ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az emlősök csoportjai:
Advertisements

Vizeinkben élő gerincesek
A ló.
Hormonális- és idegrendszer,
IDEGRENDSZER.
MADARAK A galamb -a béke hirnöke Imaculatul zbor vesteste,
A mosómedve.
Az idegrendszer vegetatív működése
A köztakaró és képletei Testüregek
A sellő A következő képsorokon egy olyan élőlényt láthatunk, amit az amerikai tengerparton találtak kiszáradva. Ezeket a képeket a rendőrségi szervek tudósai.
A sarkvidéki fagyos területek élővilága
ISMERTESSE AZ EMLŐSÖK EMÉSZTŐKÉSZÜLÉKÉNEK FELÉPÍTÉSÉT ÉS EMÉSZTÉSÉT!
A gerincesek törzse.
Közép-Európa magashegységeinek élővilága
Az év denevére: ALPESI DENEVÉR (Hypsugo savii).
Melyik a kakukktojás? (Miért?)
Vázrendszer.
Az idegrendszer Vaskor Gabriella.
Készítette: Rácz Imre Vince Erőss Lajos Református Ált. Isk.
Csontvázrendszer 2011 masszőr évfolyam.
Macskaféle ragadozók.
A KUTYA TOVÁBB.
A rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.
Macskaféle ragadozók Saját Név.
A rendszerezés(szerény) alapjai
Most van a nyulak hónapa!!!
Az emlősök osztálya.
Az idegrendszer vegetatív működése
Készítette: Sipos Zsófia 7.a
SZAVANNÁK ÉLŐVILÁGA Kivilágosodó erdők.
ANATÓMIA-ÉLETTAN.
Az idegrendszer felépítése és működése
A gerincesek osztályai
Az ember idegrendszere
Tigrisek Készítette : Juhász Noémi.
Emlősök osztálya MBI®.
Az idegrendszer vegetatív működése
Az emésztőkészülék.
Az életfolyamatok szabályozása
ÉLET A TUNDRÁN.
Állatok a házban és a ház körül
Csonttan, ízülettan.
Állandóan fagyos éghajlat Jegesmedve, borjúfóka, pingvinek
Idegrendszer – systema nervosum
Emlősök Mindannyian szőrösek.
Gerincesek: halak, kétéltűek, hüllők
Rejtőzködő „lakótársak”
Hideg mérsékelt öv - állatok
Szarvasmarha, házi sertés
HALAK SZERVEZETTAN. Alak: áramvonalas, orsó alak a vízben segíti a mozgást De vannak különleges formák is! Sünhal Amur.
Emlősök osztálya.
Keleti sün Emlősök CD, Kossuth Kiadó.
Emlősök rendszere IV..
Hazai halaink KÉSZÍTETTE: Laukó Emese 3.c.
Baromfiudvar lakói.
Rétek állatvilága 1..
Emlősök.
AZ IDEGRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
Emlősök rendszere III..
O: Emlősök rendszere Alo: Méhlepényesek
HALAK SZERVEZETTAN.
EMLŐSÖK.
Emlősök.
Kutya. A farkas vagy sakál szerű ősei falkába csoportosulva követték az akkor még hordában élő embert. Eldobott táplálékot mindig találtak az ember közelében,
Keleti sün. Mezei cickány Erdei cickány Törpecickány.
EMLŐSÖK.
Az idegrendszer vegetatív működése
Vegetatív működés II..
classis Mammalia – Emlősök osztálya
Előadás másolata:

ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc A BSc megnevezéséből ha nem közös a tárgy az aktuálisat kell meghagyni. Valamennyi beszúrt objektum (képlet, hang, video stb, a ppt-vel azonos könyvtarban legyen. Eloadasok anyagat kulon konyvtarban kerjuk elhelyezeni. Konyvtarnev: Fokonyvtar: targynev; alkonyvtar:Kornyg_Termv _eloadas_szama ; Fajl neve :TARGYNEV_Kornyg_Termv_BSC_Eloadas_gyakorlat_szama_ppt

AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Az emlősök általános jellemzése Az emlősök anatómiája Az emlősök rendszertana Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban. HEFOP 3.3.1.

AZ EMLŐSÖK ANATÓMIÁJA HEFOP 3.3.1.

