Az ökonomizmus ellen Miért van szükség a közgazdászképzés és vállalati célrendszer újragondolására? Tóth Gergely

A programról A „Jövőképzés” c. program része Támogató: EU Leonardo Program (Tempus Közalapítvány, Leonardo Nemzeti Iroda, projekt szám: HU/04/B/F/PP-170019) Költségvetés: 324.435 €, 75% Termékek: Egyhetes kurzus (Észtország és Magyarország) Másfél napos kurzus (ÉO – MO) Nyomtatott tananyagok (angol, magyar, észt) Multimédia oktatás és film Kézikönyv

I. Az ökonomizmus

Ökonomizmus a „versenyképesség”, „gazdaságosság” és legfőképp a gazdasági növekedés mániákus hajszolása akkor is, ha az már nem: fenntartható elpusztítja a környezetet nem csökkenti a szegénységet nem boldogítja az embereket

a kép forrása: Képmás, 2005. július Merre fejlődünk? Talán patetikusnak hangzik a kérdés, de szerintem érdemes elgondolkoznunk rajta. Sokféle tendencia emelhető ki az adatrengetegből, én is természetesen a saját szám íze szerintieket szemezgettem ki. A világ manapság nem igen gondolkozik el a fejlődés célján, csak az irányán. Ez pedig meredeken ível, lehetőleg a bal alsó saroktól a jobb felső felé. Marketingből tudjuk, hogy ez a töretlen bizalom és fejlődés íve, a gyerekrajzok elemzésében ismert, hogy a jó csak balról jobbra győzhet. De hova is ível ez az ív? Ha kicsit távolabbról nézzük a „korlátlan” növekedést, s felfedjük a teljes képet, egyből láthatjuk, hová vezet a korlátlannak hitt növekedés. a kép forrása: Képmás, 2005. július

Schumacher: A kicsi szép Az elmarasztaló ítéletek mai tárházában kevés szónak van olyan lesújtó és döntő jelentése, mint a „gazdaságtalannak”. Ha egy tevékenységre rásütötték a gazdaságtalanság bélyegét, nemcsak hogy kérdésessé vált a létezéshez való joga, de egyszer s mindenkorra el is vesztette azt. Amiről egyszer kiderült, hogy gátolja a gazdasági növekedést, az szégyenletes dolog, és ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, azt vagy szabotőrnek, vagy őrültnek tekintik. Mondd azt egy dologról, hogy erkölcstelen vagy csúf, hogy lélekölő vagy lealacsonyítja az embert, hogy veszélyezteti a világbékét vagy az eljövendő nemzedékek jólétét – nos, addig, amíg nem bizonyítottad be, hogy „gazdaságtalan”, valójában nem kérdőjelezted meg a létezéshez, a növekedéshez és a gyarapodáshoz való jogát. The primacy of economy in ruling our relationship with nature and each-other is very well formulated by the world-famous economist Ernst Schumacher, in 1968. Forrás: Schumacher, E. [1991]: A kicsi szép, KJK, Budapest

Ökonomizmus a családokban

Ökonomizmus a kórházakban

Ökonomizmus az oktatásban

Ökonomizmus a vállalatoknál

Ökonómia és ökonomizmus Régen és ma Gazdaság Ökonómia és ökonomizmus Régen és ma Társadalom Természet Természet Társadalom Gazdaság The order of the systems is a natural law, which we cannot violate without serious consequences. Nature is the biggest and most complex system, society, the human sphere is only a part of that; a subsystem. On the same token, economy is a subsystem of society, subsystems developed later on historically. Nowadays we start to live in a spirit as if these relationships were exactly the opposite.

II. Az ökonómia

Ökonómia = Háztartástan A görög „oikosz” (ház) és „némein” (elosztani, megosztani, legeltetni, használni, élvezni, elrendezni, igazgatni) szavak összetételéből származik, és eredetileg a háztartás és birtok, valamint a (város)állam adminisztrációjának anyagi ügyeiről szóló vitára utalt. http://hu.wikipedia.org  Nagycsalád  Uradalom, udvar  Család  Vállalat

Az ökonómia, a közgazdaságtan az ember létalapját biztosítja, a létalap része a környezet és a többi ember van maximális (optimális) mérete csak helyileg értelmezhető

