Tantárgy: V I D E O F I L M TERVEZÉS ÉS KÉSZÍTÉS (Összefoglalás)

A MOZGÓ KÉP TÖRTÉNETE

CAMERA OBSCURA

CAMERA OBSCURA (SÖTÉT KAMRA) Inkább „homályos szoba”. De innen jött a kamera, mint kép- és hangfelvevő. CAMERA OBSCURA (SÖTÉT KAMRA)

CAMERA OBSCURA

DAGEROTÍPIA NIEPCE (1824) (1846) DAGUERRE (1837)

A fotográfia születése 1824: NIEPCE A ‘camera obscura’ képét fémlapon rögzíti. (8-10 óra felvétel) 1837: DAGUERRE Ezüstlemezen hoz létre állandósított képet. 1837: TALBOT A papír alapú fényképet kémiai utókezeléssel hívja elő. (10 perces expozíció)

laterna magica (Büvös Lámpás)

Kinetoszkóp

August LUMIÉRE Louis LUMIÉRE

A Lumiére fivérek KAMERÁJA

VONAT ÉRKEZÉSE 1895

AZ ELSÖ FILMEK:

A mozgókép születése 1870: HEYL: LATERNA MAGICA 1878: MUYBRIDGE - Az ügetőn „célfotókat készít” - Folyamatosan mozgatott celluloid szalagra rögzíti a Hyde-parkban sétálókat. 1894: EDISON - A celluloid filmtekercs két szélét perforálja. 1895: LUMIÉRE - A filmet vetítőgéppel közönség előtt vetítik.

Filmipar - stúdiók

A hangosfilm

VetítÖgép

Televízió

A televízió feltalálása A XX. század egyik legnagyobb találmánya a televízió. A televízióképet egy pásztázó elektronsugár-nyaláb rajzolja fel a képernyőre, pontról pontra, sorról sorra haladva. Minél nagyobb a képet alkotó képpontoknak, illetve soroknak a száma, annál finomabb, jobb és élesebb képet kaphatunk. A jóminőségű képátvitel érdekében a televíziók Európában másodpercenként 625 sor/25 kép, Amerikában 525 sor/30 kép felbontással sugároznak. A 625 soros kép kb. félmillió képpontból áll, másodpercenként 25-ször változik. (50 félkép)

1884: Paul Nipkow megalkotja mechanikus képmegjeleítőjét: egy forgó lyukacsos tárcsát. Ez a készülék a televízió őse. 1923: John Baird skót tudós szabadalmaztatja a „mechanikus televíziót”. Készülékében a Nipkow-tárcsán áthaladó fényt egy fotocella elektromos impulzusokká alakítja. 1926: Tihanyi Kálmán leírja a katódsugaras képcsővel ellátott, töltéstároló televízió működését Radioskop néven. A készülék kivitelezését az RCA végzi.

1928: Piacra kerül a ‘televizor’, melynek kifejlesztésében Mihály Dénes is részt vett. Ennél a készüléknél a képalkotáshoz 90 sort használtak fel. 1931: Ardenne a Löwe cég segítségével megvalósítja az első elektronikus képátvitelt. Ettől az időponttól számíthatjuk az elektronikus televíziózás korát. 1936: A "Paul Nipkow" Adó elektronikus kamerájával a berlini olimpiáról közvetítést ad. 1939: Elindul a televíziók sorozatgyártása. A készülékeken ekkor képenként még csak 441 sor látható.

A televízió magyar úttöröi MIHÁLY DÉNES az elsők között volt mutatta be ‘Telehor’-ját 1919-ben. A húszas évek végén Nipkow-tárcsás készülékei nagy sikert arattak Németországban. OKOLICSÁNYI FERENC a Nipkow-tárcsa helyett a mechanikus rendszerű képleképzést találta fel. Képcsövét 1937-ig gyártotta egy angliai cég. TIHANYI KÁLMÁN megalapozta a modern televíziós technikát, és több szálon is hozzájárult annak további fejlődéséhez. GOLDMARK PÉTER az 1940-ben Amerikában bemutatott két színes televíziórendszer Tihanyi Kálmán egyikének a kifejlesztője.

