Kettős szorításban a magyar bankszektor Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora „Bankok Magyarországon – 2012.” Budapest, 2012. december 10.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
Advertisements

Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
XXVI. Vezérigazgató Találkozó
Mihálovits András Vezető szerkesztő
Cash flow-kimutatás esettanulmány
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
A bankok jelenlegi és várható szerepe az önkormányzatok finanszírozásában Soós Attila.
Helyi beruházások a gazdasági visszaesés időszakában Péteri Gábor
Agrár Európa Klub Budapest, május 27.
Makrogazdasági és részvénypiaci kilátások
Az MFB Invest Zrt. tevékenységének bemutatása Buda Sándor Tanácsadási igazgató október 24.
A hazai finanszírozási piac jövője, a szükséges cselekvési program a piac kiszámíthatóbb volta érdekében Előadó: Kolossváry Ádám Merkantil Bank Zrt. elnök-vezérigazgató.
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
2 A biztosítási piac 2013 első félévében 5,15%-ot nőtt (436 milliárdos díjbevétel)..
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei II. negyedév* Pénzügyi stabilitás Magyar Nemzeti Bank augusztus 29. * A prezentáció az MNB.
A bankok és az állam viszonya válságok idején
A magyar bankszektor aktuális állapota jegybanki szemmel
Makrogazdasági kilátások ALUTA konferencia november 12.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR II. A magyar gazdaság „kórképe” - a diagnózis Szeged, február-május Belyó Pál „G A Z D A S Á G P O.
Tájékoztató jellegű információk!. Versenyképesség javítása külső befektetővel
MNB Növekedési Hitelprogram 2.0 Sebők Orsolya Főszerkesztő
MNB Növekedési Hitelprogram Sebők Orsolya Főszerkesztő
Kinek jut az MNB Növekedési Hitelprogramból? Sebők Orsolya Főszerkesztő
MNB Növekedési Hitelprogram Sebők Orsolya Főszerkesztő
MNB Növekedési Hitelprogram 2.0 Sebők Orsolya Főszerkesztő
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Hogy állunk a konvergencia folyamatban? Hamecz István ügyvezető igazgató.
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
Horgony 2013 Simor András december A növekedéshez kiszámíthatóság és stabilitás kell Horgony 2013 – Simor András Ahová tartozni szeretnénk:
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei IV. negyedév*
1 Az amerikai jelzálogpiaci válság és következményei (európai és hazai kihatások) Homolya Dániel, Közgazdasági elemző, Pénzügyi Stabilitás
A magyar pénzügyi rendszer csekély mértékben tudja támogatni a gazdaság fellendülését Jelentés a pénzügyi stabilitásról november (az első három negyedév.
Tények, lehetőségek, következtetések
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
Új követelmények a nemzetgazdaság finanszírozásában Közgazdász Vándorgyűlés október 2. Kármán András Nemzetgazdasági Minisztérium.
GKI Zrt., Versenyképes-e a magyar adósságcsökkentés? Közgazdász Vándorgyűlés Pécs, szeptember 30. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató.
GKI Zrt., Öngólok után – kell egy gazdaságpolitika Szeged, október 1. Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
Szeged, Magán „vétkek” – köz terhek HUF kamat > devizakamat Euro kamat Kamat tőkeáramlás – fizetési mérleg Növekedés ( adósságszolgálat ) Foglalkoztatás.
Bankadók Magyarországon és Európában november 30. Miskolci Egyetem  Magyar Könyvvizsgálói Kamara BAZ Megyei Szervezete Vass Péter Magyar Bankszövetség.
A bankszabályozás kihívásai és változásai a pénzügyi-gazdasági válság hatására Mérő Katalin.
A válság hatása a projektfinanszírozás jogi eszközeire és dokumentációjára
A Takarékszövetkezeti Integráció bemutatása és elhelyezkedése az önkormányzatok életében
Magyar államadósság és a kötvénypiac
Eredménykimutatás 8. feladat (479. o.)
GKI Zrt., A válság: veszély és esély Balatonfüred, október 8. EGVE Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
Do not put content in the brand signature area 7 szűk esztendő? Nemes Krisztián ING Lease Hungary értékesítési igazgató VIII. Manager konferencia Tata,
1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról április.
1 Konjunktúrajelentés 2009  Az üzleti helyzet és várakozások  A befektői környezet A DUIHK 15. konjunktúrafelmérése Dirk Wölfer április 21.
Kiútkeresés az adósságválságban Hol tartunk most? Csermely Ágnes Bankok Magyarországon – 2012 Dr. Gáspár Pál Közgazdaságtudományi Emlékalapítvány konferenciája.
1 Magyarok a piacon II. Hogyan hat a pénzügyi válság a KKV- szektorra? Király Júlia (MNB) A prezentáció készítésében közreműködtek a Pénzügyi Stabilitási.
Kibontakozás helyett gazdasági káosz Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának csődje.
Közmeghallgatás december 2. Költségvetési beszámoló.
Kármán András Budapest, január 21..  1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny  2. A válság kikényszerítette.
Lesz-e növekedés az „elrugaszkodás éve (2012)” után? március 26. Dr. Molnár László Vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. „2012 igazi rejtélye nem.
Államadósság és állampapírpiac
Pénzügyi stabilitási jelentés
Az NHP második szakaszának eredményei és kilátásai
Európa, a régió és Magyarország bankszektorának kilátásai – XXVIII. Vezérigazgatói találkozó Siba Ignác szeptember 12. – Röjtökmuzsaj.
A magyar bankrendszer a nemzetközi hitelválságban
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
HUF (210*180) HUF (210*180) HUF (140 CHF) HUF (210 CHF) Kamatrész Tőkerész HUF (140*180) 180 HUF fölötti rész [(240-
Fizetési mérleg jelentés
A központi költségvetés finanszírozása 2003-ban és az állampapír-piaci „Leg”-ek.
A pénzügyi intézményrendszer 2004 közepén Dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára Budapest, november 24.
Pénzügyi megoldások a válság kezelésére Kelbertné Lenthy Judit vállalati hitelüzletág vezető Szigetvári Takarékszövetkezet
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Növekedési Hitelprogram – a második szakasz eredményei Pulai György Hitelösztönzők főosztály vezetője január 14. Elemzői.
Fizetési mérleg jelentés április
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Előadás másolata:

