A rendi és a polgári társadalom összehasonlítása Készítette: Borbély Renáta

Gondolatmenet Rendiség bemutatása XVI. századi gazdasági változások Európában Korai polgárosodás A francia forradalom és eszméinek terjedése Európa szerte Összehasonlítás

Rendiség bemutatása

Mi is az a rend? XI. szd hivatásrendek: a rendekhez való tartozást a végzett tevékenység, a funkció szabta meg Imádkozók – oratores Harcolók – bellatores Dolgozók – laboratores ~> ebből válik ki a polgárság Politikai rend: Ny- Európából indul a XIII. –XIV. szd-ban A társadalomba azonos helyzetű csoportjai egyre közelebb kerültek egymáshoz, szervezkedtek, együttesen léptek föl érdekeik védelmében => azonos kiváltságokkal rendelkező társadalmi rétegek: rendek létrejötte

Rendi monarchia Vagyis: politikai rend általában Közösen birtokolt jogok => a legfontosabb: képviselet az országgyűlésen Ellenállás Nyugat: a király főleg a városokra támaszkodik ~ szakképzett hivatalnokok ~ zsoldos hadsereg

Rendi monarchia Rendeltetése K- Európa: XIV.- XV. szd.-ban itt is létrejönnek a rendek és a rendi monarchia Főnemesek: pol-i élet irányítása Köznemesek: az ogy.-en a leglényegesebb döntések Városok: gyenge A rendi gyűléseken a köznemesség képviselői vannak többségben => az uralkodó rájuk támaszkodik

A rendek jogai Nemesi jogok Politikai jogok Törvénykezési jogok Törvényes ítélet nélkül a király nem fogathatja el, nem veheti el a földjét Föld öröklődése a családon belül Halálbüntetés Pénzügyi jogok Adózás alóli mentesség Társadalmi kiváltságok Úriszék „Úrdolga”

A rendek jogai Városok jogai gazdasági jogok vámmentes kereskedelem árumegállító jog vásártartás joga évi egy összegben való adózás a királynak kiváltságok az igazgatásban szabad bíró- és tanácsválasztás kőfal építése

A rendek jogai Papság jogai adómentesség törvénykezési kiváltságok önálló önkormányzat invesztitúra joga holtkéz birtok

XVI. századi gazdasági változások Nyugat - Európában

Demográfiai robbanás Megerősödött nemzetállamok - szilárd központi kormányzás A mezőgazdaság termelékenységének enyhe növekedése lakosság gyors növekedése XV. szd. köz: 45-50 millió XVII. szd. köz:100 millió Anglia és Franciaország 3X Hollandia 4X olyan sűrűn volt lakott, mint Európa átlagosan

Földrajzi felfedezések Nagy földrajzi felfedezések: atlanti part-menti kereskedelem átrendezi a kontinens gazdasági rendszerét világkereskedelem kialakulása => városok erősödése centrum - félperiféria - periféria Németalföld,. Baltikum, Kö - EU. Fekete Anglia, É- Fro. Mediterráneum Afrika, Amerika

Kontinentális munkamegosztás NY - Európa: városi népesség nő kézművesség, kereskedelem fellendülése NY nem tudta elég élelemmel ellátni a népességet mg.-i termékek importja K - Európából Ny-Európa elindul a polgári fejlődés útján K - Európa: nagymértékben növelte mg.-i termelésüket a Ny-i exportra K ipari termelése még inkább háttérbe szorult az iparcikkek iránt is megnő a kereslet 2. Jobbágyság, feudalizmus megmerevedése a polgári átalakulás a XIX. szd. feladata

Árforradalom hatásai Népesség növekedése > mezőgazdasági termelés bővülése gabona ára nő Újvilágból nemesfém tovább nőnek a gabonaárak látszólag K-EU jár jól Ny-Európa növeli az iparcikkek termelékenységét Nyugat behozza hátrányát Céhek kikerülése

Árforradalom hatásai 1, felvásárlási és kiadási rendszer bizonyos tevékenységeket falusi bedolgozókkal végeztetnek, ellátják őket nyersanyaggal

Árforradalom hatásai 2, manufaktúrák fizetett bérmunkások munkamegosztás szintén gondoskodnak a nyersanyagról és a szerszámokról „Egy hatalmas nagy teremben Kétszáz szövőszék áll rendbe. És kétszáz ember serényen dolgozott biz e székeken. Mindegyik mellett kis gyerek vetülék orsót csévélget.” (XVI. sz.-i angol versike) Nagyobb mennyiség + olcsóbb előállítási költségek a falusi kézműipar tönkremenetele megnövekedtek azok a költségek, amelyeket az ipari termelésbe előzetesen be kellett fektetni bérmunkások

Bekerítések Bekerítések = enclosure megnő a gyapjú iránti kereslet a szd. közepére Anglia, Hollandia, Dél-Provance => felhagynak a földműveléssel, és juhtenyésztésbe fognak 1, közös legelők kisajátítása 2, pusztán hagyott területek elvétele 3, egyes paraszti földek „elkerítése” " Juhaitok … olyan falánkok és féktelenek, hogy megeszik az embert, elpusztítják és elnéptelenítik a mezőket, házakat, falvakat.„ Morus Tamás