Az emlősök közös ismérvei - Testüket szőr borítja. - Kültakaróban mirigyek – pl.: tejmirigy, verejtékmirigy. - Koponyájukon 2 nyakszirti bütyök található. - Terjedelmes nagyagy, fejlett agykéreggel. - Fogmederben ülő, valódi gyökeres fogak (thecodont). - Rekeszizom (diaphragma) a mell- és a hasüreg között. - Intenzív ivadékgondozás. - Fejlett társas magatartásformák, változatos kommunikáció. HEFOP 3.3.1.

Az emlősök kültakarója I. A bőr rétegei: hám szaruréteg fénylő réteg szemcsés sejtek rétege tüskés sejtek rétege osztódó réteg irha bőralja gerezna HEFOP 3.3.1.

Az emlősök kültakarója II. A kültakaró mirigyei Faggyúmirigy: Szőrszálak, és a bőr zsírozása, vízhatlanítása. Verejtékmirigy: Testhőmérséklet szabályozása, kiválasztás. Bőrmirigy csoportosulások: Ragadozók violamirigye a farok tövén, szarvasfélék fején és a csülkön található illatmirigyek. Tejmirigy: Emlő, emlőbimbó – mellkasi, hasi, lágyéki Föcstej, valódi tej. HEFOP 3.3.1.

Az emlősök kültakarója III. A szőrszál részei: Szőrtüsző, szőrszemölcs, szőrhagyma, gyökér, nyél. A szőrszál szerkezete: Velő, kéreg, kutikula, hüvely. HEFOP 3.3.1.

Fedőszőr: (sörény, üstök, szakáll, farok, tüske, serte). Szőrtípusok: Fedőszőr: (sörény, üstök, szakáll, farok, tüske, serte). Gyapjúszőr: (prém ha ≥ 400 szőrszál / cm2). Módosult szőrök: (bajusz, tapintószőrök). Vedlés: folyamatos időszakos HEFOP 3.3.1.

Kültakaró Egyéb kültakaró képletek: Ujjképletek Pata, csülök, karom, köröm Szarupikkelyek Talppárnák Ujjpárnák Agancs Tülkös szarv HEFOP 3.3.1.

Az emlősök vázrendszere Fejváz: koponya: agykoponya: 4 páratlan + 3 páros csont alkotja (nyakszirt-, ék-, rosta-, és falközötti csont, fal-, homlok-, és halántékcsontok) nyakszirtcsont  öreglyuk homlokcsont  szarv, rózsatő arckoponya: 9 páros + 2 páratlan csont (áll-, állközötti-, orr-, járom-, könny-, szájpadlás-, röp- és állkapocscsont az orrkagylókkal, és a nyelv-, és ekecsont) HEFOP 3.3.1.

Az emlősök vázrendszere Törzsváz: gerincoszlop: csigolyák alkotják (nyak, hát, ágyék, keresztcsonti, farok cs.) mellkas: hátcsigolyák + bordák + szegycsont HEFOP 3.3.1.

A szárazföldi gerincesek végtagjai mellső végtag hátsó végtag felkarcsont (humerus) combcsont (femur) orsócsont (radius) sípcsont (tibia) könyökcsont (ulna) szárkapocscsont (fibula) kéztőcsontok (carpalia) lábtőcsontok (tarsalia) kézközépcsontok (metacarpalia) lábközépcsontok (metatarsalia) ujjpercek (digiti) ujjpercek (digit) HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.earthlife.net/mammals/skeleton.html

Az emlősök vázrendszere medence Láb- és járástípusok a hátulsó láb alapján HEFOP 3.3.1.

Az emlősök vázrendszere Kutya csontváza forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm HEFOP 3.3.1.

Kétfogzásúak (tejfogak + maradó fogak) Homodont Heterodont Fog, fogazat Kétfogzásúak (tejfogak + maradó fogak) Homodont Heterodont metszőfogak (dentes incisivi) szemfogak (dentes canini) előzápfogak (dentes praemolares) utózápfogak (dentes molares) tépőfog = felső fogsor utolsó előzápfog + alsó fogsor első utózápfog Teljes, vagy hiányos fogazat HEFOP 3.3.1.

Egy ragadozó emlős fogazata tépőfog utózápfog szemfog metszőfogak előzápfogak Ragadozó (macska) fogazata forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm HEFOP 3.3.1.

rovarevő, növényevő, ragadozó, mindenevő, rágcsáló Fog, fogazat Fogazattípusok: rovarevő, növényevő, ragadozó, mindenevő, rágcsáló Teljes –ragadozó- fogazat: (kutya) Rovarevő –teljes- fogazat (vakond) Hiányos (rágcsáló) fogazat: hód Növényevő fogazat (gímszarvas) HEFOP 3.3.1.

