Raktározástechnikai alapfogalmak

Mi a raktár? Miért van szükség raktárakra? az ellátási láncban lévő anyagáramlási intenzitások kiegyenlítésére szolgál árukészletet halmoz fel az áruk minőségét, mennyiségét megőrzi lehetővé teszi a szükség szerinti ki- és betárolást

A raktározás és a logisztika kapcsolata Információáramlás Fogyasztók Piac Nyersanyag kitermelés Ellátás Termelés Elosztás Hulladék feldolgozás megsemmisítés Anyagáramlás Anyagáramlást kísérő információk

A logisztikai szemléletmód alappillérei Rendszerszemlélet Teljes költség szemlélet Partnerszemlélet Integrált informatikai rendszer alkalmazása (közös adatbázison alapuló)

A logisztika fogalma A logisztika anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. /Dr. Felföldi L./

A logisztika célja 6 M-elv: A megfelelő áru A megfelelő időpontban A megfelelő helyre A megfelelő mennyiségben A megfelelő minőségben és A megfelelő költséggel jusson el.

A raktározás és a logisztika kapcsolata Fogyasztók Piac Nyersanyag kitermelés Ellátás Termelés Elosztás megsemmisítés Átfutási idő 60% 15% 25% Várakozás 42% 60%

A raktározás és a logisztika kapcsolata JIT (Just in Time) – éppen időben: - Termeld ma azt, amire holnap szükséged van. - A készletek mennyisége (nagysága) csökken, összetétele (választéka) nő. - Kihelyezett raktár – Áruforgalmi Központ – Logisztikai Szolgáltató Központ - Virtuális logisztikai központ

Csak nagy szállítási intenzitás esetén gazdaságos, kockázatos ellátás Közvetlen ellátás A közvetlen ellátás, szállítás hagyományos rendszere Nagy készletek, magas költség de egyszerű szállítás, biztonságos ellátás A JIT-elvet részlegesen kielégítő rendszer Csak nagy szállítási intenzitás esetén gazdaságos, kockázatos ellátás A JIT-elvet teljesen kielégítő rendszer

Később elosztó központ Közvetett ellátás Kihelyezett raktár Később elosztó központ

Logisztikai központok Célja: - Vállalatok térben kiterjedt gyáregységeinek kiszolgálása, a megtermelt termékek térbeli elosztása - Térben kiterjedt ellátó hálózatok összekötése - Összehangolják az ellátók és felhasználók igényeit - Megtervezi és megszervezi a szállításokat.

A logisztikai központok típusai A logisztikai központok főbb típusai a közlekedési kapcsolatok szerint: - közúti/vasúti, illetve - közúti/vasúti/vízi

A logisztikai központok szolgáltatásai Logisztikai alapszolgáltatások: - szállítás-előkészítés - szállítás - rakodás - raktározás - informatikai szolgáltatások - finishing szolgáltatások

A logisztikai központok szolgáltatásai Logisztikai kiegészítő szolgáltatások: - járművek, rakodógépek bérbeadása, javítása, karbantartása - vámkezelés - tanácsadás - biztosítás - oktatás

A logisztikai központok szolgáltatásai Egyéb szolgáltatások: - posta - bank - étterem - szálloda - vagyonvédelem - reklám - csomagküldő - kiállítás-szervezés és -rendezés - stb.

Logisztikai szolgáltatások színvonala Fő célok Költségek minimalizálása Szolgáltatási színvonal növelése Növekszik a logisztikai rendszer működési költsége Csökkennek a szolgáltatások hiánya miatti többletköltségek Döntési helyzet

A szolgáltatási színvonal és a logisztikai költségek összefüggései

A logisztikai szolgáltatási színvonal fő meghatározó elemei Szállítási idő Szolgáltatás megbízhatósága Szolgáltatás rugalmassága Szolgáltatás minősége

A logisztikai szolgáltatási színvonal fő meghatározó elemei Szállítási idő: a megrendeléstől a megrendelőhöz való szállításig eltelt idő. Szolgáltatás megbízhatósága: annak a valószínűsége, hogy a vállalt szállítási idő betartható-e. Szolgáltatás rugalmassága: a logisztikai rendszer mennyire képes a megrendelői igények változásához alkalmazkodni. Szolgáltatás minősége: a megrendelő igények kielégítésének pontossága.

