HAGYOMÁNYOS ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIA ENERGETIKAI VIZSGÁLAT

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tamás Kincső, OSZK, Analitikus Feldolgozó Osztály, osztályvezető A részdokumentumok szolgáltatása az ELDORADO-ban ELDORADO konferencia a partnerkönyvtárakkal.
Advertisements


Kamarai prezentáció sablon
HŐSZÜKSÉGLETSZÁMÍTÁS
Energiahatékony épületek értékelése
Épületenergetikai szakértők vizsgáztatása, számítási példák
AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS
Épületek életciklusra vetített környezetterhelés számítása
Hőtechnikai alapok A hővándorlás iránya:
Az új épületenergetikai szabályozás
Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK Épületgépészeti Tanszék
Középületek energiahatékonysági átalakítása
Épületenergetikai szakértők vizsgáztatása, számítási példák
Hogyan csökkenthetőek drasztikusan Önkormányzatának közüzemi kiadásai?
Referenciaházak / Nálam szigetelnek Brassnyó László műszaki tanácsadó február.
Megújuló energiaház, hibrid ház
Humánkineziológia szak
HMV-termelés, a fűtési melegvíz és a használati melegvíz elosztása
Az új történelem érettségiről és eredményeiről augusztus Kaposi József.
Koordináta transzformációk
© Gács Iván (BME) 1 Szennyezőanyagok légköri terjedése A terjedés időbeli folyamatai BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék.
Utófeszített vasbeton lemez statikai számítása Részletes számítás
A tételek eljuttatása az iskolákba
ENERGIAPASSZUS, ENERGETIKAI OSZTÁLYBA SOROLÁS
2010 október 2651 kp. Vizsga 2. feladata
Dr Tóth Péter egyetemi docens Bozsaky Dávid PhD hallgató
Szoláris rendszerek.
1. IS2PRI2 02/96 B.Könyv SIKER A KÖNYVELÉSHEZ. 2. IS2PRI2 02/96 Mi a B.Könyv KönyvelésMérlegEredményAdóAnalitikaForintDevizaKönyvelésMérlegEredményAdóAnalitikaForintDeviza.
FAHÁZELEMEK A faházelemek kialakítását meghatározó követelmények és sajátosságok: Épületfizikai követelmények Faházépítési rendszerek.
Passzívházak épületgépészeti rendszerei
Szerkezeti elemek teherbírásvizsgálata összetett terhelés esetén:
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
Vizsgálati módszer a homlokzati tűzterjedési határérték meghatározásához október 8. Dobogókő Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató.
TŰZTERJEDÉS ELLENI GÁTAK
Vizsgálati módszer a homlokzati tűzterjedési határérték meghatározásához november 13. Siófok Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató.
szakmérnök hallgatók számára
CSAVARORSÓS EMELŐ TERVEZÉSE
A évi demográfiai adatok értékelése
Épületgépészet 2000 II. kötet. Épületgépészet K. 2001
Logikai szita Pomothy Judit 9. B.
A szemcsehatárok tulajdonságainak tudatos módosítása Szabó Péter János BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék Anyagvizsgálat a gyakorlatban (AGY 4) 2008.
A szemcsehatárok tulajdonságainak tudatos módosítása
Vakolatok szerepe áthidalók és födém tűzállósági vizsgálatánál
10.1. táblázat. Az atomreaktor anyagaiban hasadásonként hővé alakuló energia A hővé ala-AzonnaliKésőiÖsszesen kulás helyeMeV hasadás %MeV hasadás %MeV.
Külső oldali utólagos hőszigetelés hatása az elméleti U-értékre
7. Házi feladat megoldása
Baumann Mihály PTE PMMFK Épületgépészeti Tanszék
40).6-os szint X. feltörésnél az omlás ideiglenes biztosítása
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
A TETŐ ÉS AZ ÉPÜLET ENERGIAMÉRLEGE
HŐTECHNIKAI SZABÁLYOZÁS AZ ENERGIATUDATOSSÁG SZEMSZÖGÉBŐL
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
A jövő az energia hatékony lakásoké nyílászáró csere, külső hőszigetelés és megtakarítási lehetőségek :19.
Elektronikus tananyag
Jónás Imre Építész Építésügyi Műszaki Szakértő
Energetikai gazdaságtan
KÖLTSÉGBECSLÉSI ELJÁRÁSOK alkalmazása
Mikroökonómia gyakorlat
> aspnet_regiis -i 8 9 TIPP: Az „Alap” telepítés gyors, nem kérdez, de később korlátozhat.
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Épületenergetikai szakértők vizsgáztatása, számítási példák
Épületenergetikai szabályozás ma és holnap Zöld András Debreceni Egyetem Műszaki Kar Épületgépészeti és Létesítménymérnöki TanszéK.
Az épületek energetikai tanúsítása Tanúsítási példák – családi ház Szalay Zsuzsa Dr. Csoknyai Tamás BME Épületenergetika Tanszék.
Az épületek energetikai tanúsítása Tervezési példák – családi ház Szalay Zsuzsa Dr. Csoknyai Tamás BME Épületenergetika Tanszék.
MAPASz Innovatív Épületek Egyesület Hálózat az információért az innovatív megoldásokért.
Az Eurocode 1 EN 1991 Eurocode 1: A tervezés alapjai és a tartószerkezeteket érő hatások.
Terjék Anita ÉMI Kht. Mechanikai Tudományos Osztály Sólyomi Péter
Az ablakok és ajtók megfelelőség igazolása
GONDOLATOK AZ ÉPÜLETEK HŐTECHNIKAI MINŐSÉGÉRŐL
Előadás másolata:

