A társadalmi tényezők hatása a tanulásra © Kárpáti Zoltán Szociológus Karpati.zoltan44@gmail.com

A társadalmi tényezők Demográfiai jellemzők (nem, életkor) Iskolai előélet (végzettség, szakképzettség) Hely a munka világában (foglalkozási – és életpálya, munkanélküliség) Családi életkörülmények (jövedelem, beruházás) Jelenlegi lakóhely típusa (község, város, megyeszékhely)

A megkérdezettek neme: férfi 47,17% nő 52,83% (Országos mintának megfelel) A megkérdezettek kora: (kutatási célnak megfelel) 26 év alatt 14,75 26-35 éves 26,46 36-45 éves 21,79 46-55 20,68 56-62 9,28 63 éves és idősebb 7,05 - Életciklusok

Iskolai végzettség, szakképzettség A megkérdezettek iskolai végzettsége: (%) férfi nő Alapfokú 41,08 27,47 Szakmai középfokú 40,43 38,34 Gimnázium 7,03 14,31 Felsőfokú 11,46 19,88 A megkérdezettek szakképzettsége: (%) Egy igazolható szakképzettség 28.35 Több igazolható szakképzettség 36,54 Nincs igazolható szakképzettség 35,11

Életpálya és foglalkozási mobilitás I. Foglalkozás és szakképzettség megválasztása: (sorrend %) jövedelmezőség, 41,99 környezeti lehetőségek, 39,89 fejlettségi különbségek érdeklődés, 37,36 alacsony személyes motiváltság család, 25,26 csökkenő, férfiaknál erősebb a szakma presztízse 10,86 társadalmi elismertség ismerősök, barátok 9,55 férfiaknál erősebb rokonság 7,73 férfiaknál erősebb iskola, tanárok 2,23 tanulásra ösztönzésnél 36,27%, pályakép körvonalazódásában 23,02%

Életpálya és foglalkozási mobilitás II. Mindig vagy a legtöbbször találtam képzettségemnek megfelelő munkahelyet és munkakört 58,2% A „képzettség” fogalma, tisztázatlan a munkakör és képzettség viszonya aspirációk és elégedettség kapcsolata a lehetőségek által behatárolt Iskolai végzettséggel meredeken nő; 4,5-szeres különbség a felsőfokú és alapfokú között, szakmai képzettség szerepe nőtt Az alapfokú végzettségűek súlyos helyzete (3/4 nehezen talál) Férfiak: 48,72%, nők 67,57%, nők nagyobb „mozgékonysága” (munkahely) „nem fogadnak be” (roma diszkrimináció)

Életpálya és foglalkozási mobilitás III. Túlnyomórészt intragenerációs ágazati-foglalkozási mobilitás – gazdasági szerkezetváltások egymásutánja: agrár-ipari-szolgáltatás, állami-piaci gazdaság kettőssége, tulajdoni váltások Tömegesség, kényszerű átállás. A 36 éven felüliek 50-60%-a kettő vagy több ágazatban dolgozott, de fiatalabbaknál is 10% körül Szakképzettség gyors amortizációja, viszonylagos értéke, korporációs érdekek Magas migrációs (ingázási) költségek (tulajdon-bérlet), megrekedés Munkapiaci választék hiánya a környezetben Foglalkozási (élet) pálya megszakítottságai, munka és tanulás Iskolai és szakképzési rendszer felkészületlensége (gyakorlati, kompetencia alapú képzés) – iskolarendszeren kívüli képzés szerepe

Részvétel az iskolarendszeren k. képzésben Nő-férfi arány: részt vett 5:1, részt vesz 2:1, de több férfi venne részt, mint nő (10%-kal). A munkanélküliek 60%-a férfi. A „részt vett” 26-55 év közötti = 73,74%; 56 év felett = 18,08% A „részt vesz”: 18-35 év közötti = 59,69%; korral csökken, 56 évtől senki A „részt venne”: 18-35 év közötti = 44,91%; 36-55 év közötti = 44,08%; 56 évestől = 10,52%; 54% alapfokú isk. végz. és szakiparos (felzárkóztatás). Részt vett: 55%, részt vesz: 14%, részt venne: 46% (átképzés) - Az isk.r. kívüli képzés szerkezeti végiggondolása: minőség, megfelelőség, szakma mellett gyakorlat és kompetencia

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!