Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

A Föld népességének növekedése, a növekedés területi különbségei 4. tétel A Föld népességének növekedése, a növekedés területi különbségei Kovács Z. 2002: A Föld népesedése In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 15-25 Tóth J. 2001: A népesség számának alakulása In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.). Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 280-289 Sárfalvi B. 1999: A világnépesség növekedése In: Humánökológia (szerk. Nánási I.) Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. pp. 313-322

A népességnövekedés menete a Földön 1. periódus: Kr.e. 8000-ig ŐSKŐKOR v. paleolitikum Gyűjtögető-, halászó-vadászó életforma, vándorlás, háziasítás Kb. 5 millió fő élhetett a Földön Géncentrumok: Dél-nyugat Ázsia, Kelet-Ázsia, Perzsia, Kelet-Afrika, Közép-Amerika

2. periódus: Kr.e. 8000 – 17. század derekáig ÁTMENETI KŐKOR v. mezolitikum (Kr.e. 8000-5000) Egyre finomabb eszközöket, egyre több növény- és állatfajt állít termelésbe. Ez a domesztikáció fő időszaka. Kb. 20 millió fő ÚJKŐKOR v. neolitikum (Kr.e. 5000-3000) Csiszolt kőszerszámok – új földművelési technikák „neolit forradalom”, állandó települések, folyamvölgyi kultúrák (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Indus, Jangce) Kb. 40 millió fő BRONZKOR, VASKOR v. ÓKOR (Kr.e. 3000-476) Fejlettebb civilizációk, fémből készült eszközök, szakmai specializáció, munkamegosztás kezdetleges jegyei (pl. kereskedelem, kézművesség, katonaság stb.) Kb. 250-270 millió fő KÖZÉPKOR 476-17. század közepéig A Föld népessége megduplázódik, Kb. 500-550 millió fő (Kultúrák hanyatlása, népvándorlás, fertőző betegségek)

A Föld népessége 500 millióról közel 7 milliárd főre nőtt. 3. periódus: 17.század közepe – napjaink Ebben az időszakban válik az ember a Föld urává, ekkor tárja fel, lakja be még meglévő tartalékterületeit, aknázza ki ásvány-kincseit. (Az európai kultúrkör világuralmának kezdete.) A Föld népessége 500 millióról közel 7 milliárd főre nőtt. A 17. századtól nekilendülő népességnövekedés mögött a nagy földrajzi felfedezések és a megszilárduló tőkés rend álltak. A nagy földrajzi felfedezések során az ember ritkán lakott, de viszonylag kedvező természeti adottságú területeket tárt fel (pl. az Amerikai kontinensen), amelyeket gyorsan be lehetett népesíteni. Hozzájárultak a népességgyarapodáshoz az új, korábbinál nagyobb fehérje ill. szénhidráttartalmú és fajlagosan nagyobb hozamú kultúrnövények (pl. burgonya, kukorica). A 18. századi ipari forradalom újabb lökést jelentett, tudományos-technikai újítások (pl. az orvostudomány területén). A 19. század elején a Föld lakóinak a száma 1,5 milliárd fő. A 20. század viharos népességnövekedést hozott. 1999-ben az ENSZ számításai szerint a Föld népessége elérte a 6 milliárd főt. A 21. század elején – jelenleg 6,8 milliárd ember él a Földön.

A Föld népesség növekedési szakaszai

A Föld népességeltartó képessége A népesség száma és a rendelkezésre álló természeti erőforrások mennyisége ill. ezek hasznosíthatósága közötti viszony már régóta foglalkoztatja a népességtudomány képviselőit. Optimális népesség: egy adott területen azt a népességszámot jelenti, amelynél a legmagasabb életszínvonal és jólét érhető el. Túlnépesedés: a népesség száma a területen rendelkezésre álló, és potenciálisan kiaknázható/hasznosítható természeti erőforrások (talaj, növénytakaró, ásványkincsek stb.) szintjét meghaladja. Alulnépesedés: a népességszám, ill. a népsűrűség egy területen olyan alacsony, hogy a népesség nem képes kihasználni a terület adottságait. Alacsonyabb civilizációs szinteken kiszámítható egy terület maximális népessége. Ez az ember fennmaradásához szükséges minimális élelem mennyiségére vezethető vissza. A minimális népességszám kisebb, környezetüktől jól elkülönült területre (pl. sziget) számolható. A helyi társadalom reprodukciója még éppen lehetséges, gazdasági szempontból lehetővé válik a munkamegosztás primitív formája.