HAGYOMÁNYOS ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIA ENERGETIKAI VIZSGÁLAT 2008.

Épülethatároló szerkezet 1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Követelményértékek I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények Épülethatároló szerkezet A hőátbocsátási tényező követelményértéke U[W/m2K] Külső fal 0,45 Lapostető 0,25 Padlásfödém 0,30 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek Alsó zárófödém árkád felett Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,50 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) 1,60 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) 2,00 Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2 2,50 Homlokzati üvegfal2) 1,50 Tetőfelülvilágító Tetősík ablak 1,70 Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00 Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,80 Fűtött és fűtetlen terek közötti fal Szomszédos fűtött épületek közötti fal Talajjal érintkező fal 0 és 1 m között Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) 1) A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza. A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. A csekély számszerű eltérésre tekintettel, a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható. 2) Az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag. táblázat: A hőátbocsátási tényező1) követelményértékei

II. A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékek A fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó: ahol A = a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelülete V = a fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat) A fűtött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandó a külső levegővel, a talajjal, a szomszédos fűtetlen terekkel és a fűtött épületekkel érintkező valamennyi határolás. A fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében az ábra szemlélteti. A/V < 0,3 qm = 0,2 [W/m3K] 0,3 < A/V < 1,3 qm= 0,38 (A/V) + 0,086 A/V > 1,3 qm = 0,58 ábra: A fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke

Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerűsített eljárásban megengedett a biztonság javára történő elhanyagolás), akkor a fajlagos hőveszteség-tényező követelményértékeiből az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének felső határértéke is származtatható a következő összefüggés szerint: Um értéke az ábráról is leolvasható. Um = 0,086 (V/A)+ 0,38 [W/m2K] (II.2.) 2. ábra: Az átlagos hőátbocsátási tényező követelményértékei Az átlagos hőátbocsátási tényező értelemszerűen tartalmazza a fajlagos hőveszteség-tényezőnél meghatározott jellemzőket (rétegtervi hőátbocsátási tényező, hőhidak okozta hőveszteség). A sugárzási nyereség nagyságától függően magasabb átlagos hőátbocsátási tényező is megengedhető lehet - ezt a sugárzási nyereség számításával kell igazolni.

