Ivóvízminőség-javító program Vízgazdálkodás, vízhasznosítás tantárgy Települési vízellátás, víztisztítás Ivóvízminőség-javító program Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt.

Az előadás tartalma Bevezető Ivóvízellátás hazánkban Mennyiségi ellátás Szolgáltatott víz minősége Szolgáltatás formái Ivóvízminőség-javító program 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet Előkészítés Végrehajtás Üzemeltetés

Kormányrendelet által kötelezett települések

Ivóvízminőség-javító Programok – a múlt és a jelen AQUAPROFIT ZRT. referenciaterületei

Magyarország adottságai - ivóvíz A lakosság vízellátását több, mint 90%-os arányban felszín alatti vízkészletekből oldják meg A kiépített vízkivételi kapacitás kb. 4,5 millió m3/nap, a tényleges igénybevétel valamivel 3 millió m3/nap felett van Üzemeltető szervezetek száma eléri a 400-at 1950-80 között épült ki az alapellátás, mára már az ellátottság 95-97% országos szinten 90-es évek: privatizációs időszak Lakosság átlagos fogyasztása: 80-120 l/fő/nap Csökkenő fogyasztás Növekvő díjak Leamortizált infrastruktúra

Magyarország adottságai

Magyarország adottságai

Magyarország adottságai

Kormányrendelet által kötelezett települések száma Az érintett települések és lakosok száma az egyes régiókban a hatályos 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet alapján Régió Településszám Lakónépesség (fő) Dél-Alföld 223 1 126 216 Észak-Alföld 231 666 976 Közép-Magyarország 34 163 368 Dél-Dunántúl 180 151 508 Észak-Magyarország 73 77 537 Nyugat-Dunántúl 61 44 620 Közép-Dunántúl 32 964 Összesen: 836 2 263 189

Kormányrendelet által kötelezett települések

Arzén: >0,01 mg/l

Arzén 3: >0,05 mg/l

Arzén 2: 0,05-0,03 mg/l

Arzén 1: 0,03-0,01 mg/l

Bór: >1,0 mg/l

Fluorid: >1,5 mg/l

Ammónium: >0,5 mg/l

Nitrit: >0,5 mg/l

Nitrát: >50 mg/l

Vas: >0,2 mg/l

Mangán: >0,05 mg/l

Az ivóvíz minősége Magyarországon (2011.) (az ellátott lakónépesség %-ában) A 30 %-ból: 23 % bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium (Ivóvízminőség-javító Programban érintett ) 7 % további vas, mangán probléma. A 2009. évi halasztási kérelem tárgya: B, F, As

Az ivóvíz minősége Magyarországon Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatai szerint az ivóvízben található nagy dózisú arzén rendszeres fogyasztása: hiperpigmentációt, szarusodást, bőr- és hólyagrákot, végtagi érrendellenességeket (üszkösödést) idézhet elő. Emellett születési rendellenességeket, koraszülést, és más daganatokat okozhat. Ammónium – nitrit – nitrát (NH4 – NO2 – NO3) Csecsemők esetében végzetes kimenetelű lehet. Ezért ha a nitrát koncentráció meghaladja a 40 mg/l értéket, akkor a vizet csecsemők ételének vagy italának készítéséhez tilos felhasználni. A nitrát a felnőttekre is veszélyes, ugyanis emésztőrendszeri rákos megbetegedést okozhat.

DDR IMJP A Dél-dunántúli Régió érintett településeinek száma

DDR IMJP A Dél-dunántúli Régió érintett településeinek száma

DDR IMJP A Baranya megye érintett településeinek száma

DDR IMJP A Somogy megye érintett településeinek száma

DDR IMJP A Tolna megye érintett településeinek száma

Vízminőségi problémák főbb okai Korábban a vízfeltárást inkább mennyiségi oldalról biztosították, a ma releváns szennyező komponensek mérése kevésbé volt prioritás Szerves és nem szerves szennyezők jelenléte a vízadó rétegekben – természetes előfordulás vagy szennyező emberi tevékenység következtében - VÍZBÁZISVÉDELEM Meglévő tisztítás-technológia nem megfelelő hatásfokkal működik – nem teljesíti az új követelményeket, elavult Nincs tisztítás-technológia a vízellátó rendszeren Másodlagos szennyeződés az elosztóhálózatban Túldimenzionált elosztóhálózat – pangó vizek, rossz nyomásviszonyok - HÁLÓZATREKONSTRUKCIÓ

