A beiskolázási életkor hatása az iskolai teljesítményre Magyarországon Hámori Szilvia, MTA KTI 1

Motiváció • Feltételezés: az idősebb gyermekek jobban megfelelnek az iskola követelményrendszerének. • Van-e oksági kapcsolat az iskolakezdési életkor és a tanulmányi teljesítmény között a negyedikes gyerekek körében Magyarországon? 2

Empirikus modell 3

Becslési probléma • Nem egyszerű a becslés, ha rugalmas a tankötelesség kezdete. • Az előrehozott illetve késleltetett iskolába lépés függ: 1.óvoda véleményétől 2.szakértői véleménytől 3.teszteredményektől 4.Szülő véleményétől • Pl. a gyengébb képességű gyerekek elhalasztják az iskolába lépést • Modell: és korrelálnak, az ebből eredő korelláció előjele negatív. várhatóan lefelé torzított 4

Becslési eljárás • Instrumentális változó (IV) (pl. Puhani és Weber (2007), Fertig és Kluve (2005), Bedard és Dhuey (2006), Frederiksson és Öckert (2005)) • Instrumentumként a „várható beiskolázási életkort“ használják fel, melyet a gyermek születési hónapja és a tankötelezettség kezdetéről szóló szabály alapján képeznek, azon feltételezéssel, hogy 1. és korrelálnak egymással, 2. és nem. 5

Tankötelesség kezdete Magyarországon • A gyerek abban a naptári évben lesz tanköteles, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. • A rugalmas iskolakezdés (1986 óta) – korlátok között – a szülőre bízza az tankötelezettség kezdetét. • Gyakorlat: egyre gyakoribb a késleltetett iskolakezdés (Vágó (2005)). Az iskolakezdők korösszetétele nem véletlen minta 6

IV: Várható beiskolázási életkor • Várható beiskolázási életkor : 1.Tanévkezdés: szeptember 2.Beiskolázási küszöb („cut-off date“): 3.Születési hónap : Várható beiskolázási életkor 6,33 (6 év 4 hónap) és 7,25 (7 év 3 hónap) között van 7

Várható beiskolázási életkor 8 HónapBeiskolázási életkor 16,676 év 8 hónap 26,586 év 7 hónap 36,56 év 6 hónap 46,426 év 5 hónap 56,336 év 4 hónap 67,257 év 3 hónap 77,177 év 2 hónap 87,087 év 1 hónap 977 év 106,926 év 11 hónap 116,836 év 10 hónap 126,756 év 9 hónap

Várható és átlagos tényleges beiskolázási életkor 9

Adatok 1.Nemzetközi szövegértés-vizsgálat (PIRLS), 2001: • Negyedikesek, 35 országban • Olvasási-szövegértési képesség, háttér-információ • Elemzés: Nemek és szülők legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontás 2.A matematika és természettudomány nemzetközi összehasonlító teljesítménymérése (TIMSS), 2003: • Negyedikesek és nyolcadikosok, 48 országban • Matematika és természettudományi ismeretek, háttér-információ • Elemzés: Nemek szerinti bontás 10

Deskriptív statisztika 11 PIRLSTIMSS Olvasás- szövegértés Mate- matika Természet- tudomány Átlagos teszteredmény: Teljes minta Fiúk Lányok Diplomás szülők579 Nem diplomás szülők529 Átlag tényleges iskolakezdési életkor (év)6,977,02 Átlag várható iskolakezdési életkor (év)6,80 Esetszám

IV eredmények: PIRLS 12 Teljes minta (N = 4408) 21,73*** (8,32) Fiúk (N = 2232) 32,09*** (13,12) Lányok (N = 2276) 14,2 (8,74) Diplomás szülők (N = 1142) 18,62 (14,97) Nem-diplomás szülők (N = 3003) 23,54*** (8,80)

Eredmények: TIMMS, matematika 13 Teljes minta (N = 3222) 15,17 (19,34) Fiúk (N = 1609) 41,29 (47,51) Lányok (N = 1613) 3,88 (16,22)

Eredmények: TIMSS, természettudomány 14 Teljes minta (N = 3222) 34,76* (18,61) Fiúk (N = 1609) 46,97 (45,57) Lányok (N = 1613) 30,54* (17,96)

Összegzés • A negyedikesek körében a beiskolázási életkor hatása a teszteredményekre pozitív. • Fiúknál nagyobb a beiskolázási életkor hatása, mint a lányoknál. • Nemzetközi irodalomhoz hasonló eredmények (Puhani és Weber (2007), (Bedard és Dhuey (2006)) 15

További kutatás • Mennyire tartós az alsó tagozatban mért előny? • Nemzetközi irodalom: 1.Múló hatás (Stipek (2002), Elder and Lubotsky (2008)) 2.Maradandó hatás (Bedard és Dhuey (2006), McEwen és Shapiro (2007)) Idősebb korosztályok: TIMSS, nyolcadikosok 16

Köszönöm a figyelmet! 17