2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Számítási módszer Számítási módszer leírása (a részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, vegyesen is alkalmazhatók) 1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása. 2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonal menti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is. 3. A felület/térfogatarány számítása. 4. A fajlagos hőveszteség-tényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében. 5. A fajlagos hőveszteség-tényező tervezett értékének megállapítása. Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie.

2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Számítási módszer 6. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése. 7. A nettó fűtési hőenergia igény számítása. 8. A fűtési rendszer veszteségeinek meghatározása. 9. A fűtési rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása. 10. A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározása. 11. A melegvíz-ellátás nettó hőenergia igényének számítása. 12. A melegvíz-ellátás veszteségeinek meghatározása. 13. A melegvíz-ellátás villamos segédenergia igényének meghatározása. 14. A melegvíz-ellátás primerenergia-igényének meghatározása. 15. A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítása. 16. A légtechnikai rendszer veszteségeinek számítása. 17. A légtechnikai rendszer villamosenergia-igényének meghatározása. 18. A légtechnikai rendszer primerenergia-igényének meghatározása. 19. A hűtés primerenergia-igényének számítása. 20. A világítás éves energia igényének meghatározása. 21. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása. 22. Az összesített energetikai jellemző számítása.

II. Megjegyzések és értelmezés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz A határoló és nyílászáró szerkezetek tervezése/kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy kedvezőtlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek hőveszteségéhez még jelentős hőhídveszteség is hozzáadódik. Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozó diagram és összefüggés. A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére (pl. az MSZ EN ISO 6946 szerint) számított vagy a termék egészére, a minősítési iratban megadott [W/(m2·K) mértékegységű] jellemző, amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő tx hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a következő (ti – tx )/(ti - te ) arányban kell módosítani, ahol tx és te a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek. Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe.

A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m2) II. Megjegyzések és értelmezés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz Az épületnek azokra a határoló szerkezeteire, amelyek hőveszteségét nem egydimenziós hőáramok feltételezésével kell számítani (pl. talajjal érintkező határolás, lábazat) a veszteségáramokat egyszerűsített számítási módszer esetén a 3. mellékletben közölt vonal menti hőátbocsátási tényezők alkalmazásával kell meghatározni. A hőhídveszteségeket egyszerűsített módszer alkalmazása esetén a következő összefüggés szerint UR = U (1 + χ) (II.3.b) kell figyelembe venni. A χ korrekciós tényező értékeit a szerkezet típusa és a határolás tagoltsága függvényében táblázat tartalmazza. A besoroláshoz szükséges tájékoztató adatok a következők: Épülethatároló szerkezetek A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m2) Épülethatároló szerkezet besorolása gyengén hőhidas közepesen hőhidas erősen hőhidas Külső falak <0,8 0,8-1,0 > 1,0 Lapostetők <0,2 0,2-0,3 > 0,3 Beépített tetőtereket határoló szerkezetek <0,4 0,4-0,5 >0,5 2. Táblázat: Tájékoztató adatok a χ korrekciós tényező kiválasztásához

A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező (χ) Épülethatároló szerkezetek A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező (χ) Külső falak külső oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hőszigeteléssel gyengén hőhidas 1) 0,15 közepesen hőhidas 1) 0,20 erősen hőhidas 1) 0,30 egyéb külső falak 0,25 0,40 Lapostetők gyengén hőhidas 2) 0,10 közepesen hőhidas 2) erősen hőhidas 2) Beépített tetőteret határoló szerkezetek gyengén hőhidas 3) közepesen hőhidas 3) erősen hőhidas 3) Padlásfödémek4)   Árkádfödémek4) Pincefödémek szerkezeten belüli hőszigeteléssel4) alsó oldali hőszigeteléssel4) Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak 0,05 1) Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján (a külső falak felületéhez viszonyítva). 2) Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján a (tető felületéhez viszonyítva, a tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). 3) Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). 4) A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve.

