A települések kapcsolati tőkéjének egy típusa Testvértelepülések Készítette: Giczi Johanna Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató A kutatást az OTKA és a TÖOSZ LOGIN projektje támogatta

Az európai országokhoz való kötődésünk testvér- települési kapcsolataink tükrében 21 – 30% 11 – 20% 5 – 10% 3 – 4% 1 – 2%

A fővárosi önkormányzat testvérvárosi kapcsolatai  Lisszabon Tel-Aviv Athén Moszkva Helsinki Vilnius Koppenhága Párizs Ankara Isztambul Bukarest Brüsszel Amszterdam Kassa Kiev Thesszaloniki Berlin Prága Bécs Budapest Sarajevo Belgrád Zágráb Ljubljana Strassbourg Frankfurt Munchen New York Bangkok Osaka

A településközi kapcsolatok létrejöttének megoszlása időszakonként, a három legtöbb magyarországi kapcsolattal rendelkező állam esetében IdőszakOrszágok RomániaNémetországSzlovákia 1940–19883%12% 6% 1989–199329%47%14% 1994–199729%19%29% 1998–200240%22%51% Összesen:100% N (elemszám)

A Romániával, Németországgal és Szlovákiával testvér- települési kapcsolatban lévő magyarországi települések Németország Románia Szlovákia 

A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatfelvétel elsődleges oka és a település típusa szerint A kapcsolatteremtés okaTelepüléstípusÖsszesen MegyeszékhelyVárosKözség Történelem, politika Gazdaság Idegenforgalom, turizmus Kultúra, hagyomány Oktatás, fiatalok közötti kapcsolat Egyéb Összesen100% N (elemszám)

A testvér-települési kapcsolatok létrejöttének mechanizmusa Településközi kapcsolat létrejöttének esélye 1 Településközi kapcsolatok száma 2 Az elemzésbe bevont települések száma Régió (referenciakategória: Észak-Magyarország) Közép-Magyarország1,00,03 Nyugat-Dunántúl1,20,02 Közép-Dunántúl1,70,08 Dél-Dunántúl1,30,06 Észak-Alföld0,7-0,06 Dél-Alföld1,20,08 1: Logisztikus regresszió; 2: Lineáris regresszió

A testvér-települési kapcsolatok létrejöttének mechanizmusa (folyt.) Településközi kapcsolat létrejöttének esélye 1 Településközi kapcsolatok száma 2 Településstátusz (referenciakategória: falu) Város19,0*0,35* Településnagyság (referenciakategória: 5000 főnél nagyobb települések) Max fő0,3-0,39* fő0,9-0,25* fő1,9-0,29* Internet van1,5*0,04 Piachely van1,5-0,01 Külföldi feketemunkás van1,8*-0,01 * A változó hatása erős (p=0,05 szinten szignifikáns)

A gazdasági-érdek vezérelt és a magyarságérzet vezérelt kapcsolatok aránya a testvér-települési kapcsolatok között (három lehetséges magyarázat, %) Gazdasági-érdek vezérelt 1 Magyarságérzet vezérelt 2 Összesen (N=421) A település lakosságszáma – 500(19)(8) 501 – 1000 fő(7)(11) 1001 – 2000 fő – 5000 fő –225 1)A gazdasági érdeket a következő kapcsolat-felvételi okokkal valószínűsítettük: vásárlás, tőkebehozatal, gazdasági kapcsolat általában, idegenforgalom, üzleti kapcsolat 2)A magyarság-érzetet a következő válaszok sejtetik: erdélyi település, segíteni a határon túli magyaroknak, magyar lakta település, kapcsolat a határon túli magyarsággal, magyarságtudat.

A gazdasági-érdek vezérelt és a magyarságérzet vezérelt kapcsolatok aránya a testvér-települési kapcsolatok között (három lehetséges magyarázat, %) Gazdasági-érdek vezérelt 1 Magyarságérzet vezérelt 2 Összesen (N=421)198 Régió Közép-Magyarország(2)(4) Nyugat-Dunántúl1410 Közép-Dunántúl(19)(0) Dél-Dunántúl148 Észak-Magyarország319 Észak-Alföld250 Dél-Alföld2317

A gazdasági-érdek vezérelt és a magyarságérzet vezérelt kapcsolatok aránya a testvér-települési kapcsolatok között (három lehetséges magyarázat, %) Gazdasági-érdek vezérelt 1 Magyarságérzet vezérelt 2 Összesen (N=421)198 Mobilitás (Az 1000 lakosra jutó el- és beköltözések összegének ötödei) A gazdasági érdek vezérelte testvérkapcsolatok aránya a kevésbé mobil települések esetében magas, és a mobilitás növekedésével folytonosan csökken. A magyarságérzet és a mobilitás között szabálytalan a kapcsolat, de láthatóan erős az összefüggés.

A gazdasági-érdek vezérelt és a magyarságérzet vezérelt kapcsolatok aránya a testvér-települési kapcsolatok között (három lehetséges magyarázat, %) Gazdasági-érdek vezérelt 1 Magyarságérzet vezérelt 2 Összesen (N=421)198 Vándorlási egyenleg (Az 1000 lakosra jutó el- és beköltözések különbségeinek ötödei) Hasonló a helyzet a vándorlási egyenleg esetében is, a 2. kvintilis esetében a gazdasági érdek, az 5. kvintilis esetében a magyarságérzet-vezérelte testvériség esélye kiugróan magas, amire nem adódik természetes magyarázat.

A gazdasági-érdek vezéreltség modellje* EsélyhányadosSzignifikancia szint Alacsony elvándorlás 3,90,00 Sok autó 4,60,01 Észak-Magyarország 3,50,02 Közép-Magyarország 0,120,05 Észak-Alföld 3,00,05 *A magyarságérzet-vezéreltség modellje a magyarságérzet-vezéreltségnek a Nyugat-Dunántúlon és az Észak- Alföldön tapasztalt teljes hiánya miatt nem volt értelmezhető.

Köszönöm a figyelmüket!