A SZÍNES TELEVÍZIÓ SZÍNMÉRŐ RENDSZERE

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az emberi szem és látás a mérnök szemével Káprázás korlátozás Tartalékvilágítás Mérés előkészítés BME - VIK.
Advertisements

Minden amit tudni akartál de soha sem merted megkérdezni
Film és videotechnika az oktatásban
A televízió. Mi a TV ?  Képek és hangok távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék.
NTSC színes televízió rendszer zSzíninformáció átvitel csatornakapacitása zSzínsegédvivő elhelyezése zA színsegédvivő modulációja zZsugorítás és I/Q felbontás.
Színformátumok és színmodellek
K ÉPERNYŐ MINT KIMENETI ESZKÖZ. adatok, szövegek, képek, filmek vizuális megjelenítését szolgáló készülék, a számítógépek legfontosabb kimenete. Míg.
Balogh Tamás, Koós Krisztián, Laczi Balázs, Tari Tamás 2013 Tavasz.
Színekről világítástechnikusoknak
A színek számítógépes ábrázolásának elve
Műveletek logaritmussal
Az emberi látás Segédanyag a Villamosmérnöki Szak
Digitális képanalízis
A színmérés és a színinger-mérő rendszer fontosabb modelljei
A tételek eljuttatása az iskolákba
Készítette: Kecskés Imre
SZÍNEKRŐL.
SZÍNEKRŐL.
Ideális kontinuumok kinematikája
A HTML alapjai Havlik Barnabás Készítette:
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk 2.1. Koordináta-rendszerek 2.2. Az egyenes és a sík egyenlete 2.3. Affin transzformációk 2.4. Projektív transzformációk.
Mai számítógép perifériák
Gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola, Szlovákia
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
Színes világban élünk.
A színészleletet jobban közelítő színrendszer megalkotásának lehetőségei Schanda János Pannon Egyetem.
Katódsugárcsöves képmegjelenítő
Szín management szín(észlelet)helyes leképezés különböző mediumokban.
Színmegjelenési modellek
Színtervezés számítógépes felhasználás számára Schanda János és a Virtuális Környezetek és Fénytan Laboratórium Dolgozói és PhD hallgatói.
Schanda János Virtuális Környezet és Fénytani Laboratórium
Színtervezés számítógépes felhasználás számára Schanda János és a Virtuális Környezetek és Fénytan Laboratórium Dolgozói és PhD hallgatói.
T.K. 33 – 34. Az alapértelmezett előtér- és háttérszín, valamint a körvonalak színének beállításához a Paletta színeit használhatjuk. 1 Az RGB színrendszerben.
Színek Harkai Richárd Free Powerpoint Templates.
Fény és hangjelenségek
Exponenciális egyenletek
Színkeverés.
A színek számítógépes ábrázolásának elve
Logikai szita Izsó Tímea 9.B.
Készítette : Tuska Borbála 8.b április
Az emberi szem és a látás
Színek.
Világosság és fénysűrűség ajánlások a mezopos fénysűrűség értékelésére
Nyomtatók.
Monitorok.
Matematika feladatlap a 8. évfolyamosok számára
SECAM színes televízió rendszer zSECAM - sokban eltér az NTSC-től zSoronként szekvenciális színátvitel zA színsegédvivő modulációja (FM!) zA moduláló jelek.
Fogszín meghatározás 2008.
Színkezelés RGB-színrendszer Készítette : Zelnik Paloma
Színkezelés RGB-színrendszer Zarka Eszter márc. 27.
Színkezelés RGB-színrendszer Készítette: Soós Lilla 2012 március 27.
Color Management I. színelmélet Lengyel Zsolt – Multimédia alapjai.
Bevezetés: a Számítógépi grafika tárgya (Szemelvények: amit tudni illik)
Kvantitatív módszerek
Grafika alapfogalmak.
Készítette: Berzlánovich Krisztián
Digitális fotózás Alapok.
A színek szerepe a térképészetben
INFOÉRA Gráfok, gráfalgoritmusok II. (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával) Juhász István-Zsakó László: Informatikai.
Részecske vagyok vagy hullám? Miért kék az ég és miért zöld a fű?
Monitorok.
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Ideális kontinuumok kinematikája.
A szg-es grafika alapjai Juhász Tamás.
Színek A színeknek igen nagy szerepe van – az építészetben – a festészetben – különféle egyéb művészetekben – a korszerű híradástechnikában.
A színes képek ábrázolása. A szín A szín egy érzet, amely az agy reakciója a fényre. Az elektromágneses sugárzás emberi szem által látható tartományba.
Monitorok Készítette: Orosz Kristóf 6/b.
A szín fogalma A „szín” fogalmát kiegészítés nélkül ne használjuk! - inger vagy észlelet színészlelet - pszichológiai fogalom színinger - pszichofizikai.
04 – Színek, színelmélet, színmodellek, színcsatornák
Színelmélet Kalló Bernát KABRABI.ELTE.
Előadás másolata:

A SZÍNES TELEVÍZIÓ SZÍNMÉRŐ RENDSZERE tartalomjegyzék TV (FCC) alapszínek RGBFCC - XYZCIE átszámítás Színkülönbség TV-s fogalmak kapcsolata a fotometriával A helyes színvisszaadás követelménye Képcsövek gradáció torzítása G.I. SZÍNES TV ALAPOK 1.lap

