Egyensúly az árupiacon (Yd = Ys) A beruházási kereslet a piaci kamatlábtól is függ, amit eddig adottnak tekintettünk Kapcsoljuk be a kamatlábat mint változót!

IS görbe – termékpiac egyensúlyi pontjai Investment Saving curve: IS Azon jövedelem-kamatláb kombinációk, ahol a termékpiac egyensúlyban van. E1 i1 E2 IS i2 Y1 Y2 Y Beruházási multiplikátor: megmutatja, hogy a beruházások egységnyi változása milyen változást okoz az egyensúlyi jövedelemben. 1 ----------------- > 1 1 - Č

IS függvényv tulajdonságai Termékpiac IS függvényv tulajdonságai Az árupiac egyensúlyát mutató függvény Y és az i kombinációiból áll Negatív meredekségű (r nő, I csökken Yd csökken, Y csökken) Meredeksége „ĉ”-tól függ Eltolódását autonóm tényezők okozzák IS feletti pontok túlkínálatot, alattiak túlkeresletet jelentenek

Pénzpiac LM görbe

Pénzkeresleti függvény M/P i L1 L0 i1 i0 L(Y0) L(Y1) Y L: reál pénzkereslet Y: reáljövedelem i: kamatláb

Előzmények: mennyiségi pénzelmélet két változata I. A Fischer-féle forgalmi egyenlet: MV=PY M: a pénzkínálat V: a pénz forgási sebessége, azt mutatja meg, hogy egységnyi pénz adott időszak alatt hányszor cserél gazdát. Y: reáljövedelem P: árszínvonal

Mennyiségi pénzelmélet Y adott: Say-törvény: a gazdaságban minden kínálat megteremti a maga keresletét Vagyis a jövedelem szintje a megtermelhető kínálat által meghatározott. Az árszínvonal a pénzpiacon alakul ki A V szintén konstans (intézményi adottság) Ha M nő Csak P nő = a pénz semleges

A pénz csak tranzakciós eszköz Az egyenlet azt fejezi ki, hogy a nominális kereslet és nominális kínálat megegyezik egymással. Az egyenletben M, V és Y nagysága adott, így P teremti meg a két oldal egyenlőségét. A mennyiségi pénzelmélet szerint a pénznek egyetlen szerep az adásvétel közvetítése (tranzakciós felfogás)!

Pénzkereslet A mennyiségi pénzelmélet nem magyarázta megfelelően a pénzpiaci folyamatokat, ezért a pénzkeresletnek új elméletre volt szüksége. Pénzkereslet: a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék. A pénznek önmagában nincs hozama, tehát a tartására irányuló szándék olyan eszközre irányul, amely a pénz funkcióit képes kielégíteni.

II. Cambridge-i formula A pénzt tartják: a pénztartás a reáljövedelem függvénye L=reál-pénzkereslet=kY k=pénztartási hajlandóság Egyensúly:M/P=kY Valójában ez is tranzakciós felfogás: k=1/V Itt is semleges a pénz: M nő, csak P nő

Keynesi pénzelmélet: pénzkeresleti motívumok Tranzakciós pénzkereslet: olyan pénztartási igény, ami a folyamatos vásárlás és tartozások kiegyenlítésére irányul. Óvatossági pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amely elegendő az előre nem látható események kivédésére. Spekulációs pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amely biztosítja a gazdasági szereplők vagyonának legjobb megőrzését, lehetővé téve annak növelését is.

A pénzkeresleti függvény A tranzakciós pénzkereslet a jövedelem növekvő függvénye (kY) A spekulációs pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye Az óvatossági pénzkereslet a kamatláb csökkenő és a jövedelem növekvő függvénye. A pénzkereslet (L) az előző három pénzkereslet összege, tehát a jövedelem növekvő és a kamatláb csökkenő függvénye: L=kY+Lo-hr

Pénzpiac és LM-görbe A pénzpiacon a reálpénzkínálat M/P A reálpénzkereslet L A pénz ára a kamat A pénzpiaci egyensúly alakítja ki az egyensúlyi kamatláb szintjét.

Pénzpiac és LM-görbe A jövedelem növekedése növeli a tranzakciós és óvatossági pénzkereslet szintjét. A megnövekedett pénzkereslet miatt nő az egyensúlyi kamatláb is a pénzpiacon.

Pénzpiac és LM-görbe A pénzpiacon tehát minden jövedelemszinthez egy kamatlábat lehet rendelni, amely biztosítja a pénzpiac egyensúlyát. LM-görbe: olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a pénzpiac egyensúlyát biztosítják.