A padlószint és a talajszint közötti magasságkülönbség z (m) III. Vonalmenti hőátbocsátási tényező tájékoztató adatok talajjal érintkező szerkezetek hőveszteségének számításához 1. táblázat: A talajon fekvő padlók vonalmenti hőátbocsátási tényezői a kerület hosszegységére vonatkoztatva (ψpadló) A padlószint és a talajszint közötti magasságkülönbség z (m) A padlószerkezet hővezetési ellenállása a kerület mentén legalább 1,5 m szélességű sávban1) R = d / λ (m2K/W) Szigeteletlen 0,20- -0,35 0,40- -0,55 0,60- -0,75 0,80- -1,00 1,05- -1,50 1,55- -2,00 2,05- -3,00 -6,00 -6,00...-4,05 0,20 0,15 -4,00...-2,55 0,40 0,35 0,30 -2,50...-1,85 0,60 0,55 0,50 0,45 -1,80...-1,25 0,80 0,70 0,65 -1,20...-0,75 1,00 0,90 0,85 0,75 -0,70...-0,45 1,20 1,05 0,95 -0,40...-0,25 1,40 1,10 -0,20...+0,20 1,75 1,45 1,35 1,25 1,15 0,25...0,40 2,10 1,70 1,55 1,30 0,45...1,00 2,35 1,90 1,05...1,50 2,55 2,05 1,85 1)A szigetelt sáv függőleges is lehet: a szigetelés a pincefalon vagy a lábazaton is elhelyezhető (a magasságkülönbség előjelének megfelelően). A vízszintes és függőleges helyzetű szigetelt sávok összegezett kiterített szélességének minimális szélessége 1,5 m. Példa: Kerület mentén 1,5 m szélességben 10 cm PS hab R=0,1/0,05=2,0 m2K/W Padlószint magassága a járdaszint felett: 45 cm Z=0,45 m ψpadló = 1,15

III. Az épületet határolásának egészére vonatkozó számítások Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a benapozás ellenőrzése elhagyható. A fajlagos hőveszteség-tényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső-külső hőmérséklet-különbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve. Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a fűtési idényre vonatkozó direkt nyereség elhanyagolható.

2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Számítási módszer Számítási módszer leírása (a részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, vegyesen is alkalmazhatók) 1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása. 2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonal menti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a csatlakozási élhosszakat is. 3. A felület/térfogatarány számítása. 4. A fajlagos hőveszteség-tényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében. 5. A fajlagos hőveszteség-tényező tervezett értékének megállapítása. Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie.

II. Megjegyzések és értelmezés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz A határoló és nyílászáró szerkezetek tervezése/kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy kedvezőtlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek hőveszteségéhez még jelentős hőhídveszteség is hozzáadódik. Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozó diagram és összefüggés. A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére (pl. az MSZ EN ISO 6946 szerint) számított vagy a termék egészére, a minősítési iratban megadott [W/(m2·K) mértékegységű] jellemző, amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő tx hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a következő (ti – tx )/(ti - te ) arányban kell módosítani, ahol tx és te a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek. Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe.

1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE

1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE 1.1. A FŰTÖTT TÉRFOGAT SZÁMÍTÁSA FÖLDSZINT "A" "H" "V" előszoba 4,6 m2 2,7 m 12,4 m3 kamra 1,5 4,05 WC 1,7 4,59 konyha 6,4 17,3 hall 7,3 19,7 lépcsőtér 5,6 5,7 31,9 szoba 22,8 61,6 Földszint Σ 49,9   152 TETŐTÉR "A" "H" "V" lépcsőház 5,5 m2 3 m 16,5 m3 szoba-I 10 2,1 21 szoba-II 6,6 19,8 szoba-IV szoba-V 8,1 24,3 Emelet Σ 40,2   103 EMELET "A" "H" "V" közlekedő 2,5 m2 2,7 m 6,75 m3 fürdő 4,2 11,3 szoba 14,6 39,4 23,5 63,5 Emelet Σ 44,8   121 FŰTÖTT TÉRFOGAT   Földszint: 2*152 m3 Emelet: 2*121 Tetőtér: 2*103 Fütött térfogat Σ= 2*375  =  750  m3