100 legnagyobb gazdaság - 2005 100: 58 nemzetállam – 42 cég 1. Európai Unió 13 446 050 2. Amerikai Egyesült Államok 12 485 725 3. Japán 4 571 314 4. Németország 2 797 343 5. Kína 2 224 811 6. Nagy-Britannia 2 201 473 7. Franciaország 2 105 864 8. Írország 1 997 222 9. Olaszország 1 766 180 10. Kanada 1 130 208 11. Spanyolország 1 126 565 12. Dél-Korea 793 070 13. Brazília 792 683 14. India 775 410 15. Mexikó 768 437 16. Oroszország 766 180 17. Ausztrália 707 992 18. Hollandia 625 271 19. Belgium 372 091 20. Svájc 367 513 21. Törökország 362 461 22. Svédország 358 819 23. Tajvan 346 141 24. Szaúd-Arábia 307 770 25. Ausztria 307 036 26. Lengyelország 300 533 27. Norvégia 296 017 28. Wal-Mart Stores 285 220 29. BP 285 060 30. Indonézia 276 004 31. Royal Dutch/Shell Group 265 190 32. ExxonMobil 263 990 33. Dánia 259 746 34. Dél-afrikai Köztársaság 239 144 35. Görögország 222 878 36. Irán 196 409 37. Finnország 193 491 38. General Motors 193 450 39. DaimlerChrysler 192 750 40. Portugália 183 436 41. Argentína 181 622 42. Hongkong, (Kína) 177 723 43. Ford Motor 170 840 44. Thaiföld 168 744 45. Toyota Motor 165 680 46. General Electric 152 360 47. ChevronTexaco 142 900 48. Arab Emírségek 133 768 49. Venezuela 132 848 50. Total 131 640 51. Malajzia 130 796 52. Csehország 123 603 53. Izrael 123 526 54. Kolumbia 122 269 55. ConocoPhillips 118 720 56. Pakisztán 118 472 57. Szingapúr 117 882 58. Chile 113 956 59. Allianz Worldwide 112 350 60. Magyarország 109 483 61. Új-Zéland 108 547 62. Citigroup 108 280 63. Nippon Tel & Tel 106 300 64. Algéria 102 026 65. Nigéria 99 147 66. Románia 98 566 67. AXA Group 97 920 68. Fülöp-szigetek 97 653 69. IBM 96 290 70. American Intl Group 95 040 71. Siemens Group 93 490 72. Egyiptom 93 045 73. ING Group 92 010 74. Carrefour Group 88 660 75. Hewlett-Packard 81 850 76. Ukrajna 81 644 77. ENI 79 310 78. Peru 78 576 79. Honda Motor 78 200 80. Kuvait 74 598 81. Berkshire Hathaway 74 210 82. Generali Group 73 200 83. Home Depot 73 090 84. Verizon Commun 71 280 85. Nissan Motor 71 170 86. Nestlé 70 950 87. Deutsche Telekom 70 240 88. Bank of America 65 450 89. Aviva 64 610 90. France Telecom 63 980 91. Altria Group 63 960 92. Crédit Agricole 63 350 93. HSBC Group 62 970 94. Fortis 62 270 95. UBS 62 220 96. Banglades 61 218 97. Credit Suisse Group 58 780 98. Zurich Financial Services 56 300 99. Kazahsztán 56 088 100. Renault Group 55 240 100: 58 nemzetállam – 42 cég 150: 83 cég – 67 ország

Még Adam Smith is… Erősen támadta a korlátlan felelősség intézményét, amelyet Angliában betiltottak 1720 és 1862 között, a Londoni Értéktőzsde South Sea Bubble botránya miatt. „Smith csak akkor tartotta előnyösnek az önérdek követését, ha az kicsi, helyi közösségekben történik, helyi szinten.” Russell Sparkes [2001]: Ethical investment: whose ethics, which investment?, in: Business Ethics – A European Review, Volume 10 Page 194  - July 2001