Vagyis… 1, BÉRMUNKÁS réteg 2, TŐKÉS réteg Σ: kereskedelem és ipar fellendülése => városi polgárság megerősödése Anglia, Hollandia, Németo. ~ a köznemesség is elkezd polgárosulni, vállalkozik a városba költözés során a hagyományos faluközösségi kapcsolatok felbomlanak

Eredeti tőkefelhalmozás a kisárutermelő parasztokat és kézműveseket a termeléshez, ill. a létfenntartáshoz szükséges eszközeiktől megfosztják mások kezén pedig felhalmozódik ez a termelőeszköz, vagy annak a megvásárlásához szükséges összeg ennek során alakulnak ki a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei

Abszolutizmusok polgárság feudális rendek Kitekintés: Spanyolország Az abszolút monarchia átmeneti állapotban jön létre: polgárság feudális rendek Kitekintés: Spanyolország

Korai polgárosodás

Németalföld Elsőnek itt győzedelmeskedik a polgárság a tenger fuvarosai - a kereskedelem központja É: a feudális szolgáltatások jelképessé váltak, a robot megszűnt a birtokosok bérmunkásokkal műveltették földjeiket D: textilmanufaktúrák A tartományok és városok önkormányzattal és kiváltságokkal rendelkeztek => erős polgárság II. Fülöp abszolutizmusa <-> Németalföld 1566-1609 - polgári forradalom és szabadságharc 1581 - Hollandia megalakulása

Anglia gazdaság szárnyalása => a XVI. szd végére Európa legfejlettebb állama lett bekerítések -> tőkés módon gazdálkodó nemesek = újnemesség a nincsteleneket a véres törvényekkel kényszerítik bérmunkára gazdagodó kereskedő- és iparos réteg I. Erzsébet (1558-1603) - polgárság vámok, illetékek, monopóliumok, adók

Franciaország Abszolutizmus => pénzét háborúkra költi a kereskedelmi forgalom korlátozott tőkefelhalmozódást tett lehetővé a mezőgazdasági struktúra mozdulatlansága - a föld feudális tulajdon abszolutizmus támogatja az ipar és a kereskedelem fejlődését -> manufaktúrák állítása a gazdag polgárok más úton

Közép-Európa A földbirtokosok - agrárkereskedelem nő a terményjáradék és a robot + nincs szabad költözése a jobbágynak = 2. Jobbágyság a feudális szolgáltatások feléledése és a nemesség politikai és gazdasági hatalmának növekedése meggátolta a belső piac és a tőkés termelés feltételeinek kialakulását

Az angol polgári forradalom angol társ.: polgárság, újnemesség a földbirtok funkciója átalakul: tőkét képez gazdaság tőkés átalakulása Σ: Amikor a polgárok érezték saját erejüket, többé nem voltak hajlandóak a korlátok elviselésére => 1642-1649 - polgári forradalom

Jognyilatkozat 1688: dicsőséges forradalom ~ III. Orániai Vilmos 1689: Jognyilatkozat = Bill of Rights alkotmányos monarchia király = államfő - uralkodik, de nem kormányoz törvényhozás : nép által választott parlament Közösségek háza Lordok háza végrehajtás: kormány igazságszolgáltatás: független bíróságok

Jognyilatkozat A nép választás útján legitimálja a hatalmat a 3 hatalmi ágat szétválasztják a korábbi feudális kiváltságok értelmetlenné válnak vallási tolerancia kereskedelmi szabadság a kedvező pol.-i helyzet => 1760-as évektől: ipari forradalom

Felvilágosodás VALLÁS POLGÁRI ESZMÉK Feldolgozta az angol forradalom tanulságait A francia forradalmat megelőzte, szellemisége elvontabbá tette az eseményeket megváltozik az emberek gondolkodásmódja „az ember nagykorúságának korszaka” - szakítani akart a hagyományos eszmékkel VALLÁS POLGÁRI ESZMÉK

Felvilágosodás minden ember szabadnak és egyenlőnek születik amilyen funkciót gyakorlunk (pl.: foglalkozás), olyan helyünk lesz a társadalomban = osztálytársadalom polgár és állampolgár ellentéte egy személyben

Liberalizmus Liberalizmus: az egyén szabadságához való jog - nem a hovaszületés határozza meg a társadalomban elfoglalt helyet emberi jogok állampolgári jogok gazdasági jogok kisebbségi jogok jogállam 3 hatalmi ág szétválasztása legitim hatalom

… és a nacionalizmus Nacionalizmus Európában hatalmas gazdasági egységek jöttek létre, amelyek további fejlődését gátolta a politikai széttagoltság vagy a birodalomba való kényszerítettség a nemzetet = nép => a közösségi érzés kialakulása, az ország sorsa mindenkinek a személyes ügyévé vált kulturális célok egységes, szabad állam megteremtésére irányuló törekvések

