Bedő Zoltán – Láng László – Rakszegi Mariann PANNONBÚZA PROGRAM Az agrárkutatás eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban: nemesítés, fajtaválaszték, vetőmag biztosítás Bedő Zoltán – Láng László – Rakszegi Mariann Szakmai szimpózium Gyermely 2013. február 14.

A minőségbúza nemesítés kihívásai Minőségre nemesítés és a változó színvonalú termesztés technológia A minőség és hozam összefüggése A minőség szerepe a hazai piacon és az exportképesség fejlesztésében Haladás a világ búza minőség kutatásában – nemzetközi kompatibilitás és a magyar sajátságok megőrzése 1997 2007

- szeptemberben lekerülő elővetemény A termesztéstecnológiai minimum változata az 1998-ban összeállított Pannon búza termesztési ajánlatban Mi teljesült ebből? - szeptemberben lekerülő elővetemény - monokultúra nem megengedett - minimum 50%-ban felújított, csávázott vetőmag - tápanyagellátás: 100 kg N 40 kg P 30 kg K - októberi vetésidő - vetőmagdózis ajánlás - herbiciddel történő gyomirtás - virágzáskori fungicides védekezés és újabb védekezés epidémia esetén - rovarölőszerek használata indokolt esetben - betakarítás közvetlenül érés után, tíz napon belül

A lecsökkent tápanyagellátás új típusú fajtákat igényel Megváltozott műtrágyafelhasználás és -arányok Magyarországon 1960-2010 (kg/ha) piros szin-nitrogén kék szín – foszfor zöld szín – kálium 250 282 Búzatermés átlagok és műtrágyahasználat Magyarországon 1951-2005 piros vonal: NPK kg/ha/év kék vonal: termés t/ha

A „termésolló” Magyarországon A búza potenciális- és tényleges termésátlaga Magyarországon 35 martonvásári fajta átlaga, országos termésátlag, 2008-2012 t/ha 82% 57% 84% 47% 75% 52% 80% 52% 72% 49% 77% 49% 82% 57% 84% 47% 75% 52% 80% 52% 79% 50%

Minőség és hozam Martonvásári búzafajták termőképessége MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kísérletei, 2010-2012, 23 termőhely átlaga t/ha

Pannon búzafajták termőképessége MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kísérletei, 2010-2012, 23 termőhely átlaga t/ha 3-5 t/ha 5-9 t/ha átlag

Martonvásári búzafajták nedves-sikértartalma MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kísérletei, 2008-2011 t/ha

Martonvásári búzafajták farinográf minősége MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kísérletei, 2008-2011 t/ha A1 A2

Martonvásári búzafajták alveográf W értéke MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kísérletei, 2008-2011 t/ha

Martonvásári búzafajták extenzográf energia értéke MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kísérletei, 2008-2011 t/ha

Eltérő minőségtípusú fajták aránya a martonvásári búza vetőmag-forgalomban

A magyar búza vetőmagtermelés és a minőségbúza Az egyik legkisebb vetőmag felújítási arány az EU-ban A vetőmag fémzárolás 2011-ben 77236 t 2012-ben 86974 t 129 fajta fémzárolt vetőmagja került forgalomba 2011-ben: Az első 10 fajta a fémzárolt vetőmag 50,6%-át (2011) 46,4%-át (2012) teszi ki, 8 magyar, ebből 5 Mv, 7 kiváló minőségű A termesztett külföldi fajták közül 41 nem került állami fajtakísérleti vizsgálatra Magyarországon

vetőmag szaporítás adatai Jó minőségű búzafajták elterjedése a köztermesztésben (2011/2012 vetőmag szaporító terület) 1. Mv Kolo (kiváló sikérminőség) 4. Mv Suba (kiváló sikérminőség) 7. Mv Kolompos (nagy sikértartalom) 9. Mv Magdaléna (nagy sikértartalom) 10. Mv Csárdás (nagy sikértartalom) Az Mv Kolo vetőmag szaporítás adatai

Martonvásári búzafajták külföldön Vekni Palotás Magvas Szlovákia Emma Palotás Szlovénia Anglia Toldi Karizma Németország Lucilla Csehország Toldi Franciaország Suba Kolo Toldi Karizma Ködmön Petrence Marsall Pálma Magvas Románia Olaszország Mv 06-09 Magdaléna, Mambo Horvátország Emese, Tamara, Magvas Süveges Makaróni Suba Szerbia Koszovó Tamara Martina Albánia Suba Kolo Toborzó Marsall Béres Törökország Suba

Az Mv Suba technológiai minősége és elterjedése Regisztrálva vagy a termesztésben külföldön: Franciaország Koszovó Románia Horvátország Szlovákia Albánia Szerbia Szlovénia Törökország Nedves sikér tartalom: Átlag 33,7% 50% >34% Farinográf érték: Átlag: 89,7 A1 64% A1, 30% A2 Alveográf W: Átlag: 369 89% > 280 Extenzográf energia: Átlag: 157 75% > 120 Mintaszám: 222

Mv Karizma teljesítménye üzemi táblákon (2011) Bánkúti 1201 OE Mv Karizma – modern Bánkúti utód Bánkúti 1201 N Megjegyzés:OE= túltermelő N=normál termelő Bx7 HMW glutenin Kiválós sikér minősége nagymértékben a Bánkúti 1201-től örökölt Bx7 túltermelő HMW tartalékfehérje egységének tudható be Járóbúza, biztonságosan vethető ősszel és tavasszal egyaránt 2013 tavaszán megkezdődik nagyüzemi termesztése Angliában a kiváló minőségű kanadai búzák részbeni kiváltása érdekében Mv Karizma teljesítménye üzemi táblákon (2011) Termőhely Termés n. sikér far. cs. t/ha % Heves 5,6 32,6 A1 Hódmezővh. 6,2 36,7 A1 Gyermely 6,1 30,8 A1

Folyamatosan szükség van a minőségbúza programra Magyarországon mennyiségi és minőségi termesztésre egyaránt van esély nagy a tét: nekünk nagy, de nemzetközileg nem meghatározó a hazai búzavertikum tömegterméknek túl jó a búzánk és drága minőséginek nem elég jó és nem elég homogén a magyar búza image keményszemű, minőségi legyen

2013. február 12. Köszönöm a figyelmet Bedő Zoltán