Az Aranybulla

1222.- arany függőpecséttel ellátott oklevél Meghatározása Aranybulla II. Andrást a bárók, a serviensek, várjobbágyok egy érdekeiket biztosító oklevél kiadására kényszerítették, ez az Aranybulla. A servienseknek adómentességet biztosít, bírói ítélet nélkül nem foghatók el; csak az ország védelmében kötelesek hadba állni. Fontos az ellenállási záradék. 1222.- arany függőpecséttel ellátott oklevél

II.András (1205-1235) Majd 10 évig tartó belső harcok után szerezte meg a trónt. Mértéktelenül osztogatta a híveinek a birtokokat. Válságba került az a Szent István óta kialakult rendszer, amelyben a királyi hatalom a földbirtokon nyugodott. Az uralkodó a pénzügyi problémákat a regálék beszedésével sem tudta megoldani. (pénzrontás) Zsidó és izmaelita pénzembereknek adta bérbe a vámokat és a só kereskedelmét. Elégedetlenséget fokozták a költséges hadjáratai (Szentföld 1217). A várkatonaságon alapuló királyi haderő válságba került. A meggazdagodott és nagy fegyveres erővel rendelkező urak pedig a kisebb birtokosokat akarták függésbe vonni. A királyné, Gertrudisz meggyilkolása: németellenesség, az idegenek túlzott hatalma ellen. (1213 Bánk bán) „az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség”

Következménye: Aranybulla mozgalom Ennek során több társadalmi réteg is szembekerült az uralkodóval: - várjobbágyok - serviensek - bárók egy része illetve az egyház is! (Okai…….

Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy az 1222 Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy az 1222. évi Aranybulla, átvétel valamelyik európai ország jogi szövegéből, leginkább a korabeli angol jogból. Példaként az 1215-ös Magna Charta Libertatumra hivatkoznak.A mai vélemények viszont ezt megcáfolják. Ezt az is alátámasztja, hogy a korabeli angol belpolitikai viszonyok egész mások voltak, mint az itthoniak. A szövegek hasonlósága inkább abból ered, hogy mind a korabeli Angliában, mind a Magyar Királyságban a társadalmi mozgások egy irányba mutattak.

Hasonlóság az Aranybulla és a Magna Charta Libertatum között Mindkettő bevezető szövege a régi királyok által a nemeseknek adományozott „szabadságról”szól (Magna Charta értelemszerűen az angol királyokra, az Aranybulla pedig Szent Istvánra vonatkozik). A befejezésben pedig mindkettő leírja, hogy a nemesek szabadon, büntetés nélkül ellenállhatnak a királynak, ha valamilyen módon megsértené a törvényt. Mindkettőt latinul írták

Tartalma Elemzését: fgy. 189 , 190-es feladat

Ellenállási jog Aranybulla A főurak(bárók) tartották fenn maguknak, de jogaikat a serviensek nélkül nem védhették. Maga a bulla is egyházi rend, a főurak és a leendő köznemesség szövetségének történelmi dokumentuma. Magyarországon az ellenállási jog mind 1222 előtt, mind utána szokásjogon is alapuló gyakorlat. 1231-es megerősítésben már nem a nemesség kollektív jogaként szerepel az ellenállási jog, hanem úgy, hogy azt az esztergomi érsek gyakorolhatja a nemesség nevében; ez a változás azt mutatja, hogy a Magyar Királyságban éppúgy megerősödött az egyház befolyása, mint a többi, a pápa elsőségét elismerő keresztény európai királyságban.