Jelentés a pénzügyi stabilitásról

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
Hazai és uniós kedvezményes finanszírozási lehetőségek
XXVI. Vezérigazgató Találkozó
A magyarországi kockázatitőke- finanszírozás másfél évtizede ( ) Készítette: Papp Zsuzsa Tivadari Evelin.
A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes.
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
Agrár Európa Klub Budapest, május 27.
Hogyan támogatják a bankok a kkv-k beruházási elképzeléseit? Budapest, november 30. dr. Tamás Gábor.
Növekedési Hitelprogram eredményei
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
A bankközi forintpiacok likviditásának és a bankközi referenciakamatok információtartalmának alakulása MNB, Pénzügyi elemzések október 1.
Meddig tart a „hét szűk esztendő” a hitelezésben? Simor András február 16. A Napi Gazdaság makrogazdasági fóruma.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei II. negyedév* Pénzügyi stabilitás Magyar Nemzeti Bank augusztus 29. * A prezentáció az MNB.
A bankok és az állam viszonya válságok idején
A magyar bankszektor aktuális állapota jegybanki szemmel
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 30.
Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói
MNB Növekedési Hitelprogram 2.0 Sebők Orsolya Főszerkesztő
MNB Növekedési Hitelprogram Sebők Orsolya Főszerkesztő
Kinek jut az MNB Növekedési Hitelprogramból? Sebők Orsolya Főszerkesztő
MNB Növekedési Hitelprogram Sebők Orsolya Főszerkesztő
MNB Növekedési Hitelprogram 2.0 Sebők Orsolya Főszerkesztő
Gazdaságpolitikai kilátások és kihívások 2009 Hamecz István.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
Horgony 2013 Simor András december A növekedéshez kiszámíthatóság és stabilitás kell Horgony 2013 – Simor András Ahová tartozni szeretnénk:
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei IV. negyedév*
1 Az amerikai jelzálogpiaci válság és következményei (európai és hazai kihatások) Homolya Dániel, Közgazdasági elemző, Pénzügyi Stabilitás
Jelentés a pénzügyi stabilitásról (2012. november) november 5.
A magyar pénzügyi rendszer csekély mértékben tudja támogatni a gazdaság fellendülését Jelentés a pénzügyi stabilitásról november (az első három negyedév.
Jelentés a pénzügyi stabilitásról május május 21.
Amit tanárnak és diáknak is érdemes tudni a pénzügyi stabilitásról
Tények, lehetőségek, következtetések
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
Új követelmények a nemzetgazdaság finanszírozásában Közgazdász Vándorgyűlés október 2. Kármán András Nemzetgazdasági Minisztérium.
GKI Zrt., Öngólok után – kell egy gazdaságpolitika Szeged, október 1. Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Szeged, Magán „vétkek” – köz terhek HUF kamat > devizakamat Euro kamat Kamat tőkeáramlás – fizetési mérleg Növekedés ( adósságszolgálat ) Foglalkoztatás.
Lakossági eladósodási és megtakarítási trendek Barabás Gyula Magyar Nemzeti Bank Budapest, november 25.
1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról április.
IV. Terjeszkedés.
IV. Terjeszkedés 2..
1 Magyarok a piacon II. Hogyan hat a pénzügyi válság a KKV- szektorra? Király Júlia (MNB) A prezentáció készítésében közreműködtek a Pénzügyi Stabilitási.
Az MNB feladata és eszközei május Az előadás menete célok és feladatok az inflációs célkövetés rendszere transzmissziós csatornák a monetáris.
Kármán András Budapest, január 21..  1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny  2. A válság kikényszerítette.
Pénzügyi mutatószámok, ROI, EVA
Pénzügyi stabilitási jelentés
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
Az NHP második szakaszának eredményei és kilátásai
Európa, a régió és Magyarország bankszektorának kilátásai – XXVIII. Vezérigazgatói találkozó Siba Ignác szeptember 12. – Röjtökmuzsaj.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
A hitelintézet prudens működésének szabályozása
Devizahitel  A devizahitel olyan hitel, ahol mind a hitel folyósítása, mind pedig a törlesztése az adott devizában történik.
Fizetési mérleg jelentés
III. További finanszírozási alternatívák
Pénzügyi Stabilitási Jelentés május
Beruházások banki finanszírozási lehetőségei, változó tendenciák a bankrendszer működésében az építőipar szemszögéből „Kárpát-medence Kincsei Egerben”
A pénzügyi intézményrendszer 2004 közepén Dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára Budapest, november 24.
Innovatív monetáris politika nem-hagyományos időkben Az MNB válaszai a makrogazdasági kihívásokra GTTSZ konferencia Kuti Zsolt, igazgató április.
A magyar gazdaság helyzete és kilátásai – a jegybank szerepe Treasury Club Vonnák Balázs, MNB június 4.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Növekedési Hitelprogram – a második szakasz eredményei Pulai György Hitelösztönzők főosztály vezetője január 14. Elemzői.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – június
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – március
Fizetési mérleg jelentés április
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Fordulatok után / fordulatok előtt
Előadás másolata:

Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2013. november

A pénzügyi stabilitás hőábrája 2

A stabilitási jelentés legfontosabb üzenetei A vállalati hitelállomány visszaesése a következő években várhatóan megáll, amiben meghatározó szerepet játszik a Növekedési Hitelprogram. A tartós hitelezési fordulathoz ugyanakkor kínálati oldalról a kondíciók további oldása szükséges. A mérlegüket leépítő nagybankok aktivitásának egy részét a piac kisebb szereplői átvehetik, ez azonban ezen intézmények tőkeellátottságának és finanszírozási képességének megerősítését feltételezi. A háztartások deviza eladósodottsága jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz, így annak kezelése valamennyi szereplő érdeke. A legfontosabb feladat az árfolyamkockázat leépítése. A már meglévő jelzáloghiteleknél is kötelezővé kellene tenni a referenciához kötött kamatozást. Az ügyfelek kamatkockázatának meghatározott keretek közé szorítása érdekében jelzáloghiteleknél a benchmark felett felszámítható marzsot is maximálni lehetne. A hazai bankrendszert tartósan gyenge jövedelmezőségi kilátások jellemzik, ami az egyes banki szereplőket stratégiájuk újragondolására késztetheti. Ez a piac konszolidációját eredményezheti, aminek során a jelenlegi kisebb bankok és szövetkezeti hitelintézetek érdemben növelhetik piaci részesedésüket, és új szereplők megjelenése sem zárható ki. 3

Kiemelt kockázatok és ajánlások azok kezelésére I. A kedvezőtlenné váló befektetői hangulat gyengíti a növekedési kilátásokat 2. A hazai bankrendszer nem támogatja a gazdasági növekedést a hitelezésen keresztül 2.1. Hitelpiaci problémák a vállalati, különösen a kkv-hitelezésben 2.2. A háztartási szegmensben magas kamatmarzsok Kockázatcsökkentő lépések: A külső környezetből érkező sokkok hatásának csökkentése érdekében továbbra is szükséges hazánkban a prudens fiskális politika fenntartása, valamint a fenntartható gazdasági növekedés támogatása. 2.1. A Növekedési Hitelprogram második szakasza tovább javítja a kkv-szektor olcsó forráshoz jutásának esélyét. 2.2.1. Az átlátható árazás szabályait kötelezően ki kell terjeszteni a már meglévő jelzáloghitelekre.  2.2.2. A jelzáloghitelek esetében a felszámítható marzs maximalizálása, amit már a meglévő hitelekre is érvényesíteni kellene. 4

Kiemelt kockázatok és ajánlások azok kezelésére II. A háztartások fedezetlen deviza- kitettsége a portfólió minőségének romlását gyorsíthatja 4. A nemteljesítő állományok magas aránya jövedelmezőségi problémákat okoz, miközben a hitelezést is hátráltatja 4.1. A vállalati szegmensben tovább nő a nemteljesítő hitelek aránya 4.2. A háztartásoknál különösen a nem- teljesítő jelzáloghitelek magas aránya a kockázat Kockázatcsökkentő lépések: Az árfolyamgát intézményének olyan irányú átalakítása, ami az árfolyamkockázattól az eddiginél nagyobb részben, vagy teljes mértékben megszabadítja a természetes fedezettel nem rendelkező háztartásokat. 4.1. A portfólió tisztításának felgyorsítása, amit szabályozói eszközökkel és/vagy ösztönzőkkel is érdemes lehet elősegíteni. 4.2. A családi csődeljárás intézményének minél gyorsabb bevezetése a már nemteljesítő portfólió kezelését segítené, miközben „tiszta lapot” biztosítana a túladósodott ügyfeleknek. 5