A raktározási rendszer sajátosságai 1. Struktúrája: alrendszerek és elemek közötti adott időszakban fennálló tartós kapcsolatok összessége 2. Paraméterei: - befogadóképesség (kapacitás) - anyagmozgató rendszer átbocsátó képessége A rendszer által adott időszakban mozgatott árumennyiség. Mennyit képes ki- és betárolni?

A raktár technikai alrendszerei 1. Eszköz és berendezés alrendszer: - Be- és kiszállító eszközök - Rakodó eszközök - Ellenőrző eszközök - Belső szállító eszközök és gépek - Tároló eszközök és berendezések. 2. Létesítmény alrendszer - Közlekedési kapcsolatok - Rakodóhelyek - Átvevő/kiadóhelyek - Belső szállítópályák és utak - Tároló területek

Tárolási módok Fő tárolási módok: Raktárépületben (hagyományos, csarnok- vagy magasraktár) Tárolón (nyitott, tetővel ellátott) Hombárban (bunkerek, silók) Tartályban (folyékony és légnemű)

A tárolási módok megválasztását befolyásoló tényezők Fizikai állapot darabáru ömlesztett áru folyékony áru gáznemű áru Sajátosságok: alak méret térfogat tömeg egyéb Tárolandó mennyiségek: készlet fajtaszám cikkszám

A raktárak csoportosítása A nemzetgazdasági ágazatok alapján: ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közlekedési raktár. A termelési folyamatban betöltött szerepük szerint : alapanyag, segédanyag, félkésztermék és késztermék raktár.

A raktárak csoportosítása A készletváltozás sajátosságai szerint: R R R Azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben (köz- illetve bérraktárak) Kevés árufajta érkezik nagy mennyiségben, távozik kisebb tételekben (kereskedelmi raktárak) Sok árufajta érkezik kis mennyiségben, távozik nagy tételekben (felvásárló kereskedelem) R R R Sok árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben (alkatrészraktárak) A távozó árufajták meghatározott idő után többször visszatérnek, de minőségi változáson mennek át (műveletközi raktárak) A távozó árufajták meghatározott időnként visszatérnek (szerszámraktárak, szertárak)

A raktárak csoportosítása A be- és kiszállítások időbeni változásai szerint

A raktárak telepítése A telepítés vagy bővítési hely megválasztását befolyásoló tényezők: (1.) A raktár, illetve tároló lehetőség szerint az anyagáramlás centrumában legyen. (2.) A raktárt kedvezően lehessen bekötni az üzemi út, illetve a közlekedési hálózatba. (3.) A telepítési hely lehetőség szerint közművesítve legyen (villamos energia, víz, csatornahálózattal). (4.) A telepítési hely illeszkedjék a meglevő települési struktúrába, a környezetvédelmi és egyéb szempontoknak megfeleljen. (5.) A telepítési hely körzetéből a munkaerő igény kielégíthető legyen.

A raktárak közlekedési kapcsolatai Főbb ismérvei: - Általában közúti- és vasúti kapcsolattal rendelkeznek - A raktárépület elhelyezése a közúttól min. 50-re legyen

A centralizált, decentralizált telepítés problémái Az értékelésbe a következő jellemzőket célszerű bevonni: (1.) a tárolandó készlet nagysága és összetétele a készlet megosztásának lehetősége; (2.) az input-output kapcsolatok milyensége, az intenzitások mértéke; (3.) az anyagmozgató rendszer lehetséges korszerűségi színvonala; (4.) a tárolási rendszer lehetséges korszerűségi színvonala; (5.) a létesítmények lehetséges korszerűségi színvonala; (6.) az árunyilvántartási- és információrendszer lehetséges korszerűségi színvonala; (7.) a kommunális ellátottság lehetséges színvonala; (8.) a munkaerő-szükséglet, munkaerő-összetétel; (9.) bővítési lehetőség; (10.) a szállítási és a raktározási költségek.

Ipari raktárak telepítése A centralizált (központi) raktár: gazdaságos, jobban kihasznált anyagmozgató gépek és raktártér, áttekinthetőbb, nagy távolságok. A decentralizált raktár: rövid anyagmozgatási távolságok, jobban(gyorsabban) kiszolgált üzemrészek rosszabb kihasználású gépek, raktártér.

