A 4/037/2001 számú NKFP Precíziós növénytermesztés című kutatási program Térinformatikai alapokra épülve növénykórtani és állati kártevők felvételezési módszereinek fejlesztése dr. Pálmai Ottó Gyulai Balázs Kemény Péter Bábolna, 2004. június 7-8.

Az őszi búza tenyészideje alatt fellépő jelentősebb kórokozók és kártevők felvételezési terve

A kísérleti területek elhelyezkedése

A mérési pontok helyszínrajza 4 10 m 11 140 m (185 m) 3 (280 m) 10 (280 m) 280 m 5 280 m 12 2 (280 m) 9 (280 m) 280 m 6 280 m 13 1 (140 m) 8 (140 m) 280 m 7 280 m 14 18 m 9 m 00

A baracskai terület és a felvételezési pontok

A naki terület és a felvételezési pontok

A naki terület talajtípusai

A naki terület domborzati viszonyai

Az őszi búza tenyészidőszaka alatti átlaghőmérséklet a 20 éves átlaghoz viszonyítva (Nak, 2002-2003) °C

Az őszi búza tenyészidőszaka alatt lehullott csapadék mennyisége a 20 éves átlaghoz viszonyítva (Nak, 2002-2003)

A kísérlet körülményeinek leírása Tájegység: Dunántúli-dombság, Külső-Somogy Tábla helye: Nak Megye Tolna Tábla jele: 7. Területe 84 ha Talaj típus: csernozjom Kultúra: őszi búza Fajta (hibrid) Mv Magdaléna Vetés ideje: 2002.10.28. Mélysége 5 cm Sortávolság 12 cm Tőszám 5 millió tő/ha Kelés ideje: 2002.11.15. Elővetemény: kukorica

A kísérlet körülményeinek leírása Tápanyag visszapótlás: 2002.10.25. 69-es szuszpenzió N 1,0 140 kg/ha (h.a) P 0,9 130 kg/ha (h.a) K 0,4 50 kg/ha (h.a.) Összesen: 320 kg/ha (h.a.) 2003.03.31. Nitrosol 28 % Növényvédő szeres kezelés: - Gyomirtás 2003.04.17. Logran 75 WG (15 g/ha + 150 l/ha víz) - Vetésfehérítő elleni védekezés szegélykezeléssel 2003.05.23. Regent 80 WG (15 g/ha + 150 l/ha víz) Betakarítás ideje: 2003.07.05. Termésátlag: 4,86 t/ha

A naki terület nitrogén ellátottsága

A növénymagasság (cm) 2003.04.21.

A növénymagasság (cm) 2003.05.15.

A lisztharmat-fertőzöttség mértéke (%) 2003.05.15.

A kérdések Hogyan alakult a növénymagasság a különböző tengerszint feletti magasságban fekvő területeken az adott tápanyagviszonyok mellett? Hogyan alakult a növénymagasság és a lisztharmat fertőzöttség a területen?

Az elméleti modell és módszere A kérdéseinkre a választ egy szimultán egyenletrendszer regressziós becslésével a háromlépéses legkisebb négyzetek módszerének alkalmazásával kerestük. A rendszer két egyenletből áll: A becslés a Stata reg3 parancsával készült, a különféle becslési eljárások (három-, illetve kétlépcsős legkisebb négyzetek módszere, Zellner-féle látszólagosan független regressziók) lényegében azonos eredményt adtak.

Az elemzés során használt paraméterek 1. Domborzat (m)   2. Kémhatás (kloridos pH) 3. Arany-féle kötöttség (KA) 4. Mésztartalom (m/m%) 5. Humusztartalom (m/m%) 6. Nitrogéntartalom (mg/kg) 7. Foszfortartalom (mg/kg) 8. Káliumtartalom (mg/kg) 9. Nátriumtartalom (mg/kg) 10. Magnéziumtartalom (mg/kg) 11. Növénymagasság (cm) BBCH 14 (2002.11.24.- 4-6 levél) 12. Növénymagasság (cm) BBCH 26 (2003.04.01.- bokrosodás) 13. Növénymagasság (cm) BBCH 32 (2003.04.21.- két szárcsomós állapot) 14. Növénymagasság (cm) BBCH 55 (2003.05.15.- a kalász 50%-a kiemelkedett) 15. Növénymagasság (cm) BBCH 65 (2003.05 26.- teljes virágzás) 16. Lisztharmat % BBCH 14 (2002.11.24.- 4-6 levél) 17. Lisztharmat % BBCH 26 (2003.04.01.- bokrosodás) 18. Lisztharmat % BBCH 32 (2003.04.21.- két szárcsomós állapot) 19. Lisztharmat % BBCH 55 (2003.05.15.- a kalász 50%-a kiemelkedett) 20. Lisztharmat % BBCH 65 (2003.05 26.- teljes virágzás)

