Grúzia Grúzia

Alapadatok Népesség Etnikai összetétel grúz: 70,1 %, örmény: 8,1 %, orosz: 6,3 %, azeri: 5,7 %, oszét: 3 %, abház: 1,8 %, egyéb: 5 %. Vallási összetétel grúz ortodox: 65 %, muzulmán: 11 %, orosz ortodox: 10 %, örmény apostoli egyház: 8 %, nem ismert: 6 %. ÁllamformaKöztársaság Elnök Mikheil Saakashvili január 25. óta Kormányforma prezidenciális demokrácia Kormányfő Zurab Noghaideli miniszterelnök február 17. óta Kormány 67 %-os többségben egy párt

AlapadatokParlament Egykamarás (Legfelső Tanács) Választási rendszer Arányos, 7%-os küszöb Kormánypárt Natshhionakhuri Modraoba – Demokrathebi (National Movement - Democrats) Ellenzék Memarjvene Opozicia (Rightist Opposition) Alkotmánybíróság Utólagos normakontroll Nemzeti bank Közepesen független, elsődleges cél az árstabiltiás Igazságszolgáltatás Nem független (politika, korrupció) Költségvetési év Naptári év Média Nem független, jelentős a cenzúra

Alapadatok Közigazgatás 9 körzet, 65 régió; 5 független város, 2 autonóm köztársaság (Abházia, Ajaria) Nemzetközi szervezeti tagság ENSZ ( ), IMF ( ), WTO ( ) Reformok Politikai reformok elkezdődtek, gazdaságiak nem igazán Politikai kockázatok országon belüli elszakadási törekvések és rendezetlen viszony több szomszédos országgal Gazdasági kockázatok jelentős szegénység, korrupció, beruházások hiánya, hirtelen megnövekedett infláció Stabilitás korábbi elnök eltávolításával a térség egyik legdemokratikusabb országa, jelentős többségben van a kormánypárt

Államfő  Közvetlenül választják 5 évre, egyszer újraválasztható Legutóbbi választás: január 4. Legutóbbi választás: január 4. Mikheil Saakashvili 96,3 %, Temur Shashiashvili 1.9 % Mikheil Saakashvili 96,3 %, Temur Shashiashvili 1.9 %  Választható: az a választójoggal rendelkező polgár, aki 35 évnél idősebb, születése óta grúz állampolgár, legalább 15 évet Grúziában élt és a választás idején Grúziában él.  Jelöléshez aláírás szükséges, megválasztáshoz a szavazatok többsége. Ha az első forduló nem eredményes, a második fordulóban a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt indulhat.

Államfő  Jogkörei: kinevezi a miniszterelnököt, hozzájárul a miniszterelnök által jelölt személy miniszteri kinevezéséhez. Felmentheti a Kormányt, felmentheti a 3 alá tartozó minisztert (belügy, védelmi, állambiztonsági). Kinevezi és felmenti a Legfelsőbb Bíróság tagjait.  Bizalmatlansági indítvány esetén választási lehetősége van: vagy a Kormányt meneszti, vagy a Parlamentet oszlatja fel és új választást is kitűzhet.

Parlament Legfelső Tanács („Umaghiesi Sabcho”)  Egykamarás, 235 tagja van, mandátuma 4 évre szól  150 fő pártlistáról kerül be  Legutóbbi választás: március 28. National Movement-Democrats 67.6 %, (135) National Movement-Democrats 67.6 %, (135) Rightist Opposition 7.6 %, (15) Rightist Opposition 7.6 %, (15)  85 képviselő körzeti listáról kerül be, ebből 10-et a szakadár abház régió küld. A listáról bekerült képviselőkre nem vonatkozott a i választás érvénytelenítése.

Kormány  egypárti kormány, jelentős többséggel.  Kormányfő: Zurab Noghaideli.  bizalmatlansági indítvány: a kormány egésze ellen.

Nemzeti Bank  Független tevékenységében, de felelős a Parlament felé és éves beszámolási kötelezettsége van.  Elsődleges célja az árstabilitás  Jegybanktanács: - tagjait a Parlament nevezi ki az Elnök javaslata alapján 7 évre - tagjait a Parlament nevezi ki az Elnök javaslata alapján 7 évre - 9 tagja van (1 elnök, 3 elnökhelyettes, 5 tag) - 9 tagja van (1 elnök, 3 elnökhelyettes, 5 tag)

Igazságszolgáltatás  3 szintű: első- és másodfokú bíróságok, Legfelsőbb Bíróság  A Legfelsőbb Bíróság tagjait a Parlament választja az Elnök javaslata alapján.  A bíróságok a gyakorlatban nem függetlenek, erős politikai és korrupciós ráhatás erős politikai és korrupciós ráhatás

Alkotmánybíróság:  9 tagból áll, 3-3 tagját az Elnök, a Parlament és a Legfelsőbb Bíróság nevezi 10 évre, ugyanaz a személy még egyszer nem nevezhető ki.  Elnökét a tagok választják maguk közül 5 évre, nem újraválasztható nem újraválasztható  Lehetősége van utólagos normakontrollra  az állampolgárok közvetlenül is fordulhatnak az AB felé.

Gazdaság:  GDP-növekedés: 9,5 %, de alacsony szintről (3.100 USD 2004-ben). Előző években hasonló növekedés.  infláció: 5 % körül az elmúlt években, de 2005: 9 %  munkanélküliség: 17 %  államháztartás hiánya hatalmas  lakosság 54 %-a a szegénységi küszöb alatt él  Elsősorban mezőgazdasági termelés és könnyűipar jelentős

Gazdaság  Az IMF és a Világbank segítségével jelentős fejlődés óta  Az új kormány jelentős erőfeszítéseket tesz az adórendszer átalakítására és a korrupció leküzdésére, mivel az adókból nagyon alacsony bevétele származik.  Probléma a saját energiaforrás hiánya, döntő részben importból kell megoldani.

Gazdasági kockázatok  nagy szegénység, magas munkanélküliség, idén „elszabadult” infláció.  Oroszországtól történő politikai elszakadás komoly problémákat okozhat, ha nem sikerül a független gazdaságot kiépíteni.  energiaforrások hiánya

Politikai kockázatok  vita Oroszországgal Abháziáról (1992 óta független állam akar lenni)  Dél-Oszétia megoldatlan státusza (de facto független állam, de senki sem ismerte el annak)  határviták Örményországgal és Azerbajdzsánnal  az örmény kisebbség a Javakheti régióban nagyobb autonómiát kíván elérni  korrupció csökkent, de még mindig jelentős

 A november 2-i parlamenti választások eredményét sokan megkérdőjelezték és kérték Sevarnadze elnököt annak érvénytelenítésére. Az utcai demonstrációk (Rózsák forradalma) hatására az elnök november 23-án lemondásra kényszerült.  2004-es választások után szűkítették a Sevarnadze által kialakított autoritikus elnöki jogkört (alkotmánymódosítással, stb.), demokratizálódási folyamatok indultak meg.  politikai és emberi jogok minősítése Freedom House szerint közepes (4-4), de ez fejlődés a korábbi évekhez képest.