Elosztóraktárak telepítése Centralizált raktár: A fajlagos raktározási költség kevesebb Decentralizált raktár: A fajlagos szállítási költség kevesebb

A raktárak közlekedési kapcsolatai Közúti Vasúti Vízi Légi közúti - Az emeltszintű rakodók problémái - A talajszintű rakodók problémái vasúti

A raktárak közlekedési kapcsolatai Egykapus Két vagy többkapus -> ha lehet, elkerülendő A szabad területek kialakításának fő szempontjai: A haladási irányok egyértelműek legyenek Lehetőleg elkülönített személy – és teherforgalom (parkolók) A nagy járművek lehetőleg megfordulás nélkül tudják elhagyni a telephelyet A rakodási és technológiai helyek elszeparálása a gyalogos forgalomtól Parkolóhelyek létesítése, a várakozás ne akadályozza a forgalmat

A raktárak közlekedési kapcsolatai

A raktárak közlekedési kapcsolatai

A raktárak közlekedési kapcsolatai

A raktárak közlekedési kapcsolatai

A raktárak közlekedési kapcsolatai

Az emeltszintű raktárak problémái

A vasúti rakodók kialakítása Gépi hajtású targoncákkal végzett rakodás estén a szélesség (B): B=2b+3c „b”: targonca v. rakomány szélessége „c”: biztonsági sáv

A vasúti rakodók kialakítása

A közúti rakodók kialakítása A) oldalirányú rakodás B) hátoldali rakodás

A rakodók kialakítása Közúti rakodók kialakítása - Közepes teherbírású tehergépkocsik esetében a rakodó magassága 1,1-1,4 m Nyerges vontatók esetében: 1,4-1,6 m Nagy gépkocsiforgalommal rendelkező raktárak estén: Hátoldalas beállás, rakodóhely a raktáron belül van

A közúti rakodók kialakítása A raktár fala mentén létesített rakodók kialakítása Egyenes vonalvezetésű rakodó: A járművek hosszoldalukkal állnak be A hosszabb rakodófront miatt, rövidebb a csatlakozó útszélesség

A közúti rakodók kialakítása A raktár fala mentén létesített rakodók kialakítása Fűrészfog szerűen kialakított rakodó: Lehetővé teszi a gépkocsik hossz- és hátoldali egyidejű rakodását A rakodó éle 30-45 fokos szöget zár be a raktárfallal, egyszerű beállás

A közúti rakodók kialakítása A járművek hátoldalukkal állnak be (1):

A közúti rakodók kialakítása A járművek hátoldalukkal állnak be (2):

A talajszintű rakodók problémái Egy oldalról történő kirakás A) nagy teherbírású (legalább 3-3,5 t) targonca alkalmazása hosszú (2,2-2,5 m) villával B) ollós szerkezetű kitolható villával Két oldalról történő kirakás

A raktárépület fő jellemzőinek meghatározása A tárolandó árufajták értelmezése: darabáruk ömlesztett áruk ill. folyékony áruk tárolása. Darabáruk: Egyedi darabáruk (alkatrészek, szerszámok stb.) Egységrakományba foglalt darabáruk. Teljes ER-t tároló raktárak Komissiózó raktárak

A raktárépület fő jellemzőinek meghatározása Az árukészlet összetétele Monostruktúrájú raktár: Árucikkek száma kicsi, de a tárolási mennyiségek nagyok Polistruktúrájú raktár: Tárolandó árucikkek száma nagy, cikkenként kis tárolandó mennyiségek Tárolási egység jellegében A darabáru raktározási rendszerek eltérnek Tárolási rendszerben Anyagmozgató rendszerben

Az árukészlet összetétele Az ABC-elemzés Azt mutatja meg, hogy a teljes forgalom hány százalékát teszi ki, a forgalomban lévő termékek bizonyos százaléka (A, B és C kat. termékek) Miért szükséges az ABC-elemzés elvégzése? Képet kapjunk a gyorsan forgó áruk számáról és arányáról (naturáliában vagy értékben kifejezve); Áruelrendezés kialakításához; A technológiai tervezés elengedhetetlen része. Készletelemzés

