A MANIERIZMUS EURÓPÁBAN ESCORIAL, MADRID

A manierizmus fogalma, jellemzői A manierizmus a barokk közvetlen előzménye. 1530-1600-ig tartó stílustörténeti korszak Manierizmus jelentése = kézzel készített Spanyolországból indult A manierista műalkotások jellemzői: mesterkéltség játékosság Indulat aprólékosság Cellini: Perseus

Irodalom A manierista irodalmi alkotások jellemzői: szokatlan és merész képek, meglepő ellentétek, szójátékok, szellemes körülírások, bonyolult mondatszerkezet, groteszk. ábrázolásmód

Jelentős alkotók Ludovico Ariosto (1474-1533) Szatírák, vígjátékok Főműve: Örjöngő Lóránt lovagragény Torquato Tasso (1544-1595) Főműve: Megszabadított Jeruzsálem Eposz Vallásos tárgyú, de szerelmi epizódok is Ariosto Tasso

Építészet Jellemzői: az épületek elszigeteltek a közvetlen környezettől a falakon telezsúfolt díszítmények az udvar keskeny utcaszerű a homlokzat egyenlőtlen

Manierista épületek Európában Róma: Capitolium

Manierista épületek Európában Firenze, Uffizi

Manierista épületek Európában Párizs, Louvre

Manierista épületek Európában Madrid, Escorial

FESTÉSZET Parmigianino: Hosszú nyakú Madonna (1534-40) Uffizi Firenze

Szobrászat Cellini: Perseus Firenze, Loggia dei Lanzi

Szobrászat Giambologna: Mercurius Firenze, Bargello

Szobrászat Giambologna: A szabin nők elrablása Firenze, Loggia dei Lanzi

MŰVELŐDÉS A BAROKK KORI EURÓPÁBAN TELC, CSEHORSZÁG

A BAROKK ESZMEI HÁTTERE Az ellenreformáció – a katolikus megújulás – Cél: a reformáció miatt elvesztett hívek visszaszerzése, a katolikus hívek hitükben való megerősítése, az egyházi fegyelem megszilárdítása Megalakul a jezsuita rend – Loyolai Ignác; hatalmas műveltségű tagjai fontos állami és egyházi tisztségeket látnak el (Pl: Richelieu, Mazarin, Pázmány) Eszközök: sokszor túlzottak, néha erőszakosak – gyarmatokon hittérítés Loyola Ignác Richelieu Mazarin Pázmány Péter

A BAROKK, MINT STÍLUSTÖRTÉNETI KORSZAK Barokk: barocco - olasz = jelentése: nyakatekert okoskodás – jellemzői: túldíszítettség, formai bravúrok. A reneszánsz és a felvilágosodás közötti időszak a kultúrtörténetben (1600-1750) Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki A barokk késői ága a copf, és a rokokó stílus A barokkot követő korstílus a klasszicizmus

A RENESZÁNSZ ÉS A BAROKK JELLEMZŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kiegyensúlyozott harmónia Egymás mellé rendelés, szimmetria Barokk Mozgalmasság Monumentalizmus Alá-fölé rendelés A barokk stílusjegyei a reneszánszból származnak, azok továbbfejlesztései.

A barokk stílusjegyei Erő, lendület, dinamizmus ábrázolása Nyugtalan vonalak, formák Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet Realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód Túldíszítettség Teatralitás Pátosz, ünnepélyesség Szenvedélyesség Hősiesség-kultusz Bizarr témák

Erő, lendület, dinamizmus Rubens

Nyugtalan vonalak, formák Rembrandt

Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet Rubens

Realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód Caravaggio

Teatralitás Rembrandt

Pátosz, ünnepélyesség El Greco Rembrant

Hősiesség-kultusz Velazquez

Szenvedélyesség Bernini

Bizarr témák kedvelése Velazquez

IRODALOM A barokk irodalma a katolikus megújulás jegyében született Műfajok: Eposz: Milton: Az elveszett Paradicsom Dráma: Lope de Vega, Calderon Regény: lovagregény paródiák Pl: Cervantes: Don Quijote Költészet: patetikus érzelmek, fennkölt nyelvezet Cervantes Lope de Vega Milton

ÉPÍTÉSZET Jellemzői: Versailles Il Gesu, Róma Schönbrunn Monumentalitás Mozgalmasság Túldíszítettség Bonyolult hajlított alakzatok (csigavonalak) Illúziókeltés (tükörtermek) Templomépítészet Kastélyépítészet Versailles Il Gesu, Róma Schönbrunn

ÉPÍTÉSZET A korszak legjelentősebb építésze: Bernini

BÚTORMŰVÉSZET

BÚTORMŰVÉSZET

FESTÉSZET Jellemzői: Festők: Témák: El Greco (1541-1614) Gazdag, élénk színvilág Kidolgozottság Perspektíva játékok Fény- árnyék hatások Érzelmek eltúlzott patetikus kifejezése Témák: Bibliai jelenetek Mitológiai jelenetek Portrék Csendéletek Festők: El Greco (1541-1614) Caravaggio (1573-1610) Rubens (1577-1640) Velazquez (1599-1660) Rembrandt (1606-1669) Murillo (1617-1682) Vermeer (1632-1675)

