Az atomfegyverek múltja és jelene Szeiman József

Típusai atombomba (fissziós bomba) hidrogénbomba (fúziós bomba) óriásatomok (urán, plutónium) hasadása hidrogénbomba (fúziós bomba) hidrogén/hélium fúziója neutronbomba fúzió során felszabaduló neutronok „szabadon engedése” kobaltbomba („Doomsday engine”) elméleti, kobalt borítású atombomba piszkos bomba hagyományos bomba sugárzó izotóp-hozzáadással

Leggyakoribb hasadóanyagok urán235 neptúnium236 plutónium238 amerícium242 kalifornium251

Az atombomba kifejlesztése 1905 – Einstein: E=mc2 (tömeg-energia ekvivalencia) 1930 – Lise Meitner: maghasadás elmélete 1936 – Szilárd Leó atombomba szabadalma 1939 – Manhattan-terv (Teller Ede, Neumann János, Robert Oppenheimer): Los Alamos (a Nobel-díjasok koncentrációs tábora) 1945. júl. 16.: első kísérlet 1945. aug. 6.: Hiroshima 1945. aug. 9. Nagasaki

Little Boy

Fat Man

Nagasaki

A célba juttatás módszerei stratégiai (>5000km) és taktikai csapásmérő eszközök (interkontinentális) ballisztikus rakéta légibomba (vadászbombázó) robotrepülő atomtengeralattjárók: Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína 

Robotrepülő

Közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta mobil kilövőállással

Tenger alóli rakétaindítás

Atomfegyverek taktikai atomfegyverek: tüzérségi lövedék mélységi bomba harcászati rakéta atomakna

Atomic cannon

Pluton – taktikai rakéta (Fr.)

Az „atomtitok” terjedése 1949 – SZU első kísérlete (Ethel és Julius Rosenberg) 1952 – Nagy-Britannia 1960 – Franciaország 1964 – Kína 1973 (?) – Izrael (?) 1974/1998 – India 1998 – Pakisztán 2006 – Észak-Korea

"Hibázott-e Kína, amikor átadta Pakisztánnak az atombomba terveit? Igen. Hibáztunk-e akkor, amikor csendben szemléltük Pakisztán nukleáris fegyverkezését a nyolcvanas években? Igen" - Jonathan Wolfstahl, a Carnegie nemzetközi Békealapítvány szakértője

További esetleges elterjedés 2004 – Dr. Abdul Qadeer Khan (Pakisztán) vallomása: atomfegyverek készítésére vonatkozó információk és dúsító centrifugák továbbadása: Észak-Korea Líbia Irán terroristák (?) 2011 – Moldovából dúsított urán (1kg) és plutónium tűnt el => vélhetően Észak-Afrikába került

Nemzetközi nukleáris megállapodások 1953 – D. Eisenhower: Atoms for Peace 1955 – Einstein-Russel Kiáltvány 1957 – Pugwash-konferencia (Szilárd Leó) 1963 – Kennedy „békebeszéde” => 1963 – Részleges Atomcsend Egyezmény (r) 1967 (1972) – SALT I. (ABM) 1968 – Atomsorompó Egyezmény 1979 – SALT II.

Év Indítóállások Robbanófejek Hatóerő (MT) USA SZU 1964 2416 375 6800 500 7500 1000 1966 2396 435 5000 550 5600 1200 1968 2360 1045 4500 850 5100 2300 1970 2230 1680 3900 1800 4300 3100 1972 2090 5800 2100 4100 4000 1974 2180 2380 8400 2400 3800 4200 1976 2390 9400 3200 3700 1978 2058 2350 9800 5200 5400 1980 2042 2490 10 000 6000 5700 1982 2032 11 000 8000 7100 Forrás: Gerards Segal, The Simon & Schuster Guide to the World Today, (Simon & Schuster, 1987), 82. o.innen: Edwin Bacon, Mark Sandle, "Brezhnev Reconsidered", Studies in Russian and East European History and Society (Palgrave Macmillan, 2003)

„közismert” atomhatalmak Atomhatalmak ma valószínűsített atomhatalmak „közismert” atomhatalmak Izrael (100-300db) Észak-Korea (1-5db) Brazília? Irán??? USA (2200db) Oroszország (2800db) Nagy-Britannia (192db) Franciaország (400+db) Kína (150-250+db) India (80db) Pakisztán ideiglenes atomhatalmak Dél-afrikai Köztársaság Ukrajna Fehéroroszország Kazahsztán

Castle Bravo

Cár bomba (RDSZ-202)

Az atomfegyver és a terrorizmus The Daily Telegraph: WikiLeaks portálra hivatkozott, a guantánamói börtöntábor őrizeteseinek vallomásai alapján: „az al-Kaida elrejtett egy atombombát Európában, és a szerkezetet akkor robbantaná fel, ha Oszama bin Ladent elfogják vagy megölik” „Európának nem kell tartania attól, hogy terroristák atombombát robbantanak a kontinensen Oszama bin Laden megölésének megbosszulására” - Pamela Quanrud amerikai helyettes külügyi államtitkár

Potenciális atomháború India  Pakisztán India  Kína Izrael  Irán