Kiemelt kockázatok és ajánlások azok kezelésére III. 5. A bankok jövedelmezősége tartósan alacsony 5.1. Versenyhátrány a külső forrásokhoz jutásban   5.2. A piaci konszolidációs folyamattal járó erőteljesebb mérlegleépítés Kockázatcsökkentő lépések: 5.1.1. Az NHP az olcsó jegybanki refinanszírozáson keresztül oldja az esetleges finanszírozási feszültségeket. 5.1.2. Az NHP III. pillérén keresztül a devizafinanszírozás jelentős részben biztosított a swappiaci kitettség növekedése nélkül. 5.2.1. A bankrendszert érintő kérdésekben a teherviselő képesség fokozottabb figyelembevétele. 5.2.2. Azon szereplők (kisebb bankok, szövetkezeti hitelintézetek) megerősítése, melyek rövid távon is képesek lehetnek részben helyettesíteni a nagyobb hitelintézeteket. 6

Hitelezési folyamatok

A vállalati hitelezés visszaesése döntően a nagybankokhoz köthető, miközben az új kihelyezéseken belül a részesedésük továbbra is meghatározó A hazai hitelintézetek vállalati hitelállományának változása intézménytípusonként 2008. decemberéhez képest (árfolyamszűrt) A hazai hitelintézetek bruttó vállalati hitelkibocsátása intézménytípusonként Forrás: MNB. Forrás: MNB. 8

A jegybanki kamatcsökkentési ciklus a kkv-szegmensen is érezteti kedvező hatását – bár csak szűk körben Az 1 millió euro alatti hazai vállalati hitel árazása, illetve a jegybanki alapkamat Forrás: MNB. 9

Kamatcsökkenés az I. és II. pillérben kiváltott hiteleknél A kkv-szegmens szereplőinek kamatterhei jelentősen csökkentek az NHP-nak köszönhetően, mind az új, mind pedig a kiváltott hitelek esetében Kamatcsökkenés az I. és II. pillérben kiváltott hiteleknél Forrás: MNB. 10

A kkv-szegmens hitelhez jutását nagymértékben javította a jegybank Növekedési Hitelprogramja Az NHP keretében folyósított hitelek vállalatméret szerinti megoszlásban *Az EU-s támogatásra nyújtott hitelekkel együtt. Forrás: MNB. 11

AZ NHP hatására a válság óta először növekedtek érdemlegesen a hitelállományok a vállalati szegmensen Negyedéves nettó hitelváltozás és éves növekedési ütem a vállalati és a kkv- szegmensben Forrás: MNB. 12

A Növekedési Hitelprogram első és második szakaszának összehasonlítása A NHP sikerességére való tekintettel a Monetáris Tanács a program folytatása mellett döntött A Növekedési Hitelprogram első és második szakaszának összehasonlítása Forrás: MNB. 13

Megáll a visszaesés a teljes vállalati hitelezésben, a kkv-szegmensen a hitelezési fordulat pedig már idén bekövetkezik A vállalati hitelezés éves növekedési ütemének előrejelzése A kkv szektor hitelezés éves növekedési ütemének előrejelzése Forrás: MNB. Forrás: MNB. 14

Tartós fordulathoz a nagybankok hitelezési feltételeinek további oldása szükséges, de a piac egy részét a kis- és középbankok, illetve a szövetkezeti hitelintézetek átvehetik A kis- és középbankok hitelezési potenciálja 450 milliárd forintra tehető, ami a teljes belföldi vállalati hitelállomány 7, míg a kkv hitelek 12 százalékát teszi ki. Mivel ezen bankok hitelezését a likviditási korlátok határozzák meg, ezért itt az NHP további puffert jelent. A szövetkezeti hitelintézetek hitelezési potenciálja 400 milliárd forintra tehető, ami a vállalati hitelek 6, míg a kkv hitelállományok 10 százalékának felel meg. Mivel itt a tőkekorlátok a meghatározóak, a takarékszövetkezeti szektor tervezett tőkejuttatása érdemben javíthatja a hitelezési képességet. 15