A fog szöveti felépítése: fogzománc dentin cementállomány üreg (pulpa) Fog, fogazat A fog részei: foggyökér fognyak fogkorona A fog szöveti felépítése: fogzománc dentin cementállomány üreg (pulpa) erek, idegek HEFOP 3.3.1.

a gerincoszlop nyújtó és hajlító izmai Izomrendszer Vázizomzat: A fej izmai: arcizmok rágóizmok A törzs izmai: a gerincoszlop nyújtó és hajlító izmai a farok, a mellkas és a has izmai A végtagok izmai: a kapcsolóövek, a váll-, a csípő- , a térd-, a kéztő-, lábtő-, és ujjízületek izmai HEFOP 3.3.1.

Izomrendszer Mezei nyúl izomzata HEFOP 3.3.1.

A tápcsatorna - előbél HEFOP 3.3.1. Szájnyílás, ajkak, szájüreg, nyelv Nyálmirigyek táplálékfelvétel: ló- és juhféléknél az ajkakkal szarvasmarha- és sertésféléknél a nyelvükkel ragadozóknál a fogakkal garat nyelőcső gyomor: mirigyellátottság szerint: egyszerű és összetett tagozódás szerint: együregű és többüregű együregű, egyszerű: ragadozók, rovarevők együregű, összetett: sertés- és lófélék kétüregű, összetett: mezei pocok, hörcsög négyüregű, összetett: kérődzők HEFOP 3.3.1.

Kérődzők összetett gyomra HEFOP 3.3.1.

Középbél Utóbél epésbél: máj és hasnyálmirigy váladéka ide ömlik éhbél csípőbél Utóbél vakbél ( féregnyúlvány) remesebél végbél végbélnyílás HEFOP 3.3.1.

gége (gégefedő, hangrés) légcső hörgők tüdővéghólyagok rekeszizom Légzés orrüreg szájüreg gége (gégefedő, hangrés) légcső hörgők tüdővéghólyagok rekeszizom A tüdő légzőfelülete az emlősfajok testfelületének 100-200- szorosa. forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm HEFOP 3.3.1.

Az emlős szív szerkezetének vázlata Keringés vér + nyirokkeringés zárt keringési rendszer artériák, vénák négyüregű szív Az emlős szív szerkezetének vázlata forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm HEFOP 3.3.1.

érgomolyag (glomerulus) + Bowman-féle tok vesecsatornácskák Kiválasztás emlősvese kéregállomány velőállomány vesemedence érgomolyag (glomerulus) + Bowman-féle tok vesecsatornácskák vizelet elvezetése húgyvezető húgyhólyag húgycső HEFOP 3.3.1.

Hormonrendszer HEFOP 3.3.1. agyalapi mirigy: növekedési, pajzsmirigy stimuláló, mellékvesekéregre ható, tüszőérést serkentő, luteinizáló hormonok pajzsmirigy: sejtek alapanyagcseréjének, Ca háztartásnak szabályozása mellékpajzsmirigy: Ca szint növelése mellékvese: só- és vízháztartás, szénhidrát anyagcsere, nemi hormonok tobozmirigy: bőrszín, fotoperiodikus érzékelés, ivari ciklus csecsemőmirigy: nyirokszervek, immunműködés kifejlődése hasnyálmirigy: vércukorszint szabályozása HEFOP 3.3.1.

here: hasüreg  herezacskó mellékhere ondóvezető Ivarrendszer Hím ivarrendszer: here: hasüreg  herezacskó mellékhere ondóvezető járulékos nemi mirigyek: ondóhólyag dülmirigy (prostata) Cowper-féle mirigy hímvessző: rágcsálók, rovarevők, denevérek, ragadozók: os penis A házi nyúl hím ivarrendszere HEFOP 3.3.1.

Ivarrendszer Női ivarrendszer: petefészek petevezető méh hüvely szeméremtest Emlős női ivarrendszere forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm HEFOP 3.3.1.

Az emlősök méhtípusainak szerkezete Ivarrendszer Az emlősök méhtípusainak szerkezete 1. uterus duplex (kettős); 2. uterus bicornis (kétszarvú); 3. uterus simplex (egyszerű) HEFOP 3.3.1.

agy és gerincvelőburkok: Idegrendszer szomatikus és vegetatív; érző (szenzoros, afferens) és mozgató (motorikus, efferens); központi és környéki rész központi idegrendszer: agy és gerincvelőburkok: kemény, pókhálós, lágy burok gerincvelő: belül szürkeállomány, kívül fehér állomány agyvelő: belül fehér állomány, kívül szürkeállomány (agykéreg) agytörzs: nyúltagy: idegpályák kereszteződése, táplálkozás, légzés híd: kapcsoló a kisagy felé, légzés középagy: látás, hallás, egyensúlyozás köztiagy: látás, hallás, tobozmirigy, hipotalamusz kisagy: finom mozgáskoordináció, izomtónus nagyagy szaglólebeny környéki idegrendszer: agy- és gerincvelőidegek HEFOP 3.3.1.