Az árukészlet összetétele Forgalmazott mennyiség [%] Áruválaszték [%]

A raktárterület felosztása Összes raktári terület Tárolóterület Kiszolgáló területek Árufogadó Hasznos terület Kiegészítő területek Árukiadó Komissiózó Rakodók Közlekedő utak Áruval lefedhető terület Szociális helységek Oszlopok alapterülete Iroda Egyéb Lépcsők Egyéb

Egy- és többszintes raktárak Az egyszintes raktárépület előnyei: a tárolóterület jobban kihasználható (nincs lépcsőház, függőleges anyagmozgató berendezés) az oszloposztás nagyobb lehet, az oszlopok karcsúbbak a padló teherbírása viszonylag egyszerűen növelhető anyagmozgatási rendszere homogén Az egyszintes épület hátrányai: nagyok a mozgatási távolságok a csatlakozó utak bonyolultabban alakíthatók ki a nagy fal-és tetőfelületek miatt nagy a hőveszteség

A raktárterület jellemzői Áru előkészítő terek Komissiózó tér Tárolótér

A raktárépület és a raktárterület műszaki jellemzői

A raktárépület típusa vasbeton szerkezetű csarnok acél szerkezetű csarnok

A raktárépület típusa A vasbeton szerkezetű csarnok tulajdonságai: - igen karcsú (400 x 400 mm keresztmetszetű) oszlopok - nagy nyílású (30 m fesztáv) áthidalások - általában 10-12 m-es szabad belmagasság Az acél szerkezetű csarnok tulajdonságai: - fesztáv igen nagy (akár 70 m) - rövidebb összeszerelési idő - oszlop nincs, vagy csak kevés

Darabáru raktározás értékelő mutatószámai (1) 1. A raktárterület kihasználtsági tényezője: α=A1/A ahol A1 :a raktár tervezett hasznos tárolóterülete, m2 A : a raktár teljes területe, m2 2. A magasság kihasználtsági tényezője: αm=ht/hf ahol ht :a tervezett átlagos tárolási magasság, m hf : a raktár belmagassága, m

Darabáru raktározás értékelő mutatószámai (2) 3. A raktártér kihasználtsági tényezője: αr=V0/Vö ahol V0 :a tárolásra használható raktártérfogat, m3 Vö : a teljes raktártérfogat, m3 4. A tárolótér kihasználtsági tényezője: αt=Vá/V0 ahol Vá : a tárolható áru térfogata, m3 V0 : a tárolásra használható raktártérfogat, m3

Darabáru raktározás értékelő mutatószámai (3) 5. A tárolásra használható tárolótér egy m3 –ére jutó raktártérfogat: βt=Vö/V0 6. A tárolásra használható tárolótér egy m3 –ére jutó raktárterület: βr=A/V0

Mutatószámok képzése halmazolási tényező: a targonca emelési magasságának és útszélesség igényének hányadosa hasznos (áruval lefedett) tárolóterület a tárolóterület kihasználtsága árufogadó/kiadó tér nagysága mértékadó útszélesség az állvány nélküli tömbös (ÁNT) tárolás kapacitása, aránya a soros állványok (SÁT) tárolókapacitása, aránya polcos állványos tárolás (PÁT) kapacitása, aránya összes tárolókapacitás közvetlenül hozzáférhető rakományok száma

Tárolási rendszerek A tárolási rendszerek megválasztását befolyásoló tényezők: A tárolt árukkal kapcsolatos jellemzők (egyedi darabáru, egységrakomány) A tárolási feladat jellege Eszköz- és objektum adottságok Az anyagmozgató rendszer jellemzői, a komissiózási igény A raktár építészeti adottságai A be- és kiszállítás módja, jellege, gyakorisága

A tárolási rendszerek megválasztását befolyásoló tényezők (1) A tárolt árukkal kapcsolatos jellemzők: - Az áru alakja, mérete, tömege, csomagolása, fizikai, kémiai tulajdonságai - Készletnagyság, árufajta száma. A tárolási feladat jellege: - A raktárnak a termelési vagy az elosztási folyamatban betöltött szerepe - Az árukhoz való hozzáférés igénye - Áru cserélődés intenzitása befolyásolják a tárolási rendszer megválasztását.