A Malthus - elv Thomas Robert Malthus (1766-1834) A népesség és a gazdasági erőforrások közötti összefüggésre Thomas R. Malthus mutatott rá először a Tanulmány a népesedés törvényéről c. művének (1798) első kiadásában*. Az anglikán lelkipásztor szerint az ember természetes hajlama, hogy minél több utódot hozzon a világra („minden élőnek az állandó hajlandósága, hogy a rendelkezésére álló táplálékmennyiségen túl szaporodjék”). Ezért ha semmi sem korlátozza, akkor amennyiben átlagban minden nő 4 gyermeket hoz a világra (ami egy mérsékelt termékenységi rátának számított akkoriban), az emberi populáció minden 25 évben (egy generáció átlagos időtartalma alatt) megkétszereződik, vagyis mértani haladvány szerint (exponenciálisan) növekszik. Ezzel szemben az erőforrások – elsősorban az élelemtermelés – csupán egységnyi növekedésre képes, vagyis csak számtani haladvány szerint (lineárisan) bővülhet. Az előbb leírtakat a következő adatsor szemlélteti: *Malthus, Thomas Robert: An Essay on the Principle of Population as It Affects the Future Improvement of Society, with Remarks on the Speculations of Mr. Godwin, M. Condorcet and other Writers (Tanulmány a népesedés törvényéről…, első kiadás, 1798); An Essay on the Principle of Population or a View of Its Past and Present Effects on Human Happiness (második kiadás, 1803).

NÉPESSÉG száma 1 2 4 8 16 32 64 128 256 ÉLELEM mennyisége 3 5 6 7 9 A következtetés kézenfekvő: ha a népesség növekedésének semmi sem szab határt, akkor egy része előbb-utóbb éhezésre lesz ítélve. Másként fogalmazva, ha nem lépnek közbe az ún. „megelőző (preventív)” fékek, akkor hamarosan hatni fognak a „pozitív (valós)” fékek. Megelőző fékek alatt Malthus, vallásos meggyőződésével összhangban, a házasságok későbbre halasztását, illetve a házasodás előtti és utáni „erkölcsös önmegtartóztatást” értette, vagyis a nemi érintkezés önkéntes korlátozását (a születéskorlátozás bármely egyéb formája szóba sem jöhetett). Pozitív fékek lehetnek az éhínségek, a járványok, a háborúk ill. más egyéb katasztrófák.

A Föld becsült népessége 1800-2000 A népesség számának alakulása A népesség számát Földi léptékben a születések és halálozások száma alakítja. A folyamathoz kisebb területi egységek szintjén azonban a migráció is hozzájárul. Év népességszám (milliárd fő) növekedés időszak millió fő 1800 0,9 1750-1800 190 1850 1,1 1800-1850 250 1900 1,6 1850-1900 450 1950 2,5 1900-1950 950 2000 6,0 1950-2000 3500 A népesedés alapképlete: Nvált = (SZ-H)+(Vb-Vk) Forrás: Nemzetközi statisztikai évkönyv, KSH, 2001. p.10. Két tényezőtől függ a népesség változása a Föld egy-egy térségében. E két tényező a születések és halálozások matematikai összege, illetve a ki- és bevándorlások különbözete. Az elsőt természetes szaporodásnak, a másodikat vándorlási különbözetnek nevezzük.