III. A nem ökonomista vállalat

Vállalkozzunk másért is! ökonomizmus ökonómia ‘Normál’ vállalat Másért vállalkozó Cél Nyereség Ember Miben foglalható össze tehát, mitől is lesz valaki másért vállalkozó? Leginkább a hagyományos értelemben vett vállalatoktól való különbségekben. Mindkettő számára létfeltétel az anyagi haszon, a vállalatnál azonban ez egyben fő cél is, aminek az alaptevékenység alá van rendelve. A kérdés nem így hangzik: ‘Szükség van erre a termékre, jót tesz az embereknek?’, hanem imígyen: ‘Lehetőségeinket figyelembe véve ezzel keressük a legtöbbet (ha lehet a törvényi keretek között maradva)?’ Az ember a klasszikus közgazdaságtanban termelőeszköz, azaz csak eszköz. Csakhogy nem egy nála magasztosabb, hanem alantasabb cél érdekében. A másért vállalkozóknál az ember a munka célja, a munkahely pedig kibontakozásának eszköze. A vállalkozás magasabb irányultságú, s bár a közjót mindenki maga határozza meg, józan ésszel jól érezhető egy vállalkozás céljáról, mikor önző s mikor szolgálja a társadalom javát, mikor terheli a környezetet az elviselhető tűréshatáron belül s mikor zsarolja ki. A másért vállalkozókat ugyanakkor nem immár csak levegővel vagy energiaáramokkal táplálkozó megvilágosult bölcsekként kell elképzelnünk, hanem nagyon is földön járó hétköznapi emberekként, akiknek értékorientációjuk miatt a szokásosnál is ügyesebbnek és rátermettebbnek kell lenniük a piaci verseny világában, ennek jutalma a nyereség. Nyereség, ami lehet sok is, mindenesetre elég a tisztességes megélhetéshez, de semmi esetre sem az eszeveszett profithajsza eredménye. Eszköz Ember Nyereség Küldetés Alárendelt Közjó

„Rendes”, helyi vállalkozások Fajtái Közösségi váll. Másért vállalkozók Értékalapú vállalkozások „Rendes”, helyi vállalkozások

Szigetszerű elhelyezkedés Társadalmilag felelős vállalatok Szabálytisztelő vállalatok Kártevő és öncélú vállalatok „Rendes”, helyi vállalkozások Értékalapú vállalkozások Másért vállalkozók Közösségi váll. „Rendes”, helyi vállalkozások Értékalapú vállalkozások Másért vállalkozók Közösségi váll.

IV. Esettanulmány

Esettanulmány: A vépi szélpark Kész plakát, az építés képeivel – egy szakdolgozó munkája.

A makett készítése – működőképes! Sándor barátunk méretarányos makettet készít – ez is működőképes. A makett készítése – működőképes!

A hely kijelölése – 2005. március 15. 2005. márc. 15. az építés előtt, csak a helyet jelöltük ki. A hely kijelölése – 2005. március 15.

Az építés sárkányról – és a kész szélkerék

„Szélkiállítás” látogatóknak – pihenőpark készül „Szélkiállítás” – tájékoztató táblák a szélerőmű mellett a látogatóknak. Most egy kis pihenőparkot készítünk. „Szélkiállítás” látogatóknak – pihenőpark készül

A falu lakói kijelzőkön tájékozódhatnak A falu lakóinak kijelzőkön közvetítjük a gép termelési értékeit ez nem mindig működik jól, van némi műszaki tökéletlenség benne… de öt ilyen kijelzőnk van. Ez a pm, hivatalon. A falu lakói kijelzőkön tájékozódhatnak

Másfél év alatt 8000 látogató Eddig ( másfél év alatt) 8 ezer látogatónk volt a szélerőműnél, javarészt iskolás csoportok. Másfél év alatt 8000 látogató

Az iskolások szélerőmű maketteket készítenek, némelyik működik is!

Óriásplakát a városban

Helyi gazdaság működtetése Előkészítés – 25 M Ft Saját erő – 13 M Ft, reg. pályázat – 12 M Ft Beruházás – 210 M Ft EU pályázat – 90%, bankhitel – 10% Jelen: Bevétel 20%-a közösségi célokra megy közvilágítás 2 munkanélküli + 1 hátrányos helyzetű 10 év múlva (20 kerék): 40 M Ft közcélra 30 közmunkás Tulajdon: 20% önkorm., 5% földtulajdonosok, 40% helyiek

Mit tehetünk? Kis piramisokat erősítsük az oktatásban, munkahelyválasztáskor Ne legyünk ökonomisták, de ügyes ökonómusok!

Mottó Ha az általad megvásárolt ruha és cipő szinte mindegyike ázsiai országokban készül (a márkás nyugat-európai is), ha a járgányod, a lakásod berendezése és a használati tárgyaid többsége is külföldi, ha a háztartási-testápolási szerek és az élelmiszeripari termékek között egyre több érkezik külföldről, akkor miért tartod természetesnek, sőt várod el, hogy Te és a rokonaid a legközelebbi álláskeresés alkalmával Magyarországon találjanak állást? forrás: „drót”, IGEN, 2004. december, Idő szám