BAROKK Stílustörténeti korszak és korstílus kb. 1600-tól kb. 1750-ig A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője. Innét ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő emberi erőfeszítés, amelynek eredménye a barokk stílus. Főbb stílusjegyei: mozgalmasság, dinamizmus monumentalizmus heroizmus patetizmus conceto (meglepetés), az illúzió valóságként való beállítása dekorativitás titokzatosság misztika komplexitás,bonyolultság erős kontrasztok látványosság bonyolult,túldíszített formák

legfőbb stílusjegyei: legjelentősebb feladatai az ellenreformációs egyház templomai, kastélyok és polgári lakóházak , hatalmas parkok létesítése, ágyások, nyírt bokrok, szobrok, szökőkutak egymás után fűzött centrális terek, ellipszis és nyolcszög hullámvonal, csigavonal, kagyló-, és csigamotívum erőteljes fény-árnyék hatások pompa, pátosz, ünnepélyesség fokozása, rengeteg aranyozás sok oszlop, gyakoriak a csavart oszlopok díszes, monumentális lépcsősorok kovácsolt vas kapuk, kerítések, rácsok ÉPÍTÉSZET Szent Péter templom - Bécs A würzburgi érseki palota Drezdai Zwinger 1711-1722

FESTÉSZET Jellemzői: mozgásban való ábrázolás, dinamizmus gazdag, élénk színvilág fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása perspektíva-játékok kidolgozott részletek (pl. ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) pompa, pátosz és színpadiasság, alakok eltúlzott pózai alakok és alakcsoportok bonyolultan összefonódnak Témái: bibliai és mitológiai jelenetek - gyakoriak a telt, "rubensi" idomok főúri portrék - gazdagság érzékeltetése ruhákkal, ékszerekkel csendéletek - újdonság a festészetben tájképek zsánerképek (mindennapi élet jelenetei)

Rubens: Amazonok harca 1618. Rembrandt: A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat) 1642. Caravaggio: Szent Pál megtérése ~1660 Velazquez: Udvarhölgyek 1656-1657.

SZOBRÁSZAT Főbb stílusjegyei: Szélsőségesség Patetikusság Emberi érzelmek túlzó kifejezése Mozgalmasság Diszharmónia Fény-árnyék Bernini: Szent Teréz eksztázisa Szent Péter Bazilika - baldachin

A barokk kultúra Magyarországon a Habsburg birodalom alárendelt tartománya gazdasági elnyomás kizsákmányolás németesítő politika ellenreformáció nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi-szabadságharc

VÁRAK ÉS KASTÉLYOK A MAGYAR - BAROKK JEGYÉBEN Migazzi-kastély (Verőce) Magyarországon az észak -itáliai és francia barokk a 17. század második negyedében jelent meg osztrák közvetítéssel. Észak-itáliai hadmérnökök Giovanni Pieroni, Baccio del Bianco és építészek, Andrea Spezza, Nicolo Sebregondi tevékenysége jelentős… Veszprém, várkapu Érseki palota, Veszprém

BAROKK KASTÉLYOK A barokk kastélyépítészet csúcspontját képviseli Esterházy Miklós (1714-1790) gróf, majd 1762-től herceg építkezése, melynek során a korábbi fertődi kastélyt több ütemben kora legpompásabb kastélyává építtette ki. Grassalkovich Antal (1694-1771) 1735 táján itt kezdte el Gödöllőn kastélyának felépítését, mely az 1760-as évek végéig tartott. A kettős U alakú díszudvarával, hét egyemeletes szárnyával, templomával, valamint lovardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, reprezentatív együttest alkotott.

BAROKK FESTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT A barokk kori magyar festészetet egyrészt a külföldön szerencsét próbáló, itthon munkához csak nehezen jutó mesterek, másrészt az egyházi megrendeléseket elnyerő külföldi festők képei jellemzik. Franz Sigrist festette "A négy fakultás"- t ábrázoló freskót (1781) az egri líceum dísztermében Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik.

A BAROKK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN A magyarság a törökkel szemben a keresztény szolidaritás jegyében harcolt, míg a Habsburg elnyomással szemben megnyilatkozó tiltakozás a magyar–német ellentétben öltött formát. Különös hangsúlyt kapott a régi dicsőség tudata. A Habsburg-zsoldosokat, a jezsuitákat a magyarság megsemmisítésére törő, gonosz indulatú erőknek tekintették. Thököly-kódex (1671–1683) Hölischer-kódex (1686–1693) Mihály deák kódexe (1679) Szentsei-daloskönyv (1704) Pázmány Péter (1570-1637) – Nagyszombati egyetem Zrínyi Miklós (1620-1664) – a magyar barokk eposz megteremtője Gyöngyösi István (1629-1704 – felező tizenkettes sortípus Bethlen Kata (1700-1759) – leánynevelés Esterházy-család – templomi és világi zenei élet