Pénzpiac és LM-görbe Az LM-görbe pozitív meredekségű, mert a jövedelem növekedése növeli a tranzakciós és óvatossági pénzkeresletet, így a pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatlábnak is nőnie kell. Az LM-görbe annál meredekebb, minél kisebb a pénzkereslet kamatrugalmassága.

Pénzpiac és LM-görbe Az LM-görbén lévő pontok mindegyikére pénzpiaci egyensúly jellemző. Az LM alatt lévő pontok esetében a pénzpiac túlkeresletes. Az LM fölött lévő pontokra pénzpiaci túlkínálat jellemző.

Pénzpiac és LM-görbe Az LM-görbe fölfelé tolódik, ha csökken a reál-pénzkínálat: nő az árszínvonal, vagy csökken a nominális pénzkínálat Nő a kötelező tartalékráta A jegybank csökkenti a jegybankpénz állományt Nyílt piaci műveletek során devizát, értékpapírt ad el. A jövedelem és kamatláb változása NEM változtatja meg az LM-görbe helyzetét

Az áru -és pénzpiac együttes egyensúlya Az IS-LM rendszer

Árupiac Y=C(Yd)+I(r)+G Jövedelem (Y) Kamatláb (r) Pénzpiac M/P=L(Y,r)

I: pénz- és árupiaci túlkínálat II: árupiaci túlkínálat, pénzpiacon túlkereslet III: pénz- és árupiacon túlkereslet IV: pénzpiacon túlkínálat, árupiacon túlkereslet

Árupiaci kereslet növekedésének hatása(Pl. G nő) Megnő az árupiaci kereslet, akkor az IS-görbe jobbra tolódik. A korábbi együttes egyensúlyra ekkor már árupiaci túlkereslet jellemző, miközben a pénzpiac továbbra is egyensúlyban van. A jövedelem növekszik, ez pénzpiaci túlkeresletet okoz, ami a kamatláb emelkedését eredményezi. A jövedelem és a kamatláb is nő.

Kiszorítás Kiszorítási hatás: a kormányzati kereslet növekedése a jövedelem növekedését eredményezi, ami növeli a pénzkeresletet. Emiatt nő a kamatláb, így csökken a magánberuházások szintje. A kiszorítási hatás mértéke a pénzkereslet kamatrugalmasságától függ.

Pénzkínálat növekedésének hatása A pénzkínálat növekedése az LM-görbe jobbra tolódását okozza. A kamatláb csökken, így a beruházás nő A jövedelem nő

Keresletnövelő fiskális politika: Növekszik a transzferek, kormányzati vásárlások szintje, vagy csökken az adó. Az IS-görbe jobbra tolódik

Nő a kereslet, emelkedik a termelés, így nő a pénzkereslet, ami a kamatláb növekedéséhez vezet. Így csökken a magánberuházások szintje. A keresletnövelő költségvetési politika a kiszorítást eredményez.

A kiszorítási hatás mértéke függ az IS és LM meredekségétől. Minél meredekebb az IS, és minél laposabb LM, annál kisebb a kamatláb-növekedés a keresletnövekedés hatására. Minél kevésbé reagál a pénzpiac a túlkeresletre, minél kisebb a beruházások kamatérzékenysége, annál sikeresebb lehet a költségvetési politika.

Monetáris politika A monetáris politika a pénzmennyiség megváltoztatásával hat a pénzpiacra. Megváltoztatja a kamatlábat, ami a beruházási kereslet változásán keresztül hat a jövedelemre és a foglalkoztatottságra.

A monetáris politika eszközei: kötelező tartalékráta – hatása függ a kereskedelmi bankok tartalékolási szándékaitól. Jegybanki kamatok változatása – hatása a kereskedelmi bankok hitelkihelyezési lehetőségeitől függ Nyílt piaci műveletek – hatása biztos és kiszámítható

Keresletnövelő monetáris politika: Megnő a pénzkínálat, a pénzpiaci túlkínálat miatt csökkennek a kamatok, az LM-görbe lefelé tolódik.

A monetáris politika nem okoz kiszorítási hatást. A monetáris és fiskális politikát együttesen és összehangolva érdemes alkalmazni. Az összehangolt gazdaságpolitika csak akkor működhet, ha a központi bank és a kormány függetlensége viszonylagos és nem teljes.

A monetáris politika bizonytalanabb keresletnövelő eszköz, mert: A spekulációs hatások semlegesíthetik A profitvárakozások változása miatt teljesen hatástalan maradhat.

Algebrai levezetés IS: LM: Átrendezve: IS-be behelyettesítve:

Algebrai levezetés Így a jövedelem egyensúlyi szintje: Ahol: a fiskális politika a monetáris politika multiplikátora és