VIDEÓ FELVÉTEL KÉSZÍTÉS A VIDEOKAMERA - felépítése - kezelése - tartozékai - működése

A VILÁGÍTÁS Ha egy tárgyra fény esik, akkor a fénynek egy része elnyelõdik, a másik része visszaverõdik. A felületrõl visszavert rész adja a felület színét. A fényforrások színeit közvetlen színnek, a fényforrás által megvilágított felület színét közvetett színnek nevezzük. A videofelvétel elengedhetetlen mûvelete a helyszín körültekintõ bevilágítása, mert azzal a személyeket, tárgyakat hangsúlyozni, kiemelni lehet. Törekedni kell az egyenletes, lágy megvilágítás elérésére. A természetesnek látszó árnyék a felvételen növeli a valóságérzetet. Stúdióban és külsõ helyszíneken más-más lehetõség van a megvilágításra. Vannak „világos” helyszínek, ahol megfelelõ számú és minõségû fényforrás áll rendelkezésre (pl.: sportcsarnok, színház), de vannak olyan helyszínek, ahol nincs megfelelõ világítás, ezért gondoskodni kell errõl. A megfelelõ világítás kialakítását sok tényezõ befolyásolja (pl.: lámpák fajtája, a díszlet, a szereplõk öltözete stb.). A kamera nem úgy érzékeli a bevilágított helyszínt, mint ahogy az a valóságban látszik, ezért a monitoron nézett képhez kell viszonyítani, hogy az valóságosnak tûnjön. Itt az emberi arc színeire és a fekete illetve fehér színekre kell összpontosítani, azokat kell tisztára beállítani.  

A világítás kialakítása függ a napszaktól, a helyszíntől, a díszlettõl, a kamerák számától és a szereplők mozgásától. A világítási rendszerben lévõ egyes fényforrások típusai: 1. A FŐFÉNY, ami az egyetlen fényforrást, a napot, vagy a szobában a lámpát imitálja.

2. Az ELLENFÉNYT a személy vagy a tárgy mögött helyezzük el, az optikai tengelyen átmenõ függõleges síkban, vagy attól jobbra illetve balra. Ez a fény a tárgy sziluettjét rajzolja körbe és elnyomja az árnyékok egy részét.

3. Az ÉLFÉNYT különleges hatások elérésére alkalmazzuk, ez az optikai tengelyre merõleges és felülrõl világít.

4. A DERÍTÕFÉNY az árnyékok finomítására szolgál, ami a kamera irányából, a fõfénynél kisebb erõsségû, lágy, szórt fénnyel világít.

A négy alapfény típuson kívül még használhatunk további derítõfényeket az árnyék vagy a kontraszt viszonyok gyengítésére. A személyek és a tárgyak bevilágításán túl szinte minden stúdióban külön fényeket használnak a díszletekre és a háttérre. Ezzel a képtér tágítása, szûkítése és a különbözõ hatások elérése lehetséges. A forgatás helyszínén a világítást úgy kell beszerelni, hogy a lámpák és a kábelek ne zavarják a szereplõk és a kamerák mozgását., és lehetőleg ne legyenek képben. Szép, esztétikus videofelvétel csak megfelelõ világosítással készülhet!  

Színhőmérséklet: Olyan feltételezett hőmérséklet, amelyet a fekete illetve fehér színű testnek kell „sugároznia” ahhoz, hogy a kamera objektívjére ugyanolyan fénybenyomást tegyen, mint az emberi szemre. Mérése: Két fény színének összehasonlítása. Az egyiknek precízen meghatározott fénynek kell lennie. A színhőmérséklet mérő 3 pontot mér (vörös, zöld, kék), s ebből modellezi az aktuális színhőmérsékleti értéket. Általánosan ismert szakmai elnevezése: RGB. Mértékegysége: Kelvin (K).