Szolgáltatók funkciósémája Alaptevékenység Támogató tevékenységek Ivóvíztermelés és - szolgáltatás Szennyvízelvezetés és - tisztítás Műszaki tevékenység Gazdasági és egyéb tevékenység

Szolgáltatók tulajdonosi összetétel szerinti megoszlása 100% állami tulajdon 100% önkormányzati tulajdon Állami vagy költségvetési szerv + önkormányzati tulajdon Többségi önkormányzati + magán (társasági vagy magánszemély) Többségi magán (társasági vagy magánszemély) + önkormányzati 100% magán (társasági vagy magánszemély) Észak-alföldi régió

Az Ivóvízminőség-javító program A Program célja Az uniós és a hazai előírásoknak történő megfelelés A lakosság egészségterhelésének csökkentése - egészséges ivóvíz biztosítása minden lakosnak - életminőség javítása A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás biztonságának növelése Alapinfrastruktúra fejlesztés - településfejlesztés Vízveszteség és gazdaságtalanság csökkentése Optimálisabb üzemeltetési feltételek megteremtése Prioritás: Nitrit, Bór, Fluorid, Arzén, Ammónium A Programban azok a települések szerepelhetnek, ahol a szolgáltatott víz minősége NEM felel meg a rendeletben meghatározott határértékeknek (+ a vízátadók)!

Az Ivóvízminőség-javító program Vonatkozó jogszabályok Az Európai Unió Tanácsának 98/83 EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) Egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A viziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet A felsorolt jogszabályok a www.magyarorszag.hu jogszabálykeresője segítségével érhetők el.

Az Ivóvízminőség-javító program Előzmények – Háttér Magyarország EU csatlakozása → feladatok 98/83 EC Directive Európai Unió ivóvíz minőségére vonatkozó direktívája meghatározza a határértékeket 5 év bevezetés (2003) 2 × 3 év halasztási lehetőség: 2006. decemberi és 2009. decemberi határidők (Halasztani kell!!!) 201/2001 (X.25.) Kormányhatározat A Direktíva hazai jogszabályi környezetbe való átültetése határértékeket alapul véve meghatározza a hazai teljesítést 6. sz. melléklet: település lista 47/2005 (III.11.) és a 65/2009 (III.31.) Kormányrendelet módosította Határértékek: As – 10 μg/l; B – 1 mg/l (98/83/EC); F – 1,5 mg/l; NO2 – 0,5 mg/l; NH4+ – 0,5 mg/l;

Az Ivóvízminőség-javító Program költségigénye Projekt ill. régió Költségigény (Mrd Ft) Befejezett és folyamatban lévő beruházások 12 Észak-Alföld II. ütem 20 Dél-Alföld 90 Dél-Dunántúl Összes többi régió 21 Mindösszesen: 163

Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos kormányzati munkamegosztás Az Ivóvízminőség-javító program Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos kormányzati munkamegosztás NEFMI: közegészségügyi megalapozás VM: szakmai irányítás NFM: NFÜ: Irányító Hatóság, Támogató KÖFI: Közreműködő Szervezet BM: ellátásért felelős önkormányzatok működése

Az Ivóvízminőség-javító program helyzete

Az Ivóvízminőség-javító program helyzete Az Ivóvízminőség-javító Program előkészítésének és végrehajtásának helyzete Az érintett települések 10%-án 2011. évben teljesülnek a célkitűzések Az érintett területek 75-80%-a esetében zajlik az előkészítés, vagy a pályázati folyamat valamilyen stádiumában van Észak-Alföldön Észak-Alföld I. ütem: befejezés előtt áll a kivitelezés, több településen próbaüzem van folyamatban Észak-Alföld II. ütem: kialakult a projektstruktúra, 14 társulás jött létre, 2010. évben benyújtásra kerültek a megvalósításra irányuló pályázatok