A SZÍNES TV ALAPSZÍN VÁLASZTÁSA A színes televíziózásban a színek végtelen sokaságát additív színkeveréssel állítják elő három alapszínből A CIE színdiagram alapján nyilvánvaló, hogy néhány alapszín segítségével nem lehet a „patkó” területén belül az összes pontot, azaz minden szóba jöhető színingert megjeleníteni A CIE három alapszíne elég nagy területet lefed, de bizonyos részeket nem, vagy csak negatív R komponens bevezetésével lehet elérni A televízió esetében a rendelkezésre álló luminofor anyagok is korlátozzák az alapszínek kiválasztását 1953-ban az FCC (Federal Communications Commission) szabványosította a TV R, G, B alapszíneket G.I. SZÍNES TV ALAPOK 2.lap

FCC ALAPSZÍNEK FCC CIE R (0,67;0,33) (0,74;0,27) G (0,21;0,71) (0,27;0,71) B (0,14;0,08) (0,16;0,01) Akromatikus pont: „C” fehér (T=6774K) (0,3101;0,3163) „C” fehér G.I. SZÍNES TV ALAPOK 3.lap

ALAPSZÍNEK VÁLTOZÁSAI A vevőoldali alapszínek képcsőgyártónként eltérnek Újabb, jobb hatásfokú luminofor anyagok alkalmazásával más, nagyobb fénysűrűségű pontokba tolódtak el a vevőkészülékek alapszínei Az akromatikus pont ma már legyakrabban a „D” fehér (T= 6504K) Stúdió oldalon az FCC szabvány ma is él, a vevőkben alkalmaznak szükség szerint korrekciós mátrixokat G.I. SZÍNES TV ALAPOK 4.lap

RGBFCC - XYZCIE átszámítás 1,91 -0,53 -0,29 -0,98 2,00 -0,03 0,06 0,12 0,90 X Y Z R G B = R G B X Y Z 0,61 0,17 0,20 0,30 0,59 0,11 0,00 0,07 1,12 = Y = 0,30 R + 0,59 G + 0,11 B G.I. SZÍNES TV ALAPOK 5.lap

R, G, B és Y értéktartománya 0…1 SZÍKÜLÖNBSÉGEK R, G, B és Y értéktartománya 0…1 A fénysűrűségre vonatkozó egyenletet átrendezve: 0,30(R - Y) + 0,59(G - Y) + 0,11(B - Y) = 0 Két színkülönbség ismeretében a harmadik kiadódik A „C” fehér pontban (és csak ott!) az összes színkülönbség külön-külön is zérus. A színinformációt csak a színkülönbségek hordozzák, Y fénysűrűség tőlük független G.I. SZÍNES TV ALAPOK 6.lap

Y, (R-Y), (B-Y) SZÍNMÉRŐ RENDSZER Y=0,30R+0,59G+0,11B „C” fehér, ha R=G=B pl. vörös, ha R=1, G=B=0, és ekkor Y=0,3 (R-Y)MAX-(R-Y)MIN=1,4 (vörös-encián) (B-Y)MAX-(B-Y)MIN=1,8 (kék-sárga) (G-Y)MAX-(G-Y)MIN=0,8 (zöld-bíbor) A két nagyobb relatív értéktartományú színkülönbséget választva, a legkedvezőbb jel-zaj viszonnyal vihetjük át a színinformációt, a harmadik színkülönbséget pedig leosztással nyerhetjük, ami mind jel-zaj viszony, mind eszköz egyszerűség szempontjából jó. G.I. G.I. SZÍNES TV ALAPOK 7.lap 7.lap

A SZÍNES TV JELLEMZŐ FOGALMAI VILÁGOSSÁG = Y ( CIE fénysűrűség) SZÍNEZET = {arctg((R-Y)/(B-Y))} sign(R-Y) (0…180o értéktartományban) ahogy a CIE rendszerben a jellemző hullámhossz a fehérből a színpatkó kerületére mutató irányt határoz meg, a TV színmérő rendszerében a színezet egy irányszög a (B-Y) - (R-Y) síkon TELÍTETTSÉG= Dmin / Y (Dmin=legnegatívabb színkülönbség) A telítettség azt mutatja, hogy egy színpont a „C” fehér és az FCC színháromszög kerülete között hol helyezkedik el G.I. SZÍNES TV ALAPOK 8.lap

A HELYES SZÍNVISSZAADÁS KÖVETELMÉNYE A színes kép akkor tűnik élethűnek, ha a színek olyanok, amilyennek akkor látnánk őket, ha nappali fehér fénnyel volnának megvilágítva Sárgás lámpafényben a nappalival azonosként érzékeljük az ismerős tárgyak színét, és a TV-től sem a valódi sárgával színezett képet, hanem a „fehérre korrigáltat” fogadjuk el megfelelőnek Tehát a cél nem a valósághű reprodukció, hanem a nézők elvárásának megfelelő torzított, amennyiben a megvilágítás nem „C” fehér KORREKCIÓS LEHETŐSÉGEK: optikai szűrő a fényforrás vagy a kamera előtt elektronikus fehéregyensúly beállítás a kamerában G.I. SZÍNES TV ALAPOK 9.lap

KÉPCSÖVEK GRADÁCIÓ TORZÍTÁSA A leggyakoribb képmegjelenítő eszköz a katósugárcső (CRT) Az elektronsugár által a képcső luminofor anyagában keltett fény sűrűsége nemlineáris viszonyban van a vezérlő feszültséggel (gamma torzítás): Lv=k Uγ ; γ ~ 2,2 γ a luminofor anyag jellemző paramétere, pontos értéke képcsövenként, és a különböző színű fényporokra is eltérő Adásoldalon az átlagos γ = 2,2 értékre előtorzítják külön-külön az R,G,B összetevőket, így a vevőkészülékben csak akkor kell beavatkozni, ha a fénypor ettől nagyon eltérő tulajdonságú Fekete-fehér vevőben színes adás esetén az előtorzítás nem kompenzálódik maradéktalanul, de ez nem nagyon zavaró G.I. SZÍNES TV ALAPOK 10.lap