Házi nyúl agyveleje A: felülnézet, B: oldalnézet Idegrendszer Házi nyúl agyveleje A: felülnézet, B: oldalnézet HEFOP 3.3.1.

Mechanikai receptorok: tapintás, fájdalomérzet. Hőreceptorok. Szaglás: Érzékszervek Bőr: Mechanikai receptorok: tapintás, fájdalomérzet. Hőreceptorok. Szaglás: Az orrüreg szaglómezejével. Ízérzékelés: A nyelv felületén és a száj nyálkahártyájában található ízlelőbimbókkal. HEFOP 3.3.1.

A szem fényérzékelő receptoraival. Érzékszervek Látás: A szem fényérzékelő receptoraival. Az emlősök szemének szerkezete forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm HEFOP 3.3.1.

Hallás, helyzet- és egyensúlyérzékelés. Külső, közép- és belső fül. Érzékszervek Fül: Hallás, helyzet- és egyensúlyérzékelés. Külső, közép- és belső fül. Hallás végkészüléke a belső fül csigájában van. Helyzetérzékelés végkészüléke a félkörös ívjáratokban és a tornácban van. Az emlősök fülkagylójának keresztmetszete forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm HEFOP 3.3.1.

EMLŐSÖK HEFOP 3.3.1.

A hazai emlősök (Mammalia) rendszertana Erszényesek öregrendje Méhlepényesek öregrendje Hazánkban közel 80 emlősfaj fordul elő. Ezek az alábbi rendekbe sorolhatók: Rovarevők rendje (Insectivora) Denevérek rendje (Chiroptera) Ragadozók rendje (Carnivora) Páratlanujjú patások rendje (Perissodactyla) Párosujjú patások rendje (Artiodactyla) Rágcsálók rendje (Rodentia) Nyúlalakúak rendje (Lagomorpha) HEFOP 3.3.1.

Rend: Rovarevők (Insectivora) Félig, vagy egészen talpon járók, a legtöbb fajnál 5-5 ujj a végtagokon, karmok, jól fejlett szaglás, teljes fogazat, hegyes metszőfogak, utózápfogak hegyes, éles vágófogak, kétszarvú méh, korongos méhlepény. Gyors anyagcseréjűek, évente több almot is nevelhetnek. Család: Sünfélék Fejlett bőrizomzat, a test egy részén tüskévé módosult szőrzet. keleti sün Család: Cickányfélék Hosszú, megnyúlt fej, ormányszerű orr, sűrű szőrzet, bűzmirigyek, igen gyors anyagcsere, évi 3-4 alom. A legkisebb hazai faj a törpe cickány, a legnagyobb a közönséges vízicickány. Család: Vakondfélék Föld alatti életmód, ásóláb, csökevényes látás, f ejlett szaglás, tapintás. HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.hlasek.com

Keleti sün (Erinaceus concolor) Sokfelé előfordul, éjjel aktív, téli álmot alszik. Veszély esetén összegömbölyödik. HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.hlasek.com

Rend: Denevérek (Chiroptera) Az egyedüli aktív repülésre képes emlősök. Alrend: Nagydenevérek (Megachiroptera) gyümölcs, virágpor és nektár a fő táplálékuk echolokáció nem jellemző repülőrókák repülőkutyák  Trópusi fajok! Alrend: Kisdenevérek (Microchiroptera) a hazai fajok mind rovarevők echolokáció fejlett Család: Patkósdenevér-félék Orrfüggelék. nagy patkósdenevér Család: Simaorrú denevérek törpe denevér korai denevér HEFOP 3.3.1.

