszaesése II. vh. után 2. Demográfiai robbanás Fejlődő országok Gyorsan csökken a halandóság Termékenység alig esik

Átlagos éves növekedési ráta %-ban

A világ népességének alakulása 1750 és 2006 között (millió fő)

A világ népességének növekedése földrészenként 1750-2000 között (millió fő)

A világ 10 legnépesebb országa (millió fő) 1900 1950 1990 2001 Kína 430 555 1153 1273 India 236 358 846 1030 USA 23 152 250 278 Indonézia 38 80 151 228 Brazília 8 53 149 174 Oroszország 72 102 147 145 Japán 35 84 124 127 Pakisztán 40 118 Banglades 42 114 131 Nigéria 33 109

Magyarország népességének alakulása 1787-2006 között (millió fő)

Mai Magyarország népességének alakulása 1787-2006-ig (millió fő)