1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE "A" (m2) "U" (W/m2K) ÉSZAKI HOMLOKZAT - FÖLDSZINT   HOMLOKZATI FAL 20,50 m2 fal konyha 2*2,22*2,7 11,99 előszoba 2*1,5*2,7 8,10 kamra 2*1,16*2,7 6,26 Σ 26,35 NYÍLÁSZÁRÓK bejárati ajtó 2*1,05*2,4 5,04 bej kamraablak 2*0,45*0,9 0,81 abl ÉSZAKI HOMLOKZAT - EMELET 22,80 szoba 2*5,0*2,7 27,00 ablak 2*1,4*1,5 4,20 ÉSZAKI HOMLOKZAT - TETŐTÉR TÉRDFAL 2*1,2*5 6,00 terdfal FERDE TETŐ 18,26 teto felület 2*2,69*5 26,90 tetőablak 2*3*0,8*1,8 8,64 tetabl ÉSZAKI FELÜLET Σ 86,25 1.2. A FŰTÖTT TÉRFOGATTAL ÉRINTKEZŐ FELÜLETEK SZÁMÍTÁSA ÉSZAKI homlokzat

1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE NYUGATI homlokzat "A" (m2) "U" (W/m2K) NYUGATI HOMLOKZAT - FÖLDSZINT   HOMLOKZATI FAL 19,64 m2 fal konyha 2,9*2,7 7,83 lépcsőház 2,5*5,7 14,25 kamra 2*1,16*2,7 6,26 Σ 28,34 NYÍLÁSZÁRÓK ko-ablak 1,4*1,5 2,10 abl szo-erkajtó 1,4*2,4 3,36 lh-ablaak 1,8*1,8 3,24 NYUGATI HOMLOKZAT - EMELET 15,14 szoba 2,94*2,7 7,94 4,69*2,7 12,66 20,60 ablak erk-ajtó NYUGATI HOMLOKZAT - TETŐTÉR OLDALFAL 20,07 felület 21,15 0,6*1,8 1,08 NYUGATI FELÜLET Σ 70,10 1.2. A FŰTÖTT TÉRFOGATTAL ÉRINTKEZŐ FELÜLETEK SZÁMÍTÁSA "A" (m2) "U" (W/m2K) KELETI HOMLOKZAT - FÖLDSZINT   HOMLOKZATI FAL 19,64 m2 fal konyha 2,9*2,7 7,83 lépcsőház 2,5*5,7 14,25 kamra 2*1,16*2,7 6,26 Σ 28,34 NYÍLÁSZÁRÓK ko-ablak 1,4*1,5 2,10 abl szo-erkajtó 1,4*2,4 3,36 lh-ablaak 1,8*1,8 3,24 KELETI HOMLOKZAT - EMELET 15,14 szoba 2,94*2,7 7,94 4,69*2,7 12,66 20,60 ablak erk-ajtó KELETI HOMLOKZAT - TETŐTÉR OLDALFAL 20,07 felület 21,15 0,6*1,8 1,08 KELETI FELÜLET Σ 70,10 KELETI homlokzat

1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE "A" (m2) "U" (W/m2K) DÉLI HOMLOKZAT – FÖLDSZINT   HOMLOKZATI FAL 20,70 m2 fal szoba 2*5*2,7 27,00 NYÍLÁSZÁRÓK ablak 2*2,1*1,5 6,30 abl DÉLI HOMLOKZAT - EMELET 2*5,0*2,7 DÉLI HOMLOKZAT - TETŐTÉR TÉRDFAL 2*1,2*5 6,00 terdfal FERDE TETŐ 18,26 teto felület 2*2,69*5 26,90 tetőablak 2*3*0,8*1,8 8,64 tetabl DÉLI FELÜLET Σ 86,90 1.2. A FŰTÖTT TÉRFOGATTAL ÉRINTKEZŐ FELÜLETEK SZÁMÍTÁSA DÉLI homlokzat