Kettős szorításban a magyar bankszektor Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora „Bankok Magyarországon – 2012.” Budapest, december 10. Pénzügykutató Zrt.

1.A magyarországi bankokat ért kettős sokk: válság és válságkezelés 2.A kettős sokk hatása a magyar gazdaság finanszírozására 3.Banki válaszok a válság és a kormányzati válságkezelés sokkjaira 4.Várható következmények 2 Vázlat

3 Általános, mindenütt érvényesülő sokk: hitelválság  Portfolióromlás, jövedelmezőség-csökkenés, tőkehiány  Források szűkössége és drágasága  Tulajdonosi preferenciák módosulása: • kockázatkerülő magatartás Általános következmények: mérlegalkalmazkodás, hitel/betét arány csökkentése, hitelszűkítés, hitelezési kondíciók szigorodása Hitelszűkítés átmeneti kivédésére „Bécsi kezdeményezés” • Cél: a hitelállomány szinten tartására • A magyar kormány 2010 nyarán felrúgta az IMF-szakítással 1. A magyarországi bankokat ért kettős sokk

A magyar banki különadó problémái:  Jogbiztonságot sérti, kvázi visszamenőleges hatályú  Mértéke eltúlzott, 5-10-szeres (táblázat)  Felhasználása a folyó költségvetésben, nem pü-i stabilitási alapban  Mérlegfőösszegre, nem nyereségre: az aktivitást bünteti  Versenytorzító: nyereséges nagybankokra és kisbankokra kisebb (táblázat)  IMF-egyeztetés hiánya a bécsi egyezmény „megszegéséhez” vezetett: forráskivonás megindulhatott 4 Speciális magyar sokkok: a válságkezelés sokkjai, „brutális” különadó és végtörlesztés

Bankadók Európában 2011-ben 5 OrszágAdóalapAdó mértéke (%)Bevezetés dátuma, időtartama Becsült éves bevétel Felhasználás AusztriaOsztrák bankok forrásai tőke és biztosított betétek nélkül 1-20 Mrd€: 0,055% 20 Mrd€ fölött: 0,085% M€Költségvetés BelgiumLakossági bankbetétek és biztosítási termékek 0,15% M€Költségvetés Egyesült Királyság Források tőke, biztosított betétek és repóra szolgáló állampapírok nélkül 0,075%20113 Mrd€Költségvetés FranciaországBázel II tőkeminimum0,25% M€Költségvetés MagyarországEszközök (2009) –bankközi hitelek és más pénzügyi vállalkozások értékpapírjai 50 MrdFt-ig 0,15% 50 MrdFt felett 0,53% évre kb. 450 M€ (pü váll.-sal 630 M€) Költségvetés NémetországForrások (2010) nembank- intézmények betétei nélkül, derivatívokkal növelve 10 Mrd€-ig 0,02% 100 Mrd€-ig 0,03% 100 Mrd€ felett 0,04% Mrd€Stabilitási alap SvédországForrások tőke és alárendelt kölcsön nélkül 0,036% M€Bankmentő alap SzlovákiaForrások saját tőke és biztosított betétek nélkül 0,4% M€Költségvetés SzlovéniaEszközök0,1%20115 M€Költségvetés Forrás: NBS (2011), sajtóinformációk