A tárolási rendszerek megválasztását befolyásoló tényezők (2) A tárolóeszközök és berendezések jellemzői: A rendelkezésre álló ill. a tervezés során figyelembe vehető tárolóeszközök és berendezések választéka Az anyagmozgató rendszer jellemzői valamint a komissiózási igény: befolyásolja a tárolási magasságot a tárolótér elrendezését valamint a tárolóberendezések méreteit.

A tárolási rendszerek megválasztását befolyásoló tényezők (3) A raktár építészeti adottságai: a tárolóberendezések méreteit és a tárolómezők elrendezhetőségét befolyásolja. A be- és kiszállítás módja: a be és kitárolás jellegét határozza meg, rakodólaposan vagy rakodólap nélkül szükséges-e a be- ill. kitárolása

Darabárus tárolási rendszerek Tárolási egységek Egyedi áruk Egységrakományok Állvány nélküli statikus Tárolási rendszer Állványos statikus Állványos dinamikus Állvány- kiszolgáló- gépes Egyéb (pl.robotos) Anyagmozgató rendszer Kézi vagy kézi eszközös Targoncás Darus

Egységrakomány képző eszközök Konténerek (szállítótartályok) Szállítóládák, -rekeszek, -keretek Rakodólapok Általános célú (fából, műanyagból, fémből) Speciális Gyümölcsszállító Szálanyag-szállító hússzállító stb. Általános célú sík oldalfalas keretes stb. Speciális hordószállító tekercsszállító Kiskonténerek Közepes konténerek Nagykonténerek Általános célú Általános célú Általános célú ISO Logistikbox Légi Speciális kereskedelmi hűtő folyadékszállító ömlesztett anyag szállító stb. Speciális hőszigetelt szabályozható hőmérsékletű tartály szállítólap nyitott nyitható stb. Speciális szemétszállító gázszállító folyadékszállító

Állvány nélküli statikus tárolás Alkalmazása: Egy-egy árufajtából nagyobb mennyiséget kell tárolni (monostruktúra) Nem szükséges minden egységhez közvetenül hozzáférni Halmazolhatóság: (az áru vagy a csomagolás vagy az egységrakomány képző eszköz legyen teherviselő) Kis belmagasságú épületekben, átmeneti tárolásra, ÁEK-terekben stb. Az állványok nélküli tárolás előnyei: Elmarad a tárolóberendezések (állványok) létesítésének költsége Jobb terület- és térfogat kihasználás A raktár könnyen és gyorsan átállítható újabb árufajták tárolására

Állvány nélküli statikus tárolás Az állványok nélküli tárolás hátrányai: A tárolási egységekhez nem lehet közvetlenül hozzáférni Túl sok cikkelemnél nem előnyös A tárolási magasságot az áru tulajdonságai és biztonsági előírások korlátozzák A tárolóterületek áttekintése, a tárolt árufajták ellenőrzése csak a tárolási rend pontos megtartásával biztosítható A Fifo-elv (first in first out) csak szakaszosan vagy gyakori belső átcsoportosításokkal valósítható meg.

Állvány nélküli statikus tárolás Elrendezés fajtái: - soros Egymás felett azonos áru legyen - tömbös Fifo-elv betartása! Két oldalról hozzáférhető Egy oldalról hozzáférhető

Állvány nélküli statikus tárolás Közvetlen halmazolás soros tárolással Sík rakodólapos soros tárolás Oldalfalas rakodólapos soros, ill. tömbtárolás

Az állványos, statikus tárolási rendszerek Polcos állványos Tárolóládás állványos Rekeszes állványos Át- ill. bejárható állványos Konzolos állványos tárolás

Állványos, statikus tárolási rendszerek Polcos állványos tárolás b) Galériával kettéosztott polcos állvány c) Tárolóládás állványos tárolás

Állványos, statikus tárolási rendszerek d) Rekeszes állványos tárolás e) Átjárható állványos tárolás f) Konzolos állványos tárolás

Soros állványos tárolási rendszerek Alkalmazása: Az áru vagy csomagolás nem rendelkezik kellő szilárdsággal Minden egységhez mindenkor közvetlenül hozzá lehessen férni A cikkelemek száma viszonylag nagy, de kis mennyiségeket kell tárolni egy árufajtából (polistruktúra)