Az Ivóvízminőség-javító program helyzete Dél-Alföldön 19 társulás jött létre, megvalósításra irányuló pályázatok benyújtása 2011. I. félévében várható Dél-Dunántúlon ismereteink szerint 43 projektre vonatkozó előkészítésre irányuló pályázat került benyújtásra, melyből 20 esetben a pozitív támogatói döntés alapján a projektek előkészítése folyamatban van Borsod-Abaúj-Zemplén megye: megvalósításra irányuló pályázat előkészítése van folyamatban (81 település, 105 522 fő) Heves, Pest, Vas, Veszprém, Zala megye: folyamatos aktivitás, sikeres előkészítésre és megvalósításra irányuló pályázatok

Az Ivóvízminőség-javító program

Az Ivóvízminőség-javító program

Az Ivóvízminőség-javító program

Az Ivóvízminőség-javító program Projekt-előkészítés folyamata: Megfelelő alapinformációk begyűjtése Víztermelés Vízelosztás Fogyasztás Vízminőség Demográfia Stb Koncepcióalkotás, projektterület lehatárolása és a szereplők definiálása Műszaki tervezés Gazdaságossági számítások Támogatási kérelem összeállítása

Az Ivóvízminőség-javító program Műszaki alternatívák alapesetei - konklúziók: Új vízbázis feltárása - kedvezőbb minőségű víz esetén Vízátvétel távolabbi vízbázisból Kistérségi vagy regionális rendszerek kialakítása Vízkezelő technológiát alkalmazó eljárások Meglévő rendszer intenzifikálása Meglévő rendszer kiegészítése Teljesen új rendszer kiépítése Mindezek kombinációja

Az Ivóvízminőség-javító program Tapasztalatok – tervezés, előkészítés Tökéletes és naprakész tervezési alapadatok a vízbázistól az elosztóhálózatig – üzemeltetők ösztönzése Tervezés az érintettek bevonásával Tervezés a magas minőségi színvonal elérése érdekében Alternatívák széles körű vizsgálata – térségi megoldások Elosztóhálózat rekonstrukciója: Tisztítást lehetővé tévő aknák, csomópontok kialakítása Hidraulikai viszonyok javítása Alátámasztott műszaki tartalom Műszaki megoldások rögzítése Projektcsoportok meghatározása

Az Ivóvízminőség-javító program Megvalósítás folyamata: Tenderek - szerződések Részletes információgyűjtés Részletes tervezés: vízjogi létesítési engedélyes tervek, építési engedélyes tervek, kiviteli tervek Kivitelezés (kutak, távvezetékek, technológiák, kiegészítő infrastruktúra) Próbaüzem (6 hónap) Üzemeltetési engedély, üzemeltetési szabályzat, vízbiztonsági terv

Az Ivóvízminőség-javító program Tapasztalatok – kivitelezés Együttműködés a hatóságokkal, üzemeltetőkkel, tulajdonos önkormányzatokkal Referenciák a víztisztítás-technológiák tekintetében Összehangolt munka – kivitelezés és üzemeltetés egyidőben Vízveszteség csökkentés Energiahatékonyság Megfelelő PR

Az Ivóvízminőség-javító program Arzénmentesítés Az arzén koncentráció csökkentésére „alkalmas” technológiák Adszorpciós megoldások Koprecipitáció-koaguláció, flokkuláció, szilárd-folyadék fázisszétválasztás Kapcsolat a vas- és mangántalanítási technológiákkal A hatékony oxidáció szükségessége Koprecipitáció és koaguláció Szilárd – folyadék fázisszétválasztás Arzéntartalmú vasiszapok keletkezése

Az Ivóvízminőség-javító program Arzénmentesítés A technológia kiválasztás szempontjai Egyszerűség Automatizálhatóság Megbízhatóság Rugalmasság Műszaki hatékonyság Beruházási és üzemeltetési gazdaságosság Hosszú ideig tartó alkalmazhatóság

Az Ivóvízminőség-javító program Arzénmentesítés A műszaki hatékonyságot befolyásoló vízminőségi jellemzők pH Lúgosság Orto-foszfát koncentráció Szilikát koncentráció Szerves anyag minősége és mennyisége

Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés Ammónium ion – miért veszélyesebb, mint az arzén? Az ammónium ion önmagában csekély közegészségügyi kockázatot hordoz Alattomosan csökkenti a fertőtlenítésre használt klór hatékonyságát A képződő mono-klóramin gyenge és részben szelektív fertőtlenítőszer Lehetőség a nitrifikációra a vízelosztó hálózatban Ez a nitrifikáció megrekedhet a nitrit ion képződésénél (szelektív fertőtlenítés)

Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés Az ammónium ion koncentráció csökkentésének lehetőségei Törésponti klórozás A klór (hypoklórossav, vagy hypoklorit ion) reagál az ammónium ionnal és klór-aminok (mono-, di- és triklór-amin) képződik A mono- és diklór-amin stabil vegyület, a triklór-amin gyorsan elbomlik és nitrogén képződik A törésponton minden ammónium ion triklóraminná alakul – ez az alapja a törésponti klórozással történő ammónium ion eltávolításnak A triklór-amin bomlásakor keletkező klór (hypoklórossav, hypoklorit ion) redukálását („hatástalanítását”) granulált aktív szenet tartalmazó adszorberrel oldják meg

Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés Előnyök A törésponti klórozás folyamata megbízhatóan kézben tartható, vezérelhető, szabályozható A triklór-amin bomlását a granulált aktívszén katalizálja Az ammónium ionok gyakorlatilag csaknem teljesen kivonhatók a vízből, és ez azonnali nitrogén eltávolítást jelent Kényszerből ugyan, de az aktívszén adszorber jelenléte miatt a folyamatos, kvázi-folyamatos üzemeltetés elkerülhetetlen lesz

Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés Hátrányok A hatékony törésponti klórozás nagy mennyiségű klór (hypoklórossav, hypoklorit ion) adagolását igényli A töréspont közelében a legintenzívebb az emberi egészségre veszélyes THM és AOX vegyületek képződése A THM vegyületek határértéke 50 μg/L, és az AOX anyagok ajánlott határértéke is 50 μgCl/L Az eljárás költségeit nagy mértékben növeli a képződő szerves mikroszennyező anyagok eltávolítása céljából létesítendő granulált aktívszenet tartalmazó adszorber kialakítása

Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés Az ammónium ion koncentráció csökkentésének lehetőségei Mikrobiológiai oxidáció Biztosítani kell a nitrifikáló mikroorganizmusok megfelelő életfeltételeit Nitrosomonas Nitrobacter Megfelelő pH Megfelelő hőmérséklet Megfelelő oldott oxigén koncentráció Fix ágyas rendszer Fluid ágyas rendszer

Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés Előnyök Nincs melléktermék (???) Nem kell vegyszereket adagolni Biológiai rendszert alkalmazunk Költségkímélő eljárás Hátrányok A folyamat nem szabályozható Nem megoldott az on-line monitoring Semmi sem garantálja, hogy a nitrifikációs folyamat nem reked meg a nitrit képződésnél Nincs a kezünkben megfelelő ellenőrzési és vezérlési módszer

Az Ivóvízminőség-javító program Ammónium-mentesítés Spontán nitrifikáció Megfigyelések: az ammónium ion koncentráció csökken egyes vas- és mangántalanító szűrőkön vagy akár a hálózatban Kedvező az oldott oxigén koncentráció növelése A jelenség nem lép fel mindenütt Az okok pontosan nem ismertek A nitrifikáció nem reked meg a nitrit ion képződésnél

Az Ivóvízminőség-javító program Üzemeltetés „megfelelő” szakmai üzemeltetési koncepció felaprózódott üzemeltetői struktúra helyett nagyobb üzemeltető szervezet; a kialakult nagyobb szervezetek pozíciójának megerősödése; a szolgáltatás megfelelő biztonsága. A jelenlegihez hasonló üzemeltetői struktúra megtartása a realitásokkal számoló, megfelelőnek, fenntarthatónak tartható üzemeltetési koncepciónak minősíthető. (a nagyobb szervezetek irányába történő esetleges elmozdulás pedig „még megfelelőbb” üzemeltetési koncepció lenne…) „jogszabályoknak megfelelő üzemeltetési környezet” Az üzemeltető szervezetek a jogszabályoknak megfelelő körülmények között biztosítsák a szolgáltatást, amit a vízügyi hatóság ellenőriz az üzemeltetési engedélynek megfelelően.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Horváth Szabolcs igazgató AQUAPROFIT Zrt. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág 7621 Pécs, Rákóczi u. 1. Tel.: 72/525-364 Mob.: 30/237-4550 szabolcs.horvath@aquaprofit.com