A legfontosabb demográfiai adatok kontinensenkénti bontásban Terület, millió km2 Népesség, millió fő Népsűrűség fő/km2 1900 1999 EURÁZSIA 54,7 1280 4363 80 Európa (Oroszország nélkül) 5,9 - 582 99 Oroszország 17,1 147 9 Ázsia 31,8 3634 114 AFRIKA 30,3 141 767 25 AMERIKA 42,0 144 818 19 Észak-Amerika 21,5 81 307 14 Dél-Amerika 20,5 63 511 AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA 8,5 6 30 4 Összesen 135,5* 1571 5978 44 *az Antarktisz nélkül Forrás: Nemzetközi statisztikai évkönyv, KSH, 2001. p.10.

Az évi népességnövekedési ráta 1970 és 2000 között Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

Napjaink demográfiai típusai A népesség számának változása a Föld egyes országaiban a előző évhez képest. Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

Hagyományos társadalom A hagyományos és a modern társadalmak jellemzői. Mutató/Jellemző Hagyományos társadalom Modern társadalom Gazdasági-társadalmi struktúra Mezőgazdasági társadalom Ipari társadalom Domináns településtípus Falusi Városi A munka szervezése Családi keretekben, a háztartásban Gyárakban hivatalokban A nők társadalmi szerepe Család, háztartási munka Kereső, általános emancipáció Életszínvonal Alacsony Magas Fogyasztási lehetőségek Szűk Táguló Oktatás szintje és időtartama Alacsony, rövid Magas, hosszú Társadalmi mobilitás Domináns családtípus Nagy családok, több családmag v. több generáció élhet együtt Kis család (csak a családmag tagjai élnek együtt) A gyermeknevelés költsége A gyermek hozzájárulása a háztartási költségvetéshez Korán Későn vagy soha A család szerepe a szociális biztonság megteremtésében Nagyon fontos Csökken, szerepét a társadalom-biztosítás veszi át A család stabilitása Nagyon magas, a válás csaknem kizárt Csökkenő, a válások egyre gyakoribbak Az erkölcsök hatása a gyermekszámra A hagyomány és a vallás határozza meg az értékrendet, támogatja a nagy gyermekszámot Szekularizáció, lazuló erkölcsök, kis gyermekszám ideálja Halandóság Születéskorlátozás Hagyományos fogamzásgátlási módszerek, az abortusz kizárt Korszerű fogamzásgátlás, az abortusz is lehetséges Forrás: Andorka R., 1987.

világnépesség alakulására Prognózisok a világnépesség alakulására A népesség gyarapodásában ugrásszerű változást a XVIII. század közepétől kibontakozó ipari forradalom hozott. A robbanásszerű népességnövekedésnek több tényezője volt: születések számának emelkedése, a halálozások gyorsuló csökkenése fejlődő orvostudomány, közegészségügy, csökkenő gyermekhalálozás az urbanizáció nyomán javultak az életfeltételek pl. a közoktatás és a közlekedés színvonala jelentősen javult az élelmiszerellátás A 20. században ijesztő mértékű népességnövekedés volt megfigyelhető. A legújabb előrejelzések azonban a világnépesség lassuló ütemű fejlődését prognosztizálják, mivel a legnagyobb népességű országokban is csökkenésnek indult a születések száma. A hosszú távú előrejelzések között megtalálhatók a több tízmilliárdos lélekszámig ívelő kalkulációk, de megjelentek olyan modellek is, amelyek a világnépesség 9-10 milliárdos tetőzését követően már lassú csökkenést tételeznek fel.

Összefoglalás A Föld népességének növekedése, a megkétszereződési szakaszok rövidülése A népességnövekedés menete a Földön A Föld népesség növekedési szakaszai A Föld eltartó képessége A Malthus-elv A Föld becsült népessége (1800-2000) A népesség számának alakulása Kontinensek Az évi népességnövekedés 1970-2000 között Napjaink demográfiai típusai A hagyományos és a modern társadalmak jellemzői Prognózis a világnépesség alakulására

Köszönöm a figyelmet!