Az emlősök csoportjai: Készítette: Goldis Brigitta

Tojásrakó emlősök: Rövidcsőrű hangyászsün Kacsacsőrű emlős Lágyhéjú tojással szaporodik, melyet a nőstény 10 nap alatt költ ki, majd az erszényében neveli fel kicsinyeit. Ők is lágyhéjú tojással szaporodnak,kicsinyeiket anyatejjel táplálják,mely a hasi bőrszövet alól szivárog.

Erszényes emlősök: Kenguruk A trópusi és a mérsékelt övben fordulnak elő. Léteznek közöttük trópusi esőerdőkben, erdőkben, mérsékelt övi lomberdőkben, erdős sztyeppeken nyílt füves területeken, félsivatagokban, sivatagokban élők.

Méhlepényes emlősök: 65-70 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki az ősi rovarevő-ragadozó erszényes ősökből. Rovarevő emlősök: sün,cickány,vakond Denevérek:

Főemlősök: Széles orrú majmok: bőgőmajom Keskenyorrú majmok: pávián Emberszabású majmok:csimpánz

Rágcsálók A szülők nemcsak saját kölykeiket védik, hanem a már nagyobb fiatalokat és a nagycsaládba tartozó többi rokont is. Sok egyed képes igen szűk helyen együtt élni, ami hatalmas állományingadozáshoz vezet: ezrével pusztulnak éhen, fagynak vagy fulladnak meg, esetleg kénytelenek elvándorolni.

Ragadozók: Fogazat: - erőteljes szemfogak - éles,tarajos zápfogak jellemzik Frissen zsákmányolt állatot vagy dögöt fogyasztanak.

Macskafélék Az átlag embereknek a „macska” szóról puha szőr és halk dorombolás jut az eszébe. A biológusoknak inkább a fogak. A macskaféléknek kevesebb foguk van ,mint a többi ragadozónak. Zsákmányukat hatalmas szemfogaikkal ragadják meg. Kifinomult hallás,nagy szem ,hosszú bajusz ,futás közben behúzható karmok jellemzik őket.

Miért világít a macskák szeme Miért világít a macskák szeme? A macska retinája mögött visszaverő sejtréteg helyezkedik el, amely összegyűjti és visszaveri a gyenge fényt.

Kutyafélék A déli sarkvidék és egy sor óceáni sziget kivételével mindenütt él valamiféle vad kutya. Még Ausztráliában is, ahol az erszényesek az „urak” , ott él a dingó. Dingó Róka

Miért ássák el a kutyák a csontokat Miért ássák el a kutyák a csontokat? A háziasított kutyák vadon élő őseik számos szokását megőrizték. Ezek közé tartozik a csontok elásásának hajlama is, ami számos ma élő fajnál is megfigyelhető, ösztönös élelemraktározó viselkedés maradványa .

Medvefélék Nagy testű, erőteljes, lomha mozgású ragadozó emlősök, azonban veszély esetén vagy vadászatkor rendkívül gyorsan képesek futni. Fejük nagy, orruk megnyúlt, farkuk erőteljesen visszafejlődött, rövid. Tépőfoguk nem alakult ki, zápfogaikon tompa dudorok találhatók. Többségük mindenevő.

Fókák A valódi fókák közé tartozik a borjú fóka, a leopárdfóka és az elefántfóka, ezek a leginkább vízhez kötött úszólábúak. A szárazföldön hátsó uszonyaik teljesen használhatatlanok, így csak hernyószerű mozgással vagy araszolva haladnak előre. Az oroszlánfókák ,medvefókák és a rozmárok képesek a testük alá fordítani a hátsó uszonyukat és azt lábként használni. Elefántfóka Medvefóka

Cetek A különböző delfin fajok erős, éles fogazattal rendelkeznek. Csapatokban vadásznak a tengeri halakra. A szilás ceteknek nincs foguk így a táplálékot a le lógó szilákkal szűrik ki a vízből. A hímnél általában nagyobb nőstény kék bálna hossza kb. 25-30 méter, testsúlya pedig 100 tonna körül van. Csak a szíve fél tonna.

Kékbálna Kardszárnyú delfin Közönséges delfin

Az afrikai elefánt fülei jóval nagyobbak, mint indiai /ázsiai„társáé”. Ormányosok Az elefántok a ma élő legnagyobb szárazföldi állatok, egyben a legtermetesebb szárazföldi emlősök. A rekordméretű állatok vemhessége is rekordhosszúságú, mintegy 22 hónapig tart. Az elefántok sokáig élhetnek, akár 70 évig is, olykor még tovább. Afrikai elefánt Indiai elefánt A köznyelvben gyakran indiai elefántnak hívják, ami nem helyes, mert nem csak Indiában fordul elő. Az afrikai elefánt fülei jóval nagyobbak, mint indiai /ázsiai„társáé”.

Patások A patás emlősök általában a patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát. Párosujjú patások Páratlan ujjú patások Antilop Zebra

Köszönöm a figyelmet! 