(95% konfidencia intervallum) A feldolgozás egyik részeredménye Koefficiens Állandó hiba z P > | z | (95% konfidencia intervallum) m3m4 lnN 0,1056049 0,0191038 5,53 0,000 0,0681621 -0,1430477 lnP 0,1064134 0,0607575 1,75 0,080 -0,0126692 0,225496 lnK 0,2547199 0,0608156 4,19 0,1355235 0,3739163 lnNa 0,0417697 0,0181376 2,30 0,021 0,0062207 0,0773188 lnMg 0,0132173 0,1055555 1,25 0,211 -0,0074712 0,0339058 eltérés -0,0707976 0,018308 -3,87 -0,1066807 -0,0349146 konstans 1,274817 0,1174741 10,85 1,044572 1,505062 liszt4 lnm3m4 2,513396 0,1343131 18,71 2,250147 2,776645 lndomb. -0,0548035 0,5886579 -0,09 0,926 -1,208552 1,098945 -6,977163 3,301892 -2,11 0,035 -13,44875 -0,5055723 Belső változók : lnm3m4 lnliszt4 Külső változók : lnN lnP lnK lnNa lnMg eltérés lndomb.

Példa A növénymagasság egyenletben a nitrogén paramétere 0,1056, z = 5,53, a 95%-os konfidencia-intervallum 0,068-0,143. Ez azt jelenti: a tévedés 5%-nál kisebb kockázatával kijelenthető, hogy 1%-kal magasabb N-tartalom esetén a növény 0,068-0,143%-kal magasabb. A rendelkezésünkre álló információk alapján a hatás legvalószínűbb mértéke 0,1056. (Másképp: 10%-kal magasabb N-tartalom 1,1 %-kal magasabb növény, kétszer magasabb N-tartalom  11%-kal magasabb növény)

A nitrogéntartalom és a domborzat (mg/kg) (m)

A foszfortartalom és a domborzat (mg/kg) (m)

A káliumtartalom és a domborzat (mg/kg) (m)

A növénymagasság és a nitrogéntartalom (cm) (mg/kg)

A növénymagasság és a foszfortartalom (cm) (mg/kg)

A növénymagasság és a káliumtartalom (cm) (mg/kg)

A válaszok Minél magasabban fekvő területről volt szó, annál alacsonyabb volt a növény (még rosszabb volt a helyzet a két, egyébként alacsonyan fekvő, de sajátos adottságú mintatéren). Időben (a 4. mérésig) növekedett a különbség a magasan és alacsonyan fekvő területek között. Belátható azonban, hogy ez valójában nem a tengerszint feletti magassággal, hanem a tápanyag-ellátottsággal függ össze. A domborzat hatása valójában (önmagában) zérus vagy pozitív, míg a tápanyagoké pozitív. Messze legerősebb, és időben erősödő, a N-ellátottság hatása. 3. Valószínúleg a 3. és 4. mérés közti időben károsodott a 16-18. felfételezési pontok környéke. A 10-18 parcellák további részén (10-16.) is alacsonyabb maradt a növény, de ez a hatás változó mértékű volt (0,5 cm és 4,5 cm).

A javaslatok Preventív védekezés esetén: - a felvételezés: hagyományos módszerrel - a végrehajtás: - hagyományos módszerrel - precíziós módszerrel Kuratív védekezés esetén: - a végrehajtás: precíziós módszerrel

Munkatársaim nevében is köszönöm megtisztelő figyelmüket.