A különadó hatása a jelentősebb bankok évi jövedelmezőségére BankAdózott eredmény (Mrd Ft) Különadó ben Különadó a évi eredmény Változás(Mrd Ft)%-ában OTP Bank150,2118,1-32,125,517,0% K&H10,027,217,214,2142,0% CIB Bank4,7-23,5-28,210,7227,7% MKB Bank2,5-108,2-110,713,5540,0% Raiffeisen Bank4,3-10,8-15,111,1258,1% Erste Bank18,45,7-12,712,769,0% UniCredit Bank15,518,83,37,749,7% Budapest Bank13,010,2-2,73,426,2% 6 Forrás: PSZÁF-Aranykönyvek Portfolio.hu alapján számítva

A különadó közvetlen hatásai:  Megszűnt a bankszektor jövedelemtermelő képessége • A bankok nagy részénél tőkevesztést idézett elő • Csökkenti a bankok kockázatviselő és hitelező képességét  Versenyhátrányt okoz a KKE-régióban • 2012-ig csak Szlovéniában alkalmazták, ötöd akkora mértékkel • 2012-től Szlovákiában vezették be, a magyarnál kisebb mértékkel, • máshol EU-szabályozásra várnak 7 Speciális magyar sokkok: (1) „brutális” különadó

A végtörlesztés problémája A bankok kötelezése az egyösszegű végtörlesztésre a magánjogi szerződések kormányzati felülírása … és közvetlen hatása • árfolyamveszteség ¾-ét bankok viselik (180 HUF/CHF árfolyamon a kb. 240 piaci helyett) • 370 milliárd Ft bruttó veszteséget okozott a hitelezőknek. Ennek mintegy 30%-át a hitelintézetek a 2011-évi bankadóból leírhatták, így a nettó veszteség a 260 milliárd forint körül alakulna, de a nagybankok csak 28%-ot tudtak visszaigényelni • 130 Mrd Ft-os különadóval együtt kb. 400 Mrd: bankok nagy részénél tőkevesztés = vagyondézsma (bankrablás) Áttételes hatásuk: általános befektetői bizalom megingása Beleillik a jogbiztonságot aláásó, a befektetőket elriasztó kormányzati beavatkozások sorába (magánnyugdíj-pénztári vagyon konfiskálása, ágazati különadók) 8 Speciális magyar sokkok: (2) végtörlesztés

 Romló portfolióminőség  Külföldi források kivonása, hitel/betét arány csökkenése: főleg hitelcsökkentéssel  Visszaeső jövedelmezőség, veszteség  Tőkevesztés, de tulajdonosi tőkepótlás: „amit az állam elvett, a tulajdonosok kipótolták” ( Simor, Portfolio-konferencia ) júl. között a GDP 2,3%-át (kb. 650 Mrd Ft) vonta el az állam, a tulajdonosi tőkeemelés a GDP 2%-a (kb. 600 Mrd Ft) volt  Piaci átrendeződés 9 Hatások a bankszektor helyzetére

Romló portfolióminőség: vállalati szektor A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása 10 Forrás: MNB Stabilitási jelentés, 2012 nov.

Romló portfolióminőség: háztartási szektor A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása 11 Forrás: MNB Stabilitási jelentés, 2012 nov.

Külföldi források kivonása, hitel/betét arány csökkenése 12 Forrás: MNB Stabilitási jelentés, 2012 nov.

Visszaeső jövedelmezőség, veszteség A válság és válságkezelés hatása a főbb eredménytényezőkre 13 Forrás: PSZÁF MegnevezésMilliárd forintIndex (%) /2008 Kamateredmény ,21 Jutalékeredmény ,95 Egyéb nem kamateredmény (2010-től különadóval) ,40 Működési költség ,88 Értékvesztés és céltartalék- változás ,67 Adózott eredmény ,02 ROA0,910,720,04-0,84- ROE13,39,40,5-10,4-

Piaci átrendeződés: A jelentősebb bankok pozícióváltozása BankPiaci részesedés (megoszlás) A piaci részesedés változása (% pont) EszközökEbből: hitelekEszközökHitelek /2008 OTP Bank 19,3%22,0%15,7%17,5%2,7%1,8% K&H 10,4%9,5%8,7%8,0%-0,9%-0,7% CIB Bank 10,0%8,8%12,1%10,0%-1,2%-2,1% MKB Bank 8,9%10,5%10,4%10,3%1,6%-0,1% Raiffeisen 8,7%8,2%9,3%10,4%-0,5%1,1% Erste Bank 8,6%7,7%9,4%8,4%-0,9%-1,0% OTP Jelzálog 5,7% 5,8%6,0%0,0%0,2% UniCredit 5,3%5,4%7,0%7,9%0,1%0,9% Budapest Bank 3,0% 3,7%3,5%0,0%-0,2% Bankszektor 100,0% 0,0% 14 Forrás: PSZÁF Aranykönyvek alapján számolva