Soros állványos tárolás A soros állványos tárolás előnyei: Közvetlen hozzáférés minden rakományhoz Komissiózás könnyebb Könnyen átlátható Rugalmas A tárolási magasságot csak a gép ill. az épület korlátozza Jól automatizálható A soros állványos tárolás hátrányai: Kis tárolási magasság esetén nagy az egy tárolási egységre jutó területfelhasználás Nagy beruházási költség

Polcos állványos tárolás – Galériás megoldás

Tárolóládás állványos tárolás

Soros rakodólapos állványos tárolás

Soros rakodólapos állványos tárolás

Át- ill. bejárható állványos tárolás

Át- ill. bejárható állványos tárolás

Át- ill. bejárható állványos tárolás

Állványos, dinamikus tárolási rendszerek utántöltős állványos tárolás - csúszdás - görgősoros eltolható állványos tárolás - keresztirányban eltolható - hosszirányban eltolható körforgó állványos tárolás - vízszintes tengely körül - függőleges tengely körül

Állványos, dinamikus tárolási rendszerek Görgős utántöltős állvány

Állványos, dinamikus tárolási rendszerek Keresztirányban gördíthető állvány (Compactus rendszer)

Állványos, dinamikus tárolási rendszerek Hosszirányban gördíthető állvány

Állványos, dinamikus tárolási rendszerek Vízszintes tengely körül forgó állvány

Állványos, dinamikus tárolási rendszerek Függőleges tengely körül forgó állvány

Állványos, dinamikus tárolás Görgős állványok

Állványos, dinamikus tárolás Görgős állványok

Állványos, dinamikus tárolás Keresztirányban eltolható állványok

Állványos, dinamikus tárolás Keresztirányban eltolható állványok

Raktári anyagmozgató rendszerek kézi, illetve kézi eszközös targoncás darus állványkiszolgáló gépes egyéb különleges (pl. robotos)

Raktári anyagmozgató rendszerek Az anyagmozgató rendszerek megválasztását befolyásoló főbb tényezők: - A mozgatandó árukkal kapcsolatos jellemzők (méret, saját tömeg, alak); - Áruforgalmi jellemzők (be- és kiszállítás gyakorisága és az anyagáramlás intenzitása) - Építészeti adottságok (padló teherbírás, épület belmagassága, szerkezeti kialakítás) - A tárolási technológia (anyagmozgató rendszer és anyagmozgatási technológia – közlekedő utak szélessége („B”) és a tárolási magasság („ht”) Emelési magasság: he=ht-hr Halmazolási tényező: α=he/B ht : a tárolási magasság hr : a rakomány magassága

Anyagmozgató rendszerek Gép- vagy eszközfajta Rakodási magasság [m] A közlekedő út szélessége [m] Halmazolási tényező Kézi vagy kézieszközös Kézikocsi, kézi rakodás 2,0-3,0 1,0-1,5 0,3-3,0 Targoncás Normál 3,3-8,0 3,2-4,2 1,1-1,9 Tolóoszlopos 4,5-10 2,6-3,2 1,5-3,2 Vagonbajáró 2,4-3,6 3,0-3,4 0,8-1,1 Emelőkocsi 3,0-5,2 1,8-2,6 1,4-2,0 Komissiózó 3,0-8,0 1,2-1,8 2,5-4,5 Darus Normál futódaru 4,0-6,0 1,8-2,5 1,6-3,3 Felrakódaru 6,0-10,0 1,7-2,0 3,0-5,0 Állványkiszolgáló gépes Felrakógép 8,0-30,0 1,0-1,4 8,0-22 Felrakótargonca 7,0-14,0 1,4-1,8 4,4-7,8

Anyagmozgató rendszerek

Anyagmozgató rendszerek Gépi hajtású targoncák - vontatótargonca: csak vontat - szállítótargonca: vontat + szállít - emelőtargonca: vontat + szállít + rakodik (emel) Emelőtargoncák osztályozása szerkezeti kialakítás szerint: normál vagy konzolos kocsirendszerű, vagy emelőkocsi tolóoszlopos különleges - komissiózó - vagonbajáró - oldalemelésű - magasraktári (felrakótargonca) - konténermozgató

