Szélkerék-erdők a világban és hazánkban Dr. Gács Iván egy. docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék „Mire lesz energiánk? A fenntartható energetika kérdései” A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége rendezvénye 2012. május 16.

A villamosenergia-termelés szerkezete (IEA) IEA, világ

Egyéb megújulók Térhódításuk gyors: részarány a villamos energiában: 2001: 1,67%; 2004: 2,11% ; 2009: 3,28% 5 év alatt másfélszeres; 8 év alatt duplája Lehet-e extrapolálni egy jó évtizedből? pl. atomenergia 1970: 2%; 1980: 8,6% (4,2*), és azóta? Próbáljunk extrapolálni: eddig 8,8%/év Növekedés: 8%/év 10%/év Részarány a villamosenergia-termelésben: 2020 7,6% 9,4% 2025 11,2% 15,1% 2030 16,5% 24,3%

Ha megújuló, miért szél? Víz: arról nem beszélünk nálunk: „four letter word” máshol: nem beszélnek róla, használják Nap: legkisebb rendelkezésre állás  legdrágább villany Geotermikus : a világ nagy részén nem gazdaságos Biomassza: sok van – haszna nem egyértelmű erkölcsi aggály: energia  élelmiszer CO2 mérleg vitatott invazív tulajdonságok

Miért kellenek megújulók? Energiafüggőség csökkentése Fosszilis energiaforrások kímélése Munkahelyteremtés Környezeti hatások mérséklése lokális környezeti hatások globális környezeti hatások

? Fosszilis kiváltás Energiafüggőség csökkentése Fosszilis energiaforrások kímélése Csak nagyon hosszú távon EROI sok esetben nem kedvező Víz Szél

Energia importfüggőség csökkentése Reális cél-e az importfüggetlenség? Mi a baj az importfüggéssel? külkereskedelmi mérleg ellátásbiztonsági kockázat politikai kockázat műszaki kockázat Ehhez adekvát eszköz a megújuló? Nem inkább a lignit- és atomerőmű?

Külkereskedelmi mérleg javítása Mennyi földgáz megtakarítás érhető el? Import berendezés? Mennyi az import ár? Hazai gyártás? Van import vonzata? (beleértve a know-how költséget is) Technológiánként nagy eltérés

Munkahely teremtés Szélerőmű: >300 MW; kb. 100 fő munkahely a gyártóknál D, E, DK (EU 2010: 240 000 fő) Geotermikus + ORC: fúráshoz kell, üzemeltetéshez nem, gyártók: D, I, USA Biomassza: termesztett – sok munkahely hulladék – sokkal kevesebb a szokásos munkahely teremtési támogatás járhat: egyszeri támogatás kb. 1-2 m Ft/munkahely

Környezeti hatás csökkentés Lokális hatások: víz-, nap- és szélerőmű: nincs kibocsátás (PV naperőműnél a gyártás szennyez) geotermikus: oldott gázok és sók biomassza: van, más jellemző szennyezők Globális hatás: ezt tartjuk a döntőnek!

Mennyit ér a széndioxid ki nem bocsátása? Kötelezettség? Kiotói vállalás: -6% jelenlegi szint: kb. -25% 15 éven belül nem érhetjük el a -6%-ot Jelenleg nem kötelezettség Jövőben? ?

Mennyit ér a széndioxid ki nem bocsátása? Üzlet a kibocsátás megtakarítás? Igen! Több eladható kvóta marad Mennyit ér? Amennyiért a kvóta eladható

Kibocsátási jog ára, EUR/t 2006 2007 2008 2009 2008. július (olaj: 140 USD/bbl) 13/16

Kvótaár 2010-2012, EUR/t és a jövőben? legyen 10…20 EUR/t

kiváltott CO2 ára, Ft/kWh Mennyit is ér? Feltételezés: kvótaár 10…20 EUR/t, 1 EUR = 300 Ft kiváltott tüa., MJ/kWh kiváltott CO2, g/kWh kiváltott CO2 ára, Ft/kWh kiváltott erőmű: Dunamenti Erőmű 215 MW, 36% szélerőmű, naperőmű 7 400 1,2-2,4 geotermikus 10 570 1,7-3,4 biomassza, termesztett 6 340 1,0-2,0 biomassza, hulladék kiváltott erőmű: gáz/gőz ciklus, 55% 4,5 260 0,8-1,6 6,5 370 1,1-2,2 2,5 140 0,4-0,8

Köszönöm megtisztelő figyelmüket Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék gacs@energia.bme.hu www.energia.bme.hu