Erdős Péterné dr február 03. A Termékdíj munkacsoport 4. ülésére AZ EGYUTAS ITALCSOMAGOLÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE ÁRUHÁZI VISSZAVÉTELI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA RÉVÉN

 Hazai helyzetkép az egyutas italcsomagolások területén  Az áruházi visszavétel alkalmazhatóságát és hatékonyságát befolyásoló tényezők  Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével  Kérdések és dilemmák az egyutas italcsomagolások áruházi visszavétel révén történő hasznosításának ösztönzése kapcsán Tartalom

Hazai helyzetkép az egyutas italcsomagolások területén  Évente mintegy 3-4 Mrd db italcsomagolás (forrás: KvVM) CSOMAGOLÁS TÍPUSA EGYUTAS CSOMAGOLÁS KIBOCSÁTÁS Üveg, kg liter PET, kg liter Alumínium, kg liter Italoskarton, kg liter (A táblázat és diagramok adatai az ÉFOSZ által összesített, évi gyártói adatok)

Hazai helyzetkép az egyutas italcsomagolások területén  A csomagolási hulladékok évente keletkező, illetve hasznosított mennyiségei (forrás: ÖKO-Pannon Kht.)  A jelenlegi szabályozás hatékonyságát minden eszközzel növelni kell – egyik lehetséges eszköz az áruházi visszavételi rendszer

Az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételi Rendszerét befolyásoló tényezők  Új EU irányelvi kötelezettség begyűjtési rendszerek kialakítására – a Rendszert befogadó szabályozási környezet  A betétdíjas és visszavételi díjas rendszerek önállóan egyik tagállamban sem voltak életképesek* - indirekt ösztönzés: mennyiségarányos hulladékkezelési díjkonstrukció, hulladéklerakást terhelő adó, stb.  Betétdíj: a fogyasztói árra rakódik rá összegszerűen visszajáró tételként, forrását a termék fogyasztói árának növelése teremti meg  Visszavételi díj: a fogyasztói ár része, forrását a gyártók és forgalmazók kapcsolódó kötelezettsége (pl. a hasznosítás esetén igénybe vehető - termékdíj, vagy más típusú - öko-adó kedvezmény), valamint a hasznosító rendszerek gyártói-kereskedői finanszírozása teremti meg * Forrás: A betétdíjas rendszer működése az Európai Unió tagállamaiban, 2002.

Az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételi Rendszerét befolyásoló tényezők  A szereplők közötti koordináció, az elszámolás és az egyéb adminisztráció biztosítására intézményi háttér szükséges (clearing house)  A gazdasági recesszió hatása: a csomagolási hulladékok mennyisége a GDP csökkenésével várhatóan csökken, erősebb motiváció a háztartásokban a csomagolási hulladék értékesítésére, a begyűjtő rendszerek hatékonyságának növelése elkerülhetetlenné válik, a hulladékhasznosítás mértékének növelése munkahelyek megőrzését, új munkahelyek teremtését teszi lehetővé  Az egyutas italcsomagolások – keletkezésük helyéhez minél közelebb történő – térfogatcsökkentése a begyűjtés hatékonyságának egyik kulcskérdése, mind környezetvédelmi, mind költséghatékonysági szempontból  Darab alapon meghatározott öko-adó, illetve visszavétel hasznosításra, szükségtelenné teszi az egyutas csomagolások egyedi azonosítását

Az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételi Rendszerét befolyásoló tényezők LÉTSZÁM, főLÉTSZÁMARÁNY, %ÁRBEVÉTEL ARÁNY, % 0-9 fő95,017,8 Ebből: 0-4 fő87,012, fő4,09, fő0,810,9 250 főtől0,262,0  A hazai élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem erősen koncentrált  A hazai élelmiszer-kiskereskedelem bevételéből majdnem minden harmadik forint az Auchan, Cora, Interspar vagy Tesco pénztárába kerül (Forrás: ACNielsen Piackutató Kft., 2008.)  A hiper- és szupermarketek, valamint diszkont áruházak száma összesen 1000 körüli, míg az egyéb (döntően mikro-vállalkozásként működtetett) üzletek száma kb Forrás: KSH, 2003; KvVM

Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével  Magyarországon elsőként a Cora vezette be december 15-én: budakalászi és törökbálinti áruházaiban, PET palackokra, modell kísérletként Thermo Press elektromos palackzsugorító berendezésre, inverz begyűjtési és hasznosítási rendszerre alapozva térfogatcsökkentés 1/12-re 3% idegenanyag tartalmú, újra-palack gyártásra is alkalmas minőségű másodnyersanyag 1-3 Ft/db visszavételi díj (háztartási Thermo Press készülékkel otthon zsugorított formában történő visszavétel esetén 3 Ft/db) lehetőség alumínium italos dobozok tömörítésére

Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével  A Tesco január 23-án vezette be: 37 áruházában, PET palackokra és alumínium italos dobozokra a HUKE-vel közösen bevezetett rendszerre – szelektálás, bálázás, hasznosítás - alapozva, egy áruházban visszaváltó automata és mechanikus kézi prés telepítésével térfogatcsökkentés 1/9-re kb. 15% idegenanyag tartalmú, speciális tisztítást követően újra- palack gyártásra is alkalmas minőségű másodnyersanyag 1-2 Ft/db visszavételi díj (1 Ft/db PET palackra, 2 Ft/db alumínium italos dobozra)

Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével  A Cora-ban működő visszavétel első hónapja a várakozásokat meghaladó eredményt hozott: Helyszín 1,5l alatti egész PET palack, db 1,5l-es és feletti egész PET palack, db Otthon zsugorított PET palack, db Összes, db Törökbálint Budakalász Összes, db

Kérdések, dilemmák 1. A munkacsoport tagjainak megítélése szerint elősegítheti-e országos léptékben is az áruházi visszavételi rendszer az egyutas italcsomagolások hasznosítási mértékének növekedését? 2. Hogyan hat a Rendszer a gyűjtőszigetes, és a házhoz menő szelektív gyűjtés kialakult és fejlesztés alatt lévő kapacitásaira, anyagáramaira? 3. Betétdíjas, vagy visszavételi díjas rendszerben célszerűbb-e gondolkodni? 4. A Rendszer kialakítását és működtetését célszerű-e kötelező jelleggel előírni? Esetleg csak a kb „nagy” számára? 5. Fenntartható-e, és milyen forrásokból finanszírozható a Rendszer? 6. A meglévő intézményi háttér (koordináló szervezetek) tudná kezelni a Rendszerhez kapcsolódó feladatokat? Kötelező tagság?

Kérdések, dilemmák 8. Milyen forgatókönyvek rajzolódnak ki a recesszió – és ezzel együtt a másodnyersanyagok értékesíthetőségi problémáinak - elhúzódása esetén? 9. A Rendszer egyedi azonosító nélkül történő működtetése esetén számolnunk kell-e számottevő hulladék „import”-tal a környező országokból? 10. ……….? ? 12. ………..?