Rend: Ragadozók (Carnivora) Mellső lábon általában 5, a hátsón 4-5 ujj található, fejlett karmok, koponya tetején általában nagy nyíltaraj a tépőizmok tapadására, teljes fogazat, szemfogak fejlettek, fejlett látás és szaglás, kétszarvú méh, korongos méhlepény. Család: Kutyafélék ujjon járók, karmok nem behúzható fogképletük: 3142/3143=42 vörös róka farkas aranysakál nyestkutya HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.hlasek.com

Család: Macskafélék Család: Menyétfélék HEFOP 3.3.1. ujjon járók, karmok visszahúzhatók fogképletük 3131 / 3121 = 30 vadmacska házimacska hiúz Család: Menyétfélék hosszú testű, rövid lábú kisragadozók ujjon, vagy félig talpon járók, fogak száma 34-36-38 vidra, nyuszt, nyest, menyét, hermelin, közönséges görény, mezei görény, európai nyérc, borz HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.hlasek.com

Vörös róka (Vulpes vulpes) Széles elterjedésű, jó alkalmazkodóképességű faj. Veszettséget (vírus) terjeszthet! Immunizációs program! HEFOP 3.3.1.

Házi macska (Felis catus domesticus) Egyik őse a núbiai kaffermacska. Az elvadult egyedek könnyen kereszteződnek az Európában honos vadmacskával (Felis silvestris). Az emberhez kevéssé ragaszkodik, jelentős természetvédelmi problémát jelent. vadmacska házi macska forrás: http://www.hlasek.com forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/projects/genome/guide/cat/ HEFOP 3.3.1.

Közönséges görény (Mustela putorius) Fiatal kortól kezdve fogságban tartva könnyen megszelidül, teljesen kezessé válhat. Vadászatra is beidomítható („vadászgörény”) HEFOP 3.3.1.

Borz (Meles meles) HEFOP 3.3.1. Kotorékban lakó, zömmel éjjel aktív állat. Vegyesevő, ősszel döntően madvakkal, termésekkel, gyümölcsökkel táplálkozik. Vadászható faj HEFOP 3.3.1.

Család: Medvefélék Talpon járók, többségük mindenevő. Téli álom Család: Medvefélék Talpon járók, többségük mindenevő.Téli álom. Barnamedve (Ursus arctos) Hazánkban ritkán, alkalomszerűen fordul elő. A Kárpátokban jellegzetes faj, utóbbi időben „urbanizálódó” egyedek is ismertek, amelyek komoly veszélyt jelentenek a lakossággal szemben. Hazánkban fokozottan védett faj. HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.hlasek.com

Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla) Család: Lófélék Lábujjak közül a középső viseli a súlyt, a többi csökevényes, teljes fogazat, bár a szemfog hiányozhat (gyakran csak a hímeknél van meg), hosszú farok, sörény. háziló (őse az E. przewalskii és az E. gmelini) háziszamár (őse az afrikai vadszamár) HEFOP 3.3.1. forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Przewalski_horse

Házi ló (Equus caballus) Az emberiség egyik legrégebben háziasított állata Sokoldalúan hasznosított állat. Több magyar fajta A honfoglaló őseink kis termetű, zömök lovakkal mozoghattak. Ilyen a hucul fajta. HEFOP 3.3.1.

Házi lovak HEFOP 3.3.1.

Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) 2 vagy 4 lábujj, az első ujj mindig hiányzik, kétszarvú méh, szórt méhlepény. Család: Disznófélék Gumós zápfogak, erőteljes szemfogak a hímeknél fejlett agyarrá fejlődnek, vastag bőr alatti vastag zsírréteg jellemző. Orruk megnyúlt, orrkorong, alap fogképletük 3143/3143=44. Vaddisznó: kan, koca, süldő, malacok, konda, búgás (X-XII. hó) HEFOP 3.3.1.

Házi sertés (Sus scrofa domestica) Húsáért, zsírjáért tenyésztett állat. Több hazai fajtája ismert (pl.: mangalica, lapály) Mangalica: vörös, szőke, fecskehasú HEFOP 3.3.1.

Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Család: Igazi szarvasok A homlokcsonti szarvcsapon elágazó agancs alakul ki (a rénszarvas kivételével csak a hímeknél), melyet évente elhullajt és újranöveszt. 0133/3133=34 Gímszarvas: bika, tehén, borjú, bőgés (augusztus vége – október eleje) Dám(szarvas): bika, tehén, borjú, barcogás (október)  az agancsa lapátszerű. HEFOP 3.3.1.

Őz (Capreolus capreolus) Hím: bak Nőstény: suta Fiatal: gida Szaporodás: üzekedés (július közepe – augusztus közepe) Hazánk leggyakoribb nagyvadja, alföldön és hegyvidéken egyaránt él. HEFOP 3.3.1.