Portfólió minőség

Az előrejelzésünk szerint a vállalatoknál a nemteljesítő portfólió arányának tetőzése várható A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a vállalati szegmensben Forrás: MNB. 17

A bankrendszer háztartási hiteleinek portfólió minősége Egyedi hatások miatt jelentősen emelkedő nemteljesítési arány a háztartási szegmensben A bankrendszer háztartási hiteleinek portfólió minősége Forrás: MNB. 18

A deviza eladósodottság a háztartások jelentős részét érinti, ezért ennek megoldása valamennyi szereplő érdeke A bankrendszer és fiókok háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban Forrás: MNB. 19

Az ügyfelek törlesztési terheinek emelkedésében a svájci frank erősödése mellett meghatározó szerepe van a felárak kockázati költségeket meghaladó növekedésének CHF-jelzáloghitelek mögötti átlagos becsült külföldi forrásköltség és az átlagos kamatfelár A HUF/CHF árfolyam Forrás: MNB. Forrás: MNB. 20

A legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban a törlesztési teher kritikus szinteket ért el Háztartások törlesztési terhe devizális bontásban a rendelkezésre álló jövedelem arányában A hitellel rendelkező háztartások jövedelemarányos törlesztési terhe jövedelmi decilisenként Forrás: MNB. Forrás: GfK, MNB. 21

Az árfolyamgát intézményének kihasználtsága továbbra is várakozások alatti, ami növeli a nemteljesítés valószínűségét Az árfolyamgát intézményének kihasználtsága Az árfolyamgátból való kimaradás indokai Forrás: MNB. Forrás: GfK, MNB. 22

A már nemteljesítő hiteleknél megoldást a NET aktivitásának növelése mellett a magáncsőd intézményének mielőbbi bevezetése jelenthet A bankrendszer nemteljesítő háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban Forrás: MNB. 23

A bankrendszer nemteljesítő háztartási hiteleinek arányában fordulat következik be az előrejelzési horizonton A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a háztartási szegmensben Forrás: MNB. 24

Jövedelmezőség

A hazai bankrendszer jövedelmezősége rendkívül gyenge nemzetközi összehasonlításban Az EU országok bankrendszerének adózás utáni ROE mutatója A bankrendszer és fiókok adózás előtti eredménye Megjegyzés: Az ábrán a tagállamok bankrendszereinek 40-60, 20-80 percentilis értéke mellett a magyar bankrendszer ROE értéke látható. Forrás: EKB CBD. Forrás: MNB. 26

A bankrendszer tartósan gyenge jövedelmezősége néhány külföldi tulajdonú nagybank távozásához vezethet Egyes intézmény csoportok befektetett tőkéjének viszonya a jelenlegi saját tőkéhez és a kivett osztalékokhoz képest Megjegyzés: 1997 decembere és 2013 júniusa között, nem jelenértéken számított összegek. Befektetett tőke alatt az induló saját tőke és az időszak alatt végrehajtott tőkeemeléseket értjük. Forrás: MNB. 27

A bankok gyors eladását a magas anyabanki finanszírozás akadályozhatja A külföldi és tulajdonosi finanszírozás szerepe a bankrendszerben Forrás: MNB. 28

Stresszteszt eredmények

A likviditási stresszteszt erős ellenálló képességről tanúskodik, de csak forintban A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stresszpályán Megjegyzés: A mutató a 10 százalékos szabályozói limithez viszonyított, normált likviditási hiányok mérlegfőösszeggel súlyozott összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. 30 Forrás: MNB.

Stresszpályán növekvő, de még kezelhető mértékű tőkeigény A stresszteszt eredménye a 8 százalékos szabályozói tőkemegfelelési ráta mellett Forrás: MNB. 31

Előző jelentésünkhöz képest a Tőke Stressz Index gyakorlatilag változatlan A Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve hiánya stresszpályán Forrás: MNB. 32

Köszönjük a figyelmet!