Sebészet

Általános sebészet Az általános sebészet ma elsősorban hasi betegségek műtéti kezelését végzi, de ide tartozik a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, nyelőcső, emlő és a végtagok egyes betegségeinek (visszér, érszűkület) kezelése is. Az általános sebészet további darabolódása figyelhető meg a szubspecializálódások által: laparoszkópos, artroszkópos, mikrosebész. A gastrointestinalis sebészeten belül is megfigyelhető szubspecializálódás: hepatobiliaris, colorectalis, proctologiai sebészet.

Proktológia A proktológia a végbél betegségeivel foglalkozó tan, illetve az általános sebészetnek a végbél betegségeinek vizsgálatára és kezelésére szakosodott területe. Vizsgálja és kezeli – más betegségek mellett – az aranyeret, a végbél környezetének gyulladásos folyamatait, jó- és rosszindulatú daganatait, a béltraktus alsó szakaszának, a végbélnek a különféle elváltozásait a sok kellemetlenséget okozó berepedéstől a végbélrák alattomos, panaszmentes kialakulásáig.

Traumatológia A traumatológia vagy baleseti sebészet (görög: trauma, „seb, sérülés”) orvostudományi szakág, amely a balesetek vagy erőszak által okozott sérülésekkel és sebekkel foglalkozik és ezeket sebészi úton kezeli vagy hozza rendbe. Általában a sebészet külön szakágának tekintik, de bizonyos országokban gyakran az ortopéd sebészet része.

Lézeres szemműtét A lézeres szemműtét szemsebészeti eljárás, amelynek az a lényege, hogy az úgynevezett excimer lézerrel kijavítják a szem fénytörési hibáját. Ez háromféle módon történhet: Rövidlátóknál (myopia) a szaruhártya fénytörési mutatóját kell csökkenteni, amit a szaruhártya közepének ellaposításával lehet elérni. A műtét során a szaruhártya elülső felszínén, középen, 5–9 mm átmérőjű körön belül, a számítógép vezérelte lézersugár elpárologtatja a vizsgálat során előzetesen megállapított dioptria értéknek megfelelő mikrométeres vastagságú szövetmennyiséget. Ügyelnek arra, hogy a kezelés után megfelelő mennyiségű szaruhártya vastagság maradjon vissza, és a szem stabilitása ne kerüljön veszélybe. Távollátók (hypermetropia) esetén az éleslátáshoz, épp ellenkezőleg, növelni kell a fénytörési mutatót. Ezt a központi rész körül körbefutó bemélyedéssel lehet megoldani, ami kiemeli, kidomborítja a központi részt. Belső szemtengelyferdülés (astigmia) esetén a szemben egy domborúbb és egy laposabb görbület alakul ki, ezért a fénysugarak nem egy pontban találkoznak. A műtét során mindkét görbületet kezelik, hogy egyetlen fókuszpont alakuljon ki, ami biztosítja az éles kép kialakulását. Lézeres szemműtéttel az ún. korrigált vízus több mint 125%-os is lehet, tehát a jól látó – vagy szemüveggel, kontaktlencsével „támogatott” – szemhez képest is jobb látásélességet lehet elérni. Ennek nagy jelentősége lehet akár a vadászpilótáknál is, ahol ezt nem tiltják ott több repülőpilóta (illetve pilótajelölt) választja a látásjavító szemműtétet. Hazánkban a Honvédségi pilóták esetében a radiális keratotómia kizáró eljárás, de a PRK és a LASIK technológiák megengedettek, azonban az ilyen lézeres szemműtéten átesett páciensek mindig egyedi szemészeti elbírálás alá esnek.

Parodontológia A fogágy mindazon szövetek együttese, amelyek a fogakat stabilan a helyükön rögzítik. Ide tartozik: az íny, a fogakat a csonthoz rögzítő kollagén rostok, a foggyökér cementrétege (amelybe a rostok beágyazódnak) és a fogat körülvevő csont. Ha a fogágy gyulladása előrehaladott, az előbb említett szövetek mindegyike érintetté válik. A fogágybetegségről azért érdemes tudni, mert viszonylag kevés tünet jelentkezése mellett is a fogak elvesztéséhez vezet. A betegség kezdetén ínygyulladás alakul ki, melynek tünetei, hogy az íny vörössé válik, megduzzad és erősebb nyomásra, vagy akár a fogmosás során vérzik. Abban az esetben, ha betegséget nem ismerik fel időben, és nem történik megfelelő kezelés, a gyulladás krónikussá válik, átalakul fogágybetegséggé. Ilyen esetekben a fellazult íny és a fog felszíne között egy fokozatosan mélyülő rés, úgynevezett tasak alakul ki. A betegség előrehaladtával egyre mélyebbé válnak ezek a kialakult tasakok, ezért egyre kevésbé lehetséges a tisztításuk. Ezáltal egyre agresszívebb baktériumok szaporodnak el az íny alatti oxigénhiányos környezetben. Ennek következtében a tartószövetek előrehaladott pusztulása következik be, mely a fogak meglazulásához és végül elvesztéséhez vezet bizonyos idő eltelte után. A betegség kevésbé ismert következménye a fogak elvándorlása, ami a gyulladás miatt meggyengült csont miatt következik be. Egyszerűen nem képes ellenállni a rágóerőknek a meggyengült csont es statisztikai adatok szerint továbbra is ez a betegség a vezető ok a felnőttkori fogvesztések esetében.