Gépi hajtású targoncák Szállítótargonca Vontató targonca Kisemelésű gépi emelőtargonca Nagyemelésű gépi emelőtargonca Tolóoszlopos emelőtargonca Oldalvillás emelőtargonca Felrakótargonca Komissiózó targonca

Gépi hajtású targoncák A normál emelőtargoncák fő jellemzői: a teher tömegközéppontjának függőleges vetülete mindig a kerekeken kívülre esik van ellensúlya első kerék hajtás, hátsó kerék kormányzás az emelőoszlop billenthető leggyakrabban vezető-üléses dízel, benzin, gáz és villamos hajtás teherbírás akár 20 t-ig (konténermozgató 40 t) emelési magasság 10 – 12 m az útszélesség igény nagy

Gépi hajtású targoncák Az emelőkocsik fő jellemzői: a teher tömegközéppontjának függőleges vetülete mindig a kerekeken belülre esik nincs ellensúlya hátsó kerék hajtás és kormányzás az emelőoszlop nem billenthető leggyakrabban gyalogkíséretű, de vezető-állásos és vezető-üléses is lehet kizárólag villamos hajtás teherbírás 1…2 t emelési magasság 3…4 m kis útszélesség igény (2,4…2,8 m)

Gépi hajtású targoncák A tolóoszlopos targoncák fő jellemzői: a teher tömegközéppontjának függőleges vetülete a teher fel- és lehelyezésekor a kerekeken kívülre, szállítás közben a kerekek közé esik ellensúlya nincs az emelőoszlop billenthető leggyakrabban vezető-üléses kizárólag villamos hajtás teherbírás 1…4 t emelési magasság 8…12 m kis útszélesség (2,8 m)

Az emelőtargoncák stabilitása

Az emelőtargoncák stabilitása Terhelési diagram:

Darus anyagmozgató rendszer magaspályás daruk (csarnoki futódaru, emelőoszlopos futódaru /felrakódaru/) terepszinti kötöttpályás daruk (bakdaru, híddaru, kikötői daru) terepszinti, pályához nem kötött daruk (autódaru, önjáró daru)

Daruk Futódaru Bakdaru Rakodóhíd Portáldaru Toronydaru Álló oszlopos forgódaru Fali konzoldaru

Folyamatos működésű berendezések Fő jellemzőik: az üres- és a rakott menet nem értelmezhető, nem szétválasztható a szállítóképesség nem függ a szállítási távolságtól a szállítóképesség nem függ a kezelő ügyességétől a teher felvétele és leadása a gép működése közben történik megadott helyről megadott helyre, adott nyomvonalon, mindig ugyanabba az irányba szállít

Folyamatos működésű berendezések Hevederes szállítószalag Csuklótagos szállítószalag Mozgó asztal Padlószint alatti vontató láncpálya Egypályás függőkonvejor Kétpályás függőkonvejor Páternoszter Szállítóláncpálya

A raktári anyagmozgatás technológiája A darabárus raktárak technológiai folyamatának műveletei Főfolyamatok: - beszállítás, - tárolás, - kiszállítás Mellékfolyamatok: -tárolás közbeni áruátcsoportosítás, -tárolási vagy anyagmozgatási segédeszközök átcsoportosítása.

A raktári anyagmozgatás technológiája A beszállítás műveletei: - szállítóeszköz kirakása, - áru beszállítása az átvevőhelyre, - áruátvétel (ellenőrzés, adminisztráció stb.), - betárolás (szállítás a tárolóhelyre), A tárolás alatt az áru nyugalomban van A kiszállítás műveletei: - kitárolás (szükség esetén komissózás), - szállítás az árukiadóba, - árukiadás (ellenőrzés, adminisztráció stb.), - szállítóeszköz megrakása. Az egyes műveletek közé átmeneti tárolási, ill. várakozási műveletek ékelődhetnek!