Néhány színhőmérsékleti adat: Gyertya kb.: 1900K Háztartási izzólámpa kb. : 2800K Izzólámpa: 3200K Reggeli, délutáni alacsony napállás kb. 4800K Átlagos napfény, vaku 5600K Napos idő, árnyékban kb.: 6000K Nappal, kissé felhős égbolt kb.: 8000K Borult, ködös idő kb.: 10.000K

A ma használatos VAKUK fénye a napfényhez hasonlóan 5600K színhőmérsékletű, fotográfiai szempontból napfénynek tekinthető. A napfény színhőmérséklete évszaktól, napszaktól függően folyamatosan változik. Derült időben, átlagos napsütés esetén ez kb.: 5600K. Hajnalban vagy naplementekor a színhőmérséklet 2500K-re is csökkenhet, viszont borult, párás, ködös időben 6-10000K-re is növekedhet. Nyílt tengeren, ill. magas hegyekben a színhőmérséklet 10-20.000K-t is elérheti. Felvételkészítésnél a fény színhőmérsékletének módosítására színhőmérséklet módosító szűrőket alkalmaznak. Ezek a szűrők, narancs vagy kék árnyalatukkal, fokozatuknak megfelelően csökkentik vagy növelik a rajtuk áthaladó fény színhőmérsékletét. A legáltalánosabban használt színhőmérséklet módosító szűrők a skylight szűrők, amelyek kis mértékben csökkentik a fény színhőmérsékletét, melegebb tónusúvá teszik a képet.

A FILMTERV (Project – Dossier) A FORGATÓKÖNYV FELETTI DÖNTÉSHOZÓK: - producer - rendező - operatőr - vezető színészek A filmterveket a legjobb esetben maximum száz ember fogja elolvasni ! A forgatókönyvírás nem önálló műfaj, csak a filmgyártás kontexusában lehet érteni.

A forgatókönyv fejlesztés A forgatókönyvírás munkafázisai: I. SZINT Ötlet SZINT Szinopszis SZINT Treatment SZINT Irodalmi Forgatókönyv SZINT Technikai Forgatókönyv

HASPÓK: ELADÓ (értetlenül): HASPÓK (belső hang): PIAC (Külső – Nappal) 1. kép Haspók a roskadozó gyümölcspultok előtt sétál. Nem tud választani az ananászok, banánok, kivik, avokádók, fügék között. Az egyik idősebb eladóhoz fordul: HASPÓK: Kubai narancs van? ELADÓ (értetlenül): Az már rég volt! Azóta történt egy rendszerváltás, uram! HASPÓK LAKÁSA, KONYHA (Belső- nappal 2. kép Haspók a konyhaasztalnál ül, unottan hámoz egy banánt, elkezdi enni. HASPÓK (belső hang): Ha még marad ez a hőség, elültethetem a banánfát… HASPÓK LAKÁSA (Külső-Belső- alkony) Különös afrikai zene hallatszik. Haspók a kezével dobol a fotel karfáján. Kinéz az ablakon. A nap épp eltünik a háztetők fölött.

Mozgókép kategóriák FILM (perforált celluloid szalag – moziban) vagy TELEVÍZIÓ (mágnesszalag vagy digitális - TV-ben) élő felvétel

Filmes műfajok FIKCIÓ Etűd (filmvers) Játékfilm TV-játék Kereskedelmi film Videoklip reklámfilm

Filmes műfajok VALÓSÁG: riportfilm interju dokumentumfilm oktatófilm természetfilm

Televíziós műfajok FIKCIÓ: TV-játék TV-film (sorozat) Szappanopera (sorozat) Valóságshow (sorozat) Reklám- propagandafilm Videoklip Szórakoztató műsorok

Televíziós műfajok VALÓSÁG Híradó Dokumentum- riportfilm Magazin Stúdióműsor Helyszíni közvetítés Sportműsor Zenei műsorok