1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE VÍZSZINTES tetőfelület "A" (m2) "U" (W/m2K) TETŐFÖDÉM   ERESZ-FÖDÉMSÁV 20,00 m2 fodem födém 2*2*1*5 TETŐTÉRI FÖDÉM 40,49 teto 4,25*5*2 42,5 válaszfal: (5+1,9+3,14)*0,1*2 -2,01 FÖDÉM FELÜLET Σ 60,49 1.3. AZ „A/V” VISZONY ÉS qm SZÁMÍTÁSA HATÁROLÓ FELÜLETEK Padló 49,9 m2 É-i homl. 86,25 D-i homl. 86,90 NY-i homl. 70,10 K-i homl. Tető 60,49 Összesen: 423,7 FŰTÖTT TÉRFOGAT   Földszint: 304 m3 Emelet: 242 Tetőtér: 206 Fütött térfogat Σ= 750 A/V= 0,565 qm= 0,086+0,38*ΣA/V 0,301 W/m3K

Ufal = 0,42 W/m2K (0,45) 2. A HŐTECHNIKAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE A HŐÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZŐK MEGHATÁROZÁSA 38-as kisméretű téglafal hőátbocsátási tényezője kétoldali vakolattal: Ufal = 1,43 W/m2K – javítandó! 38-as kisméretű téglafal hőátbocsátási tényezője 8 cm DRYVIT vakolattal: Ufal = 0,42 W/m2K (0,45) Üvegezett nyílászárók: Uablak = 1,6 W/m2K (1,60) Bejárati ajtó: Uajtó = 3,0 W/m2K (3,00) Eresz-sáv (vb.+15 cm hőszig): Ueresz = 0,25 W/m2K (0,25) Ferde tető (15+3 cm hőszig): Utető = 0,25 W/m2K (0,25) Tetősík ablak (Velux): Ut-ablak = 1,6 W/m2K (1,70)

A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m2) A HOMLOKZATI FALAK HŐHIDASSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA FÖLDSZINT (egy oldali fél ikerrel számolva)   Falsarok 2*2,7 5,4 Válaszfal "T" csatlakozás 6*2,7 16,2 Főfal "T" csatlakozás 4*2,7 10,8 Ablak kerület 2*(0,45+0,9+1,4+1,5+1,8+1,8+2,1+1,5) 22,9 Ajtó kjerület (3 oldal) 2*2,4+1,4+2*2,4+1,05 12,05 Koszorú hossza 10,25+2*5-0,25-0,1-2*0,06 19,78 EMELET (egy oldali fél ikerrel számolva) 2*(1,4+1,5+1,4+1,5+2,1+1,5) 18,8 2*2,4+2,4 7,2 10,25+2*5-2*0,06 20,13 Erkélylemez 2 Vonalmenti hőhidak hossza (m): 156,86 HOMLOKZAT FELÜLET (egy oldali fél ikerrel számolva) Földszinten 2,7*(10,25+2*5)-2,7*(0,25+0,1+2*0,06) 53,41 Emeleten 2,7*(10,25+2*5)-2,7*2*0,06 54,35 Homlokzat felület összesen (m2): 107,76 L/A (fm/m2)= 1,46 Épülethatároló szerkezetek A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m2) Épülethatároló szerkezet besorolása gyengén hőhidas közepesen hőhidas erősen hőhidas Külső falak <0,8 0,8-1,0 > 1,0 Lapostetők <0,2 0,2-0,3 > 0,3 Beépített tetőtereket határoló szerkezetek <0,4 0,4-0,5 >0,5