El Greco (1541-1614) A lovag esküje Prado, Madrid Szentháromság, Prado, Madrid

Palazzo Doria-Pamphili, Róma Caravaggio (1573-1610) Szent Péter keresztrefeszítése, Santa Maria del Popolo, Róma Bűnbánó Magdolna, Palazzo Doria-Pamphili, Róma

Santa Croce in Gerusalemme-templom, Rubens (1577-1640) Sámson és Delila National Gallery, London A kereszt felállítása Santa Croce in Gerusalemme-templom, oltárkép, Róma

Kunshistorisches Museum, Bécs Velazquez (1599-1660) Margit infánsnő Kunshistorisches Museum, Bécs Bacchus és a részegek Prado, Madrid

Rembrandt (1606-1669) Éjjeli őrjárat Rijksmuseum, Amsterdam Nicolaes Tulp anatómia-előadása, Mauritshuis Múzeum, Hága

Murillo (1617-1682) Kagylós gyermekek Mária a gyermekkel Prado, Madrid Zwinger, Drezda

Rijksmuseum, Amsterdam Frick Collection, New York Vermeer (1632-1675) Tejet öntő lány Rijksmuseum, Amsterdam Zenelecke Frick Collection, New York

SZOBRÁSZAT Jellemzői: Mozgalmasság Diszharmonikusság Földöntúli érzelmek kifejezése Fény- árnyék hatások Bernini: Szent Péter trónusa Róma, Vatikán Bernini: Szent Teréz extázisa St Maria della Vittoria, Róma

ZENE A zenei barokk (1608-1750) Jellemzői: A hangszereket középpontba állító zene Vonószenekar Hangszerek Lépcsőzetes dinamika, szekvencia Camerata Fiorentina Zeneszerzők Monteverdi Scarlatti Telemann Bach Monteverdi Scarlatti Bach

TÁNC Az európai tánckultúrát Franciaország és Anglia irányítja. A királyi bálokon egyszerre csak egy pár táncolhat A francia táncra a legaprólékosabban kidolgozott szabályok és az intézményesített táncoktatás a jellemző

ROKOKÓ A 18. század elején Franciaországból indul Okok: gazdasági fellendülés megnőtt a kényelemre, a luxusra való igény. a társasági élet kifinomulttá válik

Irodalom Kedvelt műfajok: vígjáték, vígeposz, bordal, verses elbeszélés. Téma: a szerelem Jellegzetes motívum: virágzó kert, csillagos ég. illatok, naplemente, ízek; mindez életigenlést sugall.

Építészet A stílus Franciaországban és a Német-Római Birodalom területein terjedt el A rokokó elsősorban díszítőstílus, főképpen épületek, belső terek, bútorok díszítésére volt alkalmas. A lakóházak többnyire patkóalakban épülnek, különösen az épületek központi részét emelik ki. Gyakori díszítő motívumok a csigák és kagylók, növényi részek, főleg folyondárok és virágok, melyek aszimmetrikusan vannak elrendezve.

HÍRES ROKOKÓ ÉPÜLETEK Drezda, Zwinger

HÍRES ROKOKÓ ÉPÜLETEK Residenz színház München

FESTÉSZET Jellemzői az érzelmesség, a finom erotika, az aprólékos kidolgozás. Műfajok zsánerkép, mitológiai tárgyú képek, apró portrék, úgynevezett miniatűrök

Jean Antoine Watteau (1684-1721) A bohóc (1718) Louvre, Párizs

Jean Antoine Watteau (1684-1721) A gitáros (1717) Metropolitan Museum of Arts New York

Victoria and Albert Museum, London Francis Hayman (1708-1776) Táncoló tejeslányok 1735, Victoria and Albert Museum, London

Fragonard: A lopott csók (1780) Ermitázs, Szentpétervár

Wallace Collection, London Fragonard: A hinta (1767) Wallace Collection, London

Fragonard: A szerelmes levél (1770) Metropolitan Museum of Art, New York

Tiepolo: Karnevál (1750) Párizs, Louvre

Étienne Maurice Falconet (1716 – 1791) Szobrászat A rokokó szobrok kis méretűek anatómiailag pontosak, témaválasztásuk érzelmes Étienne Maurice Falconet (1716 – 1791)

Bútorművészet

Bútorművészet

Bútorművészet

Bútorművészet

Porcelánok

Porcelánok

Viselet

Hajviselet Rokokó parókák: óriási méret, különleges díszek: hajók, gyöngyök, kitömött madarak, virágok, strucctollak.

COPF STILUS A név eredete A copf stílus (vagy klasszicizáló későbarokk) művészeti stílus volt Közép-Európában a 18. század utolsó évtizedeiben. A rokokó stílussal együtt a barokk késői ága, átmenet a barokk és a klasszicizmus között. A név eredete A copf a német Zopf szóból ered Jelentése: elavult, nagyképű, unalmas

Irodalom A német irodalomban leginkább Gottschedet és a sziléziai iskolát lehet a copf stílus legjelentékenyebb képviselőjének tekinteni. Ellenük lépett fel Lessing és Franciaországban Voltaire. Gottsched

Építészet A copf stílusú épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival. Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető. Mind alaprajzukban, mind homlokzati kialakításukban egyszerűségre törekednek. A stílus formakincse támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, rozetták, alkalmazása.