A francia forradalom és eszméinek terjedése Európa szerte

MEGVALÓSULÓ NÉPHATALOM Francia forradalom a 1789 május 4 : rendi országgyűlés összehívása a polgárság előretörését mutatja, hogy a király kénytelen volt beleegyezni, h a 3. rend annyi képviselőt küldhessen a gyűlésre, mint a másik 2 rend együtt majd a 3. rend alkotmányozó nemzetgyűléssé alakult MEGVALÓSULÓ NÉPHATALOM

Sohasem fogok beleegyezni egyházam és nemességem kifosztásába. Francia forradalom 1789 aug. 4. : a kiváltságosok lemondanak az előjogaikról nincs többé papi tized a városok megváltak feudális eredetű mentességeiktől megszűnnek az úrbéri szolgáltatások 1789 aug. 26: Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata az emberek között csak társadalmi hasznosságuk szerint tehetnek különbséget = osztálytársadalom mindenkinek alapvető joga van a szabadsághoz, a tulajdonhoz, a biztonsághoz és az ellenálláshoz törvény előtt mindenki egyenlő arányos közteherviselés szükséges Sohasem fogok beleegyezni egyházam és nemességem kifosztásába.

Francia forradalom Törvényhozás Végrehajtás Igazságszolgáltatás Az államhatalmakat szét kell választani 1789- 1791 Alkotmányozó Nemzetgyűlés működése Pénzügyek rendezése: Egyházi javak kiárusítása Vallási ügyek rendezése Politikai döntések Választójogi reform Törvényhozás Végrehajtás Igazságszolgáltatás

Francia forradalom Az 1791-es liberális alkotmány megvalósult a törvény előtti egyenlőség és közteherviselés szólás - és sajtószabadsága választójogot cenzus fizetéséhez kötötték a papokat az állam fizette Háborús vereségek => a hatalom átcsúszik a szélsőségesek kezébe Köv: De már természetes a nép által legitimált irányítás

Francia forradalom Σ: elsöpörte a kiváltságokat és a monarchiát létrehozta a polgári tulajdont a jogegyenlőséget a liberális államot a kiforrott polgári eszme- és ízlésvilágot a polgárság eszméinek Európa többi államára való átterjedése új államforma: köztársaság

Felvilágosult abszolutizmus A Közép - Kelet => felülről próbálták megreformálni államaikat Poroszo., Ausztria-Magyarország, Oroszo. Reformok területei: oktatás, vallás, közoktatás, közlekedés, gazdaság stb. De! a feudalizmus mesterséges fenntartása A reformok mégis előmozdítják a kapitalizmusba való átmenetet

Szent Szövetség Az átalakulások, forradalmak a kontinensen való továbbterjedését próbálta megakadályozni forradalmak leverése feudalizmus fenntartása a változások iránya visszafordíthatatlan ~> a tőkés viszonyok behatoltak a feudális monarchiák gazdaságába is terjed a liberalizmus és a nacionalizmus A Szent Szövetség látszólag győzedelmeskedik a forradalmakon és szabadságharcokon, de a polgári átalakulás és az ipari forradalom lassan végbemegy a többi európai országban is

Közép-Európa a polgárosodás útján Gyenge polgárság => a nemesség kezdeményezi a polgári átalakulást a kezdeményezés hátterében: liberalizmus és nacionalizmus áll egyetemes cél: torlódott társadalom a Szent Szövetség felbomlása

Polgárság és nemesség Polgárság: Hatalmának alapja a szabad tulajdon a XIX. szd. közepére valamennyi európai országban a legerősebb társadalmi réteg, a gazdasági élet irányítói igyekeznek egyre nagyobb befolyást gyakorolni a politikában sok területen igyekeznek átvenni a nemesi szokásokat Nemesség: Hatalmának alapját a feudális jogok képezik gazdasági hatalmának alapja a mezőgazdaság, mely veszít jelentőségéből hosszú időn keresztül sikerült megőriznie hatalmának és befolyásának nagyobb részét (hadsereg, diplomácia) tudatos viselkedéssel próbálta elhatárolni magát a népesség többi részétől

Összefoglalás

Összefoglalás RENDI TÁRSADALOM A lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozik Elmaradott gazdasági keretek Közösségi kapcsolatok fontossága (háztartás, falu) Politikai hatalom főként személyi függőség alapján (feudalizmus) Tradicionális típusú hatalom (öröklődés) – a három hatalmi ág összefonódik csak monarchia Nincs a társadalmi rétegek között átjárás, merev hierarchia Nagyarányú analfabétizmus

Összefoglalás POLGÁRI TÁRSADALOM A munkaképes lakosság túlnyomó többségét a kézművesség és az ipar foglalkoztatta A mg. termelékenysége sokkal nagyobb, nagy piaci választék Megszűntek a szoros közösségi kapcsolatok, az emberek a városba költöztek Az állampolgárok törvény előtti egyenlősége A kormányzat hatalmának racionális alapja van: a nép választás útján legitimálja a hatalmat, a három hatalmi ág szétválasztása (különböző államformákat hoz létre) Osztálytársadalom - van lehetőség a kitörésre Csaknem mindenki tud írni-olvasni

VÉGE! Köszönöm a figyelmet!