A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező (χ) A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező értékének meghatározása Épülethatároló szerkezetek A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező (χ) Külső falak külső oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hőszigeteléssel gyengén hőhidas 1) 0,15 közepesen hőhidas 1) 0,20 erősen hőhidas 1) 0,30 egyéb külső falak 0,25 0,40 Lapostetők gyengén hőhidas 2) 0,10 közepesen hőhidas 2) erősen hőhidas 2) Beépített tetőteret határoló szerkezetek gyengén hőhidas 3) közepesen hőhidas 3) erősen hőhidas 3) Padlásfödémek4)   Árkádfödémek4) Pincefödémek szerkezeten belüli hőszigeteléssel4) alsó oldali hőszigeteléssel4) Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak 0,05 1) Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján (a külső falak felületéhez viszonyítva). 2) Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján a (tető felületéhez viszonyítva, a tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). 3) Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). 4) A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve.

A korrigált hőátbocsátási tényezők: Az épület hőveszteségének számítása U'=Uo*(1+χ)*ξ Uo χ ξ U'fal = 0,546 0,42 0,3 1 kültér U'ablak= 1,6 U'ajtó= 3 U'eresz= 0,27 0,25 0,2 0,9 padlás U'tető= U"tető= U't-ablak=   A (m2) U'=UR (W/m2K) A*UR (W/K) Külső fal 194,4 0,546 106,14 Bejárati ajtó 5,04 3 15,12 Ablak+erkélyajtó 48,09 1,6 76,94 Tető ereszsáv 20 0,27 5,40 Tető térdfal 12 3,24 Ferde tető 36,52 0,3 10,96 Padlástéri tető 40,49 10,93 Tetősíkablak 8,64 13,82 ΣA*UR= 242,56 W/K L (m) ψ (W/mK) L*ψ (W/K) padló éle 37,4 1,15 43,01 q= 1 (ΣA*UR + ΣL*ψ - Qsd ) V 72 q= 1 (242,56 + 43,01 - Qsd ) 750 72 q = 0,381 {W/m3K} > qm = 0,301 {W/m3K} A tervezett épület a választott szerkezetekkel nem felel meg!

MIT LEHET ITT TENNI? (ΣA*UR + ΣL*ψ - ) (182,58 + 43,01 - ) A korrigált hőveszteség számítása   A (m2) U'=UR (W/m2K) A*UR (W/K) Külső fal 194,4 0,325 63,18 (106,14) Bejárati ajtó 5,04 3 15,12 Ablak+erkélyajtó 48,09 1,3 62,52 (76,94) Tető ereszsáv 20 0,27 5,40 Tető térdfal 12 3,24 Ferde tető 36,52 0,3 10,96 Padlástéri tető 40,49 10,93 Tetősíkablak 8,64 11,23 (13,82) ΣA*UR= 182,58 W/K (242,56) L (m) ψ (W/mK) L*ψ (W/K) padló éle 37,4 1,15 43,01 A kezdeti hőátbocsátási tényezők: U'=Uo*(1+χ)*ξ Uo χ ξ U'fal = 0,546 0,42 0,3 1 kültér U'ablak= 1,6 U'ajtó= 3 U'eresz= 0,27 0,25 0,2 0,9 padlás U'tető= U"tető= U't-ablak= q= 1 (ΣA*UR + ΣL*ψ - Qsd ) V 72 A korrigált rétegrendek hőátbocsátási tényezői: U'=Uo*(1+χ)*ξ Uo χ ξ ΔU ΔR Δd U'fal = 0,325 0,25 0,3 1 0,17 0,8 0,04 U'ablak= 1,3 U'ajtó= 3 U'eresz= 0,27 0,2 0,9 U'tető= U"tető= U't-ablak= q= 1 (182,58 + 43,01 - Qsd ) 750 72 q = 0,301 {W/m3K} = qm = 0,301 {W/m3K} A tervezett épület a korrigált szerkezetekkel már megfelel!