Digitális Irodalmi Akadémia –2008

Alapítás •1998. március 15.: 150 éves évforduló •az életjáradék és a digitális felhasználási jogok összekapcsolása •az alapítók szándéka: a kortárs (jogdíjjal terhelt) magyar irodalmi alkotások népszerűsítése, elérhetővé tétele •tagság feltétele: Kossuth-díj, illetve Babérkoszorú

Alakuló ülés •1998. június 2.: 39 alapító tag (közülük 14 elhunyt) •szervezet: a formálódó Magyar Irodalom Háza •a tagok „életjáradéka”: a minimálbér négyszerese plusz egyéb juttatások •finanszírozás: NKA miniszteri keret •tagválasztás: évente egy új tag, illetve 3 x 5 posztumusz tag

Szervezeti formák •1998: Magyar Irodalom Háza •1998–2000: Petőfi Irodalmi Múzeum/Kortárs Irodalmi Központ •2000–2006: Neumann János Digitális Könyvtár Kht. •2007- Petőfi Irodalmi Múzeum

Finanszírozás •1998- évenként finanszírozott projekt, forrás: Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keret •jogállás: minden év/2 év végén lejáró szerződések •a projekt egésze, így a tagsági viszony jogi tisztázatlansága •2007- a PIM feladataként az állami költségvetés része

A PIM szervezetében •2007. január 1.: az alapdokumentumok kelte •élethosszig (+ 70 év) tartó szerződés a tagokkal •felhasználási díjak rögzítése •állami költségvetési oldal: éves tervezés •cserében a nem kizárólagos digitális felhasználási jogok megvásárlása •kiterjesztés a később megszülető művekre •tagság: 30/40-es szabály •posztumusz tagok: megkötés nélkül

A DIA ma •69, ebből 35 élő tag, közülük 8 választott •„életjáradék” •jelentős számú és (részben) egyre gyarapodó életművek •1400 kötet/egyéb szöveg az interneten •festmények, fotók, illusztrációk, kéziratok •interjúk •internetes hivatkozások •7/ főnyi törzsközönség

Mit vásárolt az állam? I. •nem kizárólagos digitális felhasználási jogok: 69 jelentős életmű digitális kiadásának lehetősége •életmű definíció: önálló kötetek, antológiák, folyóirat-közlések, műfordítások, esetleg kéziratok •DIA-szövegek: kritikai kiadás előkészítésére alkalmas, a szerző/szakértő által jóváhagyott változat: út az on-line kiadóvá válás felé

Mit vásárolt az állam? II. •Az elitkultúra támogatása: a legkiválóbb, különböző világnézethez, alkotói csoporthoz tartozó írók, költők támogatása itthon és a határon túl •kérdés: a „szerencse-elem”: –olvasási szokások változása –„az irodalom jövője” –„lesz-e minden pillanatban 30 olyan alkotó, aki” –az internetes jogok jövőbeni szabályozása és gyakorlata –különböző „bekerülési árak” a jogokért

Szövegfeldolgozás elvei I. •informatikai és irodalmi projekt: keskeny ösvény •humán erőforrás, nem automatizált kép/szöveg •kódolt egységek: bekezdés stb., a teljes adatgyűjteményt átfogó, homogén szisztéma (informatika) •digitalizált, és nem digitális szövegek (a szöveg eredete)

Szövegfeldolgozás elvei II. •művek, és nem könyvek •életműkiadás vagy szövegváltozatok? (nem lezárt életművek) •szerző/szakértő szerepe (esetenként eltérő definíciók) •kódolás: sgml vs. xhtml •belső szövegstruktúrák, kódolás: szakmai (irodalmi) háttér helyzete = kritikai kiadások hiánya, végső pont: műnemek vs. Tolnai Ottó •szöveghierarchia: fejlesztés alatt álló adatbázis

A honlapról • •szövegek: 1, 2, 3123 •életrajz, bibliográfia, szakirodaloméletrajz •interjúk: ittitt •portrék: ittitt •fényképek: DIA, profilokDIAprofilok •kézirat-fotók •külső kapcsolatok: ittitt

Feladatok •„ugyanezt tovább 10 évig” •a digitális könyvtár jelleg megőrzése •a technikai lehetőségek kihasználása •kapcsolódás meglévő adatbázisokhoz: PIM, HunTéka, NDA, NAVA; on-line adatbázisok (port.hu, Wikipédia) •népszerűsítés •élőbbé tétel

„Hungaricum” •skandináv példák •egyedülálló, sikeres kezdeményezés •a magyar nyelv védelme •az irodalom meghatározó súlya a kortárs magyar kultúrában