Család: Tülkösszarvúak A homlokcsapon szarutülök nő, ami nem elágazó, az állat egész életében megvan, általában mindkét nemnél. Fogképletük: 0033/3133=32. Szarvasmarha (őse az 1627-ben kipusztult őstulok) Húsáért, tejéért tenyésztik. Néhol igavonásra is használják. Több hazai fajta is ismert (magyar tarka, magyar szürke) Hím: bika Nőstény: tehén (fiatal nőstény: üsző) Kicsi: borjú HEFOP 3.3.1.

Szarvasmarha (Bos taurus) HEFOP 3.3.1.

Házi bivaly (Bos bubalus) Igénytelen, igavonásra használt háziállat. Teje magas zsírtartalmú. Hazánkban egyre több helyen tenyésztik (pl.: Hortobágy). HEFOP 3.3.1.

Házi kecske (Capra ibex domestica) Őse a közel-keleti bezoár kecske) Kecskebak, anyakecske, gida HEFOP 3.3.1.

Zerge (Rupicapra rupicapra) Magas, sziklás hegyekben él (Alpok, Kárpátok). Hazánkban csak alkalmilag fordulhat elő Nyugat-Magyarországon. Védett faj! A szarv kampós. HEFOP 3.3.1. forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Rupicapra

Házijuh (Ovis aries) őse valószínűleg a kisázsiai muflon leszármazottja hím: kos fiatal nőstény: jerke idősebb nőstény: anya (juh) kicsi: bárány számos hazai fajtája ismert racka gyimesi racka cikta cigája merinó HEFOP 3.3.1.

Rend: Rágcsálók (Rodentia) faj és egyedszámban a leggazdagabb emlősrend nagyon jó alkalmazkodóképesség, folyton növő metszőfog szemfoguk nincsen Család: Mókusfélék európában őshonos a vörös mókus (Sciurus vulgaris) lombos- és fenyőerdőben él magvakkal, olykor madártojásokkal, gyümölcsökkel táplálkozik betelepítették Angliába az észak-amerikai szürke mókust, ez kiszorítja az őshonos vörös mókust HEFOP 3.3.1.

Család: Pelefélék éjszakai életmód, hosszú téli álom („hétalvók”) levelekkel, magvakkal, gyümölcsökkel táplálkoznak odú- és üreglakók mogyorós pele nagy pele erdei pele HEFOP 3.3.1.

Család: Egérfélék Alcsalád: Pocokformák rövid farok, lekerekített fül 1003/1003=16 mezei pocok erdei pocok északi pocok (jégkori reliktum) pézsmapocok Alcsalád: Hörcsögformák közönséges hörcsög pofazacskójába táplálékot raktároz, ezt behordja a járatának kamrájába felszínes téli álmot alszik HEFOP 3.3.1.

Alcsalád: Egérformák hosszú farok, hegyes orr nagy fülek, nagy szemek 1003/1003=16 erdei egerek, házi egér, güzüegér, vándorpatkány HEFOP 3.3.1.

Alcsalád: Földikutyaformák vakok fülkagyló és a farok csökevényes fogukkal és fejükkel ásnak nyugati földikutya (Nannospalax leucodon) FV! fotó: Dr. Bihari Zoltán HEFOP 3.3.1.

Rend: Nyúlalakúak (Lagomorpha) Család: Nyúlfélék erőteljes hátsó lábak kettős metszőfog kis farok az elsődleges székletet visszaeszik 2033/1023=28 mezei nyúl (Lepus europeus) üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) (az Ibériai-félszigetről származik, a házi nyúl őse). HEFOP 3.3.1.

AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Az emlősök általános jellemzése Az emlősök anatómiája Az emlősök rendszertana HEFOP 3.3.1.

AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a szárazföldi emlősök végtagjainak felépítését! Ismertesse az szárazföldi emlősök fogazat típusait! Ismertesse a kutyafélék családját! Ismertesse az egérfélék családját! HEFOP 3.3.1.

Az előadás felhasznált forrásai Szakirodalom: Juhász L. – Kozák L.: Állattani ismeretek. 2004. Bástya Kiadó. Debrecen Egyéb források: Bakonyi G. szerk.: Állattan. 2004. Mezőgazda Kiadó. Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: - A felhasznált képek forrásait ld. Az előadás anyagában. - A forrásmegjelölés nélküli valamennyi képet Dr. Juhász Lajos készítette. - Ábrák: tanszéki archívum. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe HEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség. Az előadás anyagát készítette: Dr. habil. Juhász Lajos egyetemi docens HEFOP 3.3.1.