A Szegeden tanuló külföldi középiskolások egészségi állapota Belec Borbála SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet Magatartástudományi Napok. Szeged, 2008. június 5-6

Migráció az a folyamat, amelynek során az egyének, családok, nagyobb csoportok átmenetileg vagy tartósan lakóhelyet, környezetet, társadalmat változtatnak stresszforrás → egészségkárosodás mindez a serdülőkorban, az identitás kialakulásának időszakában identitáskrízis → problémaviselkedés Integráció → akkulturáció: különböző kultúrájú egyének, csoportok folyamatos és közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással, és ennek eredményeképpen kognitív és viselkedésbeli változások következnek be az egyik vagy akár mindkét csoportban

A vizsgálat célkitűzése Szegeden tanuló külföldi középiskolások kulturális, érzelmi tapasztalatain keresztül a migráció miatt bekövetkezett változások illetve az integráció hatásait, különös tekintettel az egészség, egészségmagatartás vonatkozásában Protektív- és rizikótényezők feltárása Az eredmények alapján iskolán keresztül megvalósítható célzott, speciális egészségfejlesztő projektek kidolgozása és végrehajtása

A vizsgálat leírása Minta: 112 Szegeden tanuló középiskolás Adatgyűjtési módszer: önkitöltős kérdőív Iskolákon keresztül Önkéntes és névtelen Elemzés: SPSS 13.0 for Windows

Vizsgált területek Szociodemográfiai, szociokulturális tényezők Migráció körülményei Kultúrák találkozása Identitás Self-monitoring Önértékelés Megküzdési stratégiák Társas kapcsolatok, barátok, társas támogatottság Szülőkkel való kapcsolat Akkulturáció, integrációs attitűd, stratégiák Egészségi állapot (szubjektív egészség, pszichoszomatikus tünetegyüttes, depressziós tünetegyüttes) Egészségmagatartás Iskola

Használt skálák, mérőeszközök Akkulturációs attitűd: 19 itemű, négyfokú Likert-skálával,. Cronbach α: 0,69. A válaszok pontszámának összesítését, majd átlagolását követően kaptuk meg az integráció fokát becslő értéket Egészségi állapot mérése: szubjektív egészség: egy ötfokú skála segítségével (1= nagyon rossz, 5=kiváló) kellett osztályozni az egészségi állapotot pszichoszomatikus tünetek: nyolc szimptóma (pl. fejfájás, hasmenés, alvásprobléma, stb.) gyakoriságára kérdezett rá. Cronbach α: 0,69. A válaszok összesítését, majd átlagolását követően kapjuk meg az egyénre jellemző értéket, amely 1-től 4-ig terjedhet, és a magasabb érték kedvezőtlenebb helyzetet jelent, több és gyakoribb tünet előfordulását jelzi depressziós tünetegyüttes: a 18 item-ű Center for Epidemiological Studies’ Depression Scale (CES-D) típusú skálával. A serdülőknek a tünetek gyakoriságát kellett értékelni 1-től (soha) 4-ig (szinte mindig) skálán. Az inverz kérdések megfordítását, a válaszok összeadását és átlagolását követően kapjuk meg az egyénre jellemző értéket, ami 1 és 4 között lehet, és minél magasabb, annál inkább jellemző a serdülőre a depressziós hangulat. Cronbach α: 0,84 Önértékelés: Rosenberg-féle, négyfokú Likert-skálán. A válaszok összesítését és átlagolását követően egy 1-től 4-ig terjedő pontszámot kaptunk. A magasabb érték jobb önértékelést jelent. Cronbach α: 0,71

Alapadatok Átlagéletkor: 17,55 év Nemek szerint: 46,3 % fiú; 53,7% lány Származási ország: Szerbia 79,6 % Románia 15,7 % Egyéb (Svédország, Thaiföld stb.): 4,6 % 91,7 % magyar anyanyelvű

Migráció körülményei Életkor, amikor Magyarországra érkezett: 7 éves kora előtt: 23,6%, 7-14 éves kora között: 15,0%, 15 éves kora után: 61,4 % Migráció célja: tanulni érkezett 59,4% letelepedési szándékkal 40,6 % Kivel érkezett Magyarországra: 48,6 % egymaga, 7,5 % testvérrel 1,9 % csereprogrammal 42,1 % szülővel Jelenleg kivel él: 54,7 % szülő nélkül 34,9 % mindkét szülővel 10,4 % az egyik szülővel

A vizsgált változók közötti kapcsolatok korrelációs mátrixa Pszicho-szomatikus tüneti index Szubjektív egészségi állapot Depressziós tüneti index Önértékelés Integráció 1 -0,46** 0,54** -0,34** -0,30** 0,27** -0,52** -0,14 0,24* -0,37** 0,31** * p<0,05 ** p<0,01

Szubjektív egészség Szignifikáns különbség mutatkozott: Pozitív korreláció beilleszkedettség érzése** az élettel való megelégedettség** elégedett az iskolai teljesítménnyel**, jól tanul* Negatív korreláció társas kapcsolati bezárkózás* „megnemértettség” érzése* sehová sem tartozás érzése* *p<0,05 **p<0,01

Pszichoszomatikus tünetek Szignifikáns különbség mutatkozott: Pozitív korreláció nyomasztják az iskolai feladatok * „megnemértettség” érzése * társas kapcsolati bezárkózás * honvágy * sehová sem tartozás érzése *, „idegen” érzés * szégyelli, hogy határon túli/külföldi * Negatív korreláció az élettel való megelégedettség * „nekem ugyanolyan lehetőségeim vannak, mint a magyarországiaknak” * *p<0,05

Depressziós tünetek Szignifikáns különbség mutatkozott: Pozitív korreláció nyomasztják az iskolai feladatok” **, kudarc az iskolában ** „ha segítségre van szükségem, a határon túli/külföldi barátaimat kérem meg” * „megnemértettség” érzése ** honvágy * szégyelli, hogy határon túli/külföldi * Negatív korreláció érzelmi közelség a szülőhöz * * társas támogatottság * szubjektív népszerűség * az élettel való megelégedettség ** elégedett az iskolai teljesítményével *, jól tanul * beilleszkedettség érzése ** vágy a befogadottságra * kontrollnélküliség érzése ** sehová sem tartozás, idegen érzés” *p<0,05 **p<0,01

Az akkulturáció során felmerülő problémák akkulturációs stressz, diszkrimináció észlelése, konfliktusok, ellenségesség, szociális izoláltság, kapcsolatteremtési problémák migrációs burok társas támogatás hiánya identitásproblémák önértékelési zavarok, alacsony önértékelés depresszió, szorongás, zavartság pszichoszomatikus problémák iskolai sikertelenség egészségtelen életmód, rizikómagatartás deviáns viselkedés

Az akkulturáció során kialakított stratégiák Akkulturáció = adaptációs folyamat → egyensúlyt kialakítani Stratégiák: szeparáció, kapcsolati bezárkózás hazavágyódás marginalizáció asszimiláció előítéletekkel nehezített integráció integráció kapcsolati nyitottság magas etnikai, nemzeti identitással

Köszönöm a figyelmet!