Szívsebészet A szívsebészet a sebészet azon ága, amelynek célja a szív és a szívközeli nagyerek megbetegedéseinek műtéti kezelése. Ennek megfelelően a szívsebészet tárgykörébe tartozik az iszkémiás szívbetegségben végzett coronaria revaszkularizáció, vagyis aoroto-coronariás áthidalás (közismertebb nevén bypass-műtét), a különböző szívbillentyűk megbetegedéseinek (az ún. vitiumoknak) a sebészi helyreállítása, a billentyűk cseréjével, vagy billentyűplasztikával, az aortagyök cseréje (az aorta billentyű egybekötött cseréjével vagy megtartásával), a veleszületett (congenitalis), a szívet és a nagyereket érintő rendellenességek helyreállítása, továbbá a szívátültetés.

Kézsebészet A kézsebész feladata ellátni vagy megműteni a beteg vagy sérült kezet, csuklót, alkart és könyököt. A kézsebészeti szakképesítés szakvizsgával történhet. A kézsebészeti szakvizsga ráépített második szakvizsgaként szerezhető meg a már baleseti sebész (traumatológus), általános sebész, ortopéd sebész szakvizsgákkal rendelkező sebészeknek. Általánosságban a szakvizsgához szükséges két év kézsebészeti területen végzett gyakorlat, illetve a kézsebészeti és mikrosebészeti tanfolyam.

Bőrsebészet A bőrsebészet a bőrgyógyászat (dermatológia) intervenciós, manuális ága. Állásfoglalása szerint a bőrsebészet „a bőr, haj, körmök, bőrvénák, nyálkahártyák, és környező szövetek orvosolandó vagy kozmetikailag kifogásolható állapotának diagnózisával és kezelésével foglalkozik. Ide sorolhatók a bőrrákok, vagy az öregedő bőr is. Eszköztárába különféle sebészi, rekonstruktív, kozmetológiai és nem- sebészi eljárások tartoznak.”

Érsebészet Az érsebészet a sebészet azon tudományága, mely az erek és azok megbetegedéseivel foglalkozik műtéti beavatkozással. Ennek megfelelően az érsebészet körébe tartoznak a különböző érbetegségek (trombózis, érelmeszesedés, visszér, stb.), egyes esetekben a szív és az agy érbetegségei. Leggyakoribb érsebészeti beavatkozások: Érvarrat, Éranastomosis, -End to end anastomosis, -End to side anastomosis, Thrombectomia (embolectomia), Endarteriectomia, thrombendarteriectomia, Bypass Leggyakoribb érbetegségek: Érelmeszesedés (arteriosclerosis), -Atherosclerosis, - Mönckeberg-féle mediasclerosis, - Arteriolosclerosis, Aneurysma, Aneurysma ruptura, Dissectio, Álaneurysma, Arteriás thrombosis

Endoszkópia Az endoszkópia egy minimális behatolású orvosi diagnosztikai eljárás, amely a szervezet belső részének a vizuális vizsgálatára és ennek megfelelő és vele kapcsolatos hagyományos sebészeti vagy robotsebészeti műtétek követésére alkalmas. Az endoszkópos diagnosztika során a test természetes nyílásain keresztül keskeny csövet vezetnek a test belső üregeibe, hogy a végére szerelt kamerával láthatóvá tegyék a zsigerek struktúrájának állapotát az orvos számára. Számos endoszkópiás beavatkozás vagy teljesen vagy jórészt fájdalommentes, ezért általános anesztéziára vagy bódítószer használatára ritkán van szükség. Az endoszkópia speciális esete a laparoszkópia, (vagy laparoszkópia) ami a hasba való benézést jelenti. Tágabb értelemben mind az endoszkópia, mind a laparoszkópia magában foglalja az olyan sebészeti manipulációkat is, ahol az endoszkópia, vagy a szorosabb értelmű laparoszkópia szolgál a sebészet testbeni belső helyszínének megfigyelésére egy sebészeti műtét alatt, amikor a megvilágításhoz és megfigyeléshez manipulációs és emberi kezeket nemcsak imitáló, hanem azok ügyességét túlszárnyaló csuklós fogós végződéses karok is hozzájárulnak, ami végül is a robotsebészethez vezet.

Robotsebészet A robotsebészet (angolul robotic surgery) a sebészet egy viszonylag új ága, amely sebészeti műtéteket robotok segítségével végez. Bár a gyakorlat már évek óta terjed, magyar használatban több kifejezés leírhatja a módszert. A módszerre három fontos alkalmazási típust találhatunk: távolból irányított, távsebészet (remote surgery) minimális behatolást alkalmazó (minimally invasive) operáció, és emberi beavatkozás nélküli (unmanned) operáció.

Ortopédia Számos feljegyzés tanúskodik arról, hogy már a legrégibb, Kr. e. századokban foglalkoztak az orvosok az elferdülések gyógyításával; nem egy, még ma is használatos gyógymód vagy eszköz első alkalmazóját a régi orvosok közt kell keresni. Tudományos alapon azonban csak akkor fejlődhetett az ortopédia, amikor behatóbban kezdtek foglalkozni az elferdülések kórbonctanával. Ennek ismerete tette csak lehetővé, hogy megismerjük az egyes elferdülések lényegét, okát és létrejövetelük módját, ami ismét a megelőző és gyógyító eljárások tökéletesítését eredményezte. Az első ortopédiai intézet Svájcban alakult meg 1789-ben. Ezt követően számos európai országban nyíltak ortopédiai gyógyintézetek. Tevékenységük főleg a gerincferdülés és a dongaláb kezelésére fókuszált. Az ortopédia elnevezés Andrytól (1741-ből) származik. Mára előtérbe került az ortopédia megelőző jellege. Bevezették az újszülöttel csípőficam-szűrését, rendszeresítették a Sabin-cseppek adását stb. A sebészet fejlődése visszahatott az ortopédiára is.