A tények A hitelezés tartós, a kilábalást akadályozó csökkenése… … ami nem szükségszerű, hiszen a legtöbb KKE- országban legkésőbb 2010 közepétől felívelés kezdődött a hitelezésben (ábra) 2010 nyarától Magyarország a régió „fekete báránya” A kettős sokk hatása a magyar gazdaság finanszírozására

A vállalati hitelek alakulása nemzetközi összehasonlításban 16 Forrás: Horgony Simor András, MNB

A hazai bankszektor bruttó hitelkibocsátása a háztartásoknak 17 Forrás: MNB Stabilitási jelentés, 2012 nov.

… a hitelcsökkenés mögött 2010 nyarától a külföldi források kivonása is áll 18 Forrás: MNB

A forráskivonás valószínű okai:  mérlegkiigazítás: hitel/betét arány csökkentése (2008: 160%, 2010: 140%, 2012: 120%)  a kirívó mértékű banki különadó + végtörlesztés A forráskivonás és hitelszűkítés következményei:  hitelezési kondíciók szigorítása: MNB szerint kínálati hatás erősebb a keresletinél  a beruházások csökkenése (3 év alatt 32%-os csökkenés, beruházási ráta 16% )  a GDP visszaesése- stagnálása 19

20 3. Banki válaszok a válság és a kormányzati válságkezelés sokkjaira a)Tulajdonosi motivációk b)2012 őszétől új szabályozási sokkok c)Banki alkalmazkodási módok

A tények Szabályozási kényszer (tőkemegfelelési, likviditási) •Bázel III. követelmény: tőkeemelés vagy a tőkeáttétel mérséklése •A hitel/betét arány csökkentése: belföldi ügyfélforrások határozzák meg a hitelezés mértékét •Kockázatkerülő magatartás (pl. kkv-k, ingatlanfinanszírozás, önkormányzatok leépítése) Kelet-európai térséget sújtó extra-szigorítások: A keleti piacokon jelenlévő osztrák bankok számára felügyeleti előírás Hitelfék: kelet-európai érdekeltségeik hitel/betét rátája az új folyósításoknál nem haladhatja meg a 110 százalékot 2012-től A Magyarországon érintett 3 leánybank (Erste, RB, UC) részesedése a hitelállományból kb. 25% Sőt: a KKE-ben aktív többi bankcsoport is követheti a példát 21 a) Tulajdonosi motivációk

A tények 2012 őszén magyar kormány felrúgta a Bankszövetséggel kötött megállapodást:  Tranzakciós illeték kivetése, majd növelése (3. Matolcsy- csomag) • Közvetlen hatás: költség (áthárítható) • Közvetett hatás: nagyvállalati ügyfelek tranzakcióikat máshonnan bonyolítják (effektív jövedelem-kiesés)  Bankadó felezésének elvetése, idei mérték tartósítása • Közvetlen hatás: költség (nem áthárítható) • Közvetett hatás: tulajdonosi motiváció kvázi kivonulásra (zombi) Kormányzati kötvénykibocsátások: kiszorítás betétpiacról 22 b) 2012 őszétől új szabályozási sokkok

23 c) Banki alkalmazkodási módok Magyarországon  Költségek csökkentése: • létszámleépítés, hálózatszűkítés  Ügyfélforrásra alapozott üzleti stratégia • hitelezés visszafogása • betétgyűjtési expanzió (de: állam kiszorító hatása)  Veszteségek kompenzálása kamatmarzs növelésével, de: • nemzetközi összevetésben ma is magas • kockázatos, mert rossz hiteleket növelheti  Piacról való kivonulás, M&A ? • fiókteleppé minősítés • divesztíció: részlegek, üzletágak leválasztása, eladása

24 4) Várható következmények 1.Folytatódik a banki forráskivonás és a hitelszűkítés Kérdés: a14% feletti TMM: a rendezett visszavonulásra vagy a hitelezés beindítására való felkészülés? 2.A kormányzati beavatkozások hatása súlyosabb, mint a válság primer hatása, ezért végképp leszakadunk a térségben is 3. Hitelrendszer tartós működési zavarai: pénzkivonás (negatív multiplikátor) gazdaság összehúzódása, tartós recesszió

Köszönöm a figyelmet! 25