A komissiózás technológiája Lényege: áruk előre megadott megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat, a kiszedési mennyiség kisebb, mint a tárolási egység (pl. rakodólap). Fő típusai a komissiózás helye szerint: Tárolótéren belüli komissiózás - Tárolótéren kívüli komissiózás (komissiózó tér)

A komissiózás technológiája Komissiózási folyamat Komissiózási rendszer Statikus Dinamikus Áruelőkészítés Árukivétel Kézi Automatizált Árumozgatás Egydimenziós Kétdimenziós Áruleadás Centralizált Decentralizált

A komissiózás technológiája Áruelőkészítés: - Statikus: az árukat közvetlenül a tárolótérről gyűjtik össze - Dinamikus: a tárolási egységet a komissiózó térbe szállítják, ahonnan a kivételt követően visszakerül a megbontott rakomány a tárolótérre. Árumozgatás: - Egydimenziós mozgatás: egyszerre CSAK egy irányban mozog (vertikális vagy horizontális) - Kétdimenziós mozgatás: mindkét irányban képes mozogni Áruleadás: centralizált és decentralizált.

A tárolótéren belüli komissiózás A rendszer előnyei: - egyszerű anyagáramlás, a tárolás=áruelőkészítés - nem kell közben átrakni, átszállítani - egyszerű információáramlás A rendszer hátrányai: - hosszú komissiózási útvonalak - kedvezőtlen szervezési és technológiai megoldások

A tárolótéren kívüli komissiózás A rendszer előnyei: - nagy komissiózási teljesítmények, optimális komissiózó tér kialakítás - a tárolótér kialakításakor nem kell figyelembe venni komissiózási szempontokat A rendszer hátrányai: - bonyolult anyagáramlás - bonyolult információáramlás

A komissiózás módjai Egylépcsős: egyedi feldolgozás, a külső megrendelések szerinti kigyűjtés Kétlépcsős: első lépésben az egyedi megrendelésekből összeállított gyűjtő megrendelések szerint komissióznak, a második lépésben szétválogatják egyedi megrendelések szerint.

Egylépcsős komissiózás Az egylépcsős komissiózás előnyei: - kisebb szervezési munkaráfordítást igényel; - rövidebbek a megrendelések átfutási idői; - a sürgős (soron kívüli) igények könnyen kielégíthetők; - az esetleges tévedések könnyebben korrigálhatók. Az egylépcsős komissiózás hátrányai: - kisebbek a komissiózási teljesítmények; - a komissiózást végző gépek kapacitása általában nincs kihasználva.

Kétlépcsős komissiózás A kétlépcsős komissiózás előnyei: - nagy komissiózási teljesítmények - jobb gépkihasználás A kétlépcsős komissiózás hátrányai: - újra szét kell válogatni a már egyszer kigyűjtött árukat - a gyűjtő megrendelések összeállítása járulékos szervezési munkaráfordítást igényel - hosszabb megrendelés átfutási idők - a sürgős igények nehezebben elégíthetők ki.

A raktározás biztonságtechnikája Sajátos raktározási igénybevételek mechanikai kémiai biológiai

A raktározás biztonságtechnikája Az áruk csomagolásának biztonságtechnikai vonatkozásai: az áruk külső hatások elleni védelme, a környezet védelme a termék hatásaival szemben, az áruk célszerű egységbe fogása, az áruk értékesítésének elősegítése, az áru veszélytelen mozgatásának lehetővé tétele.

A raktározás biztonságtechnikája Az állványos tárolás biztonságtechnikai szempontjai: megfelelő teherbírás – az állványon fel kell tüntetni, az állványokat elmozdulás ellen biztosítani kell, az állványok állapotát évente ellenőrizni kell, rakodólapos állványok felállítását (összeszerelését) csak arra megfelelően kiképzett, tanúsítvánnyal rendelkező személyek (cég) végezhetik.

A raktározás biztonságtechnikája Az állványok nélküli tárolás biztonságtechnikai szempontjai: stabilitási, szilárdsági szempontok, a halmazok rétegszámának előírása, a halmazok tetején való tartózkodás feltételei, a halmazok megbontásának szabályai.

A raktározás biztonságtechnikája A raktári anyagmozgatás biztonságtechnikája: a gépesítés és a tárolási rendszer összefüggései, a gépesítés és a raktárépület összefüggései, a raktári anyagmozgató gépek biztonságos kialakítása, a raktári anyagmozgató gépek biztonságos üzemeltetése.

A raktározás biztonságtechnikája Raktárak tűzvédelme: tűzszakaszok, hő- és füstérzékelők, automatikus riasztás és oltás (hab, víz), magasraktárak sajátos tűzvédelmi kérdései