CARPATHCC PROJEKT Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Tender ENV.D.1/FRA/2010/0047 Klímaváltozás a Kárpátokban Nádasi Tamás Aquaprofit Zrt. elnök, címzetes egyetemi docens

AQUAPROFIT ZRT. Irodák:Budapest (székhely), Nagykanizsa, Pécs, Debrecen, Balatonfüred Leányvállalatok: Románia (Csíkszereda), Horvátország (Zágráb) Képviseletek: Belgium (Brüsszel) Fő tevékenység:Fejlesztési projektek menedzselése, tanácsadás, kivitelezés Üzletágak: •Környezetvédelem és vízgazdálkodás •Település- és területfejlesztés, turizmus •Pályázati tanácsadás •Nemzetközi és stratégiai projektek

CARPATH CC ELŐZMÉNYEK Kulcsfontosságú változások a Kárpát-régióban: • árvizek és hőhullámok növekvő gyakorisága, • vízhiány a növekvő szárazságok miatt, • hegyvidékek hóval borított tájainak változásai, • ezek hatása az ökoszisztémákra és az erre alapuló termelési rendszerekre, pl. mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, turizmus. Ezek megfelelő adaptációs stratégiák kialakítását igénylik, nemzetközi, régiós szintű összefogás szükséges. Példaértékű magyar kezdeményezés, nemzetközi összefogás. Áder János és Olajos Péter korábbi EP képviselők támogatása, az EDC Kft. közreműködésével.

HEGYVIDÉKEK ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS • A Kárpát-régióban kiterjedt erdőségek, vizes élőhelyek és természetes gyepterületek találhatók. Ez a táj jelenti az utolsó menedéket számos veszélyeztetett állatfaj, valamint közel ötszáz olyan növényfaj számára is amelyek máshol nem találhatók meg. Ezek a területek tehát, annak ellenére, hogy ritkán lakott területek, a biológiai sokféleség szempontjából rendkívül értékesek. • A Kárpát-régió alulkutatott, és sokkal sérülékenyebb, mint az alacsonyabban fekvő régiók. • Bár hazánk a Kárpátoknak csak kis területéből részesül, Magyarországnak is fontos szerepe van ezeknek a ritka fajoknak a megőrzésében. Pl.: – magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) – Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus), – szirti sas, uráli bagoly

A PROJEKT CÉLJAI A CarpathCC projekt célja, hogy részleteiben elemezze a Kárpát- régió sérülékenységét a klímaváltozás hatásaira vonatkozólag, valamint erre építve összeállítson egy adaptációs intézkedési portfóliót. Az eredmények felhasználása az EU klímapolitika alakításához – nemzetközi, regionális és nemzeti intézmények – Európai Bizottság – Kárpát Konvenció Adaptációs munkacsoportja – Biorégió, CARPIVIA projektek – nemzeti parkok, projekt partnerek

A PROJEKT SZÁMOKBAN Teljes költségvetés: EUR ( Ft) Ebből a magyar szervezetek részesedése: 53 % •8 konzorciumi partner •5 országból •6 tematikus modul •7 országra kiterjedő kutatás •100 szakértő •10 országból •3 workshop

KONZORCIUMI PARTNEREK Magyar projektvezetés • REC – Regionális Környezetvédelmi Központ – vezető partner • AQUAPROFIT Zrt. – projekt előkészítés és projekt menedzsment Konzorciumi partnerek • MTA TAKI – MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete • Arcadis Belgium N.V. • INHGA – Nemzeti Hidrológiai és Vízügyi Intézet, Bukarest, Románia • INCDPM – Nemzeti Környezetvédelmi Kutatási és Fejlesztési Intézet, Bukarest, Románia • PIK – Potsdam Klímakutató Intézet • Artelia Eau & Environnement – Franciaország • (korábban a VITUKI Non Profit Kft. is részt vett a projektben)

A KUTATÁS ÁLTAL ÉRINTETT ORSZÁGOK Kárpát Konvenció országai Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Szerbia Románia Ukrajna

MINTATERÜLETEK a.Magas Tátra, Szlovákia b.Bükki Nemzeti Park, Magyarország c.Rodnai Havasok és a Máramaros területe, Románia d.Nagy-Küküllő (Natura 2000) (Segesvár, Marosvásárhely), Románia e.Vaskapu, Románia f.Djerdap Nemzeti Park, Szerbia E B A

6. Modul Ökoszisztéma alapú adaptációs intézkedések kiemelt fontosságú területeken 1. Modul Vízkészletek, földcsuszamlás, sárelöntés 2. Modul Ökológiai rendszerek, erdők, vizes élőhelyek és füves területek 3. Modul Ökoszisztéma alapú termelési rendszerek, pl. turizmus 4. Modul Adaptációs intézkedések elemzése 5. Modul Disszemináció és workshopok PROJEKT MODULOK

ELSŐ EREDMÉNYEK Kárpát-régióra vonatkozó eredmények : • Modellezés: ig hőmérséklet- és csapadék-változás. • Átlagosan 1-2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet növekedés várható az időszak végére a területen. • A csapadék mennyisége a Kárpátokon belüli elhelyezkedéstől függően előreláthatólag 20–70 mm-rel csökken. • Szélsőségek (pl. árvizek, aszályok) gyakoribbá válása. Bükki erdők: • A lucfenyő (nem őshonos!) állomány valószínűleg károsodni fog a klímaváltozás direkt és indirekt (szú) hatásaitól. A kiszáradás következtében nem tudják tolerálni a felmelegedést és a szúkárt. Adaptációs intézkedés: a lucfenyőket fokozatosan az ellenállóbb (és őshonos!) bükkfákra cserélje a gazdálkodó. Garadna patak: • Általános kiszáradási folyamat. • Valamivel ritkábban fognak előfordulni olyan évek, amikor ökológiai szempontból megfelelő nagyságú árvíz vonul le a Garadnán. Okok: kevesebb csapadék, a hóolvadás hatásának csökkenése. • Gyakrabban fognak előfordulni olyan évek, amikor szélsőségesen hosszú ideig (>110 nap) rendkívül kevés víz csörgedezik a patakban a növekedési időszak alatt. => vízi ökoszisztémák károsodhatnak, a patak vízkészleteire épülő vállalkozások (pl. pisztrángtelepek) üzemelési költségei növekedhetnek.

KONKRÉT PÉLDA A TURIZMUS TERÜLETÉN Klímahatások: csapadék és hőmérsékletváltozás Antropológiai hatások: területhasználat Adott terület/faj adaptációs képessége Alkalmazkodás: multifunkcionális létesítmények – például wellness- és konferenciarészleggel is rendelkező télisport-hotelek Metodológia – Sérülékenység vizsgálat Veszélyeztetett/kitett területek, élőhelyek és fajok Megoldások – adaptációs intézkedések Turizmus növekedése a nyári időszakban, konferenciaturizmus Hóval borítottság csökkenése => téli turizmus csökkenése Vadállomány gyérülése => vadászati turizmus csökkenése Konkrét hatások

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!