GLOBALIZÁCIÓ

A globalizáció 10 fő ismérve információs technológia technológiai innováció nemzetközi munkaerő-piac globális termelési nemzetközi tőkeáramlás rendszerek a világkereskedelem liberalizálása transznacionális óriásvállalatok (állami privatizációk) megváltozott tulajdonviszonyok, egyenlőtlenségek a kultúra kommerciálódása nemzetközi valutaspekuláció a nemzetállamok szuverenitása csökken

A népesség 20%-a = a fogyasztás 86%-a Δ = 2,5x! A népesség 20%-a = a fogyasztás 86%-a Legszegényebb 20% = a fogyasztás 1,3%-a 20 legszegényebb & 20 leggazdagabb ország közötti jövedelemkülönbség 1985-ben: 53x → 2000-ben 121x → globális feszültségforrás, migráció

Gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek ‘Top 200’ cég forgalma = a világgazdaság (GDP) 30%-a ‘Top 200’ cég forgalma > a „Top 10” ország kivételével a világ összes országának gazdasága (1999) ‘Top 200’ cég forgalma 18x > 1.2 milliárd szegény ember éves jövedelme A ‘Top 200’ cég a munkaerő 0,78%-át foglalkoztatja (1999) A ‘Top 200’ cégek profitja 1983-99 között 362,4%-kal (évente 21,3%-kal), míg foglalkoztatottjaik száma 14,4%-kal nőtt

és nemzetgazdaságok (Top 100 = 42 : 58; USA: 82, J: 41) Norvégia, Indonézia, Dánia Irán, Finno., Portugália, Argentina Thaiföld, Egyesült Arab Emírségek, Venezuela Csehország, Chile, Magyaro., Románia, Fülöp-szg., Egyiptom

MEZŐGAZDASÁG „Élettudományi világcégek”: a teljes termeléstechnológia uralma 84% + Biotech’ ipar: Monsanto 2. (2004)

szója: 91%, kukorica: 97%, gyapot: 63,5%, repce: 59% GM növények (2004): szója: 91%, kukorica: 97%, gyapot: 63,5%, repce: 59% Globális vetőmag-piac (2004): kukorica: 41%, uborka: 38%, fűszerpaprika: 34%, bab: 31%, paprika: 29%, szója: 25%, hagyma: 25%, paradicsom: 23%.

24%

Pezsgőspohár-effektus

Globalizációs hatások „Tőkés társaságok világuralma” ↔ közösségi érdekek ↓ Befolyásos egyesületek a sajátos érdekek védelmére: Council on Foreifg Relation (1921, USA) Bilderberg-csoport (1954, USA + EU gazdasági-politikai elit) Trilaterális Bizottság (1973, USA + EU + Japán gazdasági-politikai- tudományos-médiaelit) 2. A 20 legszegényebb - 20 leggazdagabb ország közötti jövedelem- különbség jelentősen nőtt: 53x (1985) → 121x (2000) Szociális egyenlőtlenségek, bizonytalanság, feszültségek

Reklámok Összekapcsolják a boldogságot a fogyasztással. Ez egy végtelenített folyamat: mindig új fogyasztási cikkek és szolgáltatások jelennek meg → állandó kielégületlen-ség: vásárlási spirál → a pénz válik a legfontosabb céllá és értékmérővé. A szépségideált, az életforma- (sőt a család-!) modelleket is nagyobb részben a reklámok, kisebb részben a filmek sugározzák felénk. A termékekhez identitást kapcsolnak: érzelmi azonosulás kiváltására épülnek, és egy (virtuális) közösséghez való tartozás illúzióját adják. Az ilyen hatások kiváltására mélyen beágyazott kulturális szimbólumokat használ (pl. a jó és a rossz küzdelmét). Az üzeneteket beégetik a tudatalattinkba: nagyon sokszor tudattalan üzenetekkel, erotikus-szexuális célzásokkal működnek. A reklám kialakíthatja a gyermekekben azt a tudatot, hogy ha a reklámozott árut nem vásárolják meg, akkor szégyenkezniük kellene, v. hátrányba kerülnének („mi” és „ők”). Egész életünket átható kommunikációs környezet, marketing-tér: reklámozók az érzéseinket-gondolatainkat akarják uralni. A heti átlagos tévé- & videónézés időtartama: 1992-ben 17 óra → 2004-ben 33 óra. A kereskedelmi TV-csatornákon óránként 12’ reklám = minden 5.’ (=napi 5 óra)

≠ boldogság

Az ideális fogyasztó a közösségi kapcsolataitól, hosszú távú céljaitól megfosztott, magányosan szorongó ember. Az ember biológiailag meghatározott módon társas lény, közösségen kívül rekedve személyisége eltorzul: jellemzői a bizalmatlanság, sőt ellenségesség, unalom, öncélú izgalomkeresés, erőszak, agresszivitás, mint szorongásoldás. Az ilyen ember a legkönnyebben manipulálható, befolyásolható. Ezért az ideális fogyasztók, az elmagányosodott emberek valós igényeit szappanoperák és "valóságshow"-k özönével próbálják mesterségesen kielégíteni, lekötve ezzel minden szabad energiáját. Az ép személyiség legalapvetőbb jellemzője az élet során folyamatosan fejlődő azonosságtudat, amely kijelöli helyünket a világban, megteremti önértékelésünk alapjait, céljainkat és beállítódásunkat. Ha ez nem alakul ki, külső célok, az anyagi javak minden áron való megszerzése válhat az önértékelés alapjává. A mai magyar társadalom lelkiállapotának ez az egyik legsúlyosabb kórtünete. A társadalom alapvető érdeke, hogy felismerje, óriási gazdasági erők állnak a kiszolgáltatott, magányosan szorongó tömeg, a legjobb fogyasztó "előállításának" szolgálatában.

Az indonéziai Citarum folyó szennyezése A különböző forrásokból származó ipari méretű környezetszennyezés gyakran globális, vagy jelentős területekre kiterjedő hatású. Az egyik legnagyobb probléma világszerte a hulladékgazdálkodás: a szemét és melléktermékek gyűjtése és feldolgozása. Az ennek jelentőségét különösen kiemeli az indonéziai Jáva sziget nyugati részének vízrendszerét meghatározó Citarum folyó megdöbbentő példája: a folyó a főváros, Jakarta közelében 9 millió ember számára biztosítja az ivó-, háztartási- és ipari vizet, valamint a halászat és a kereskedelem révén a megélhetést. A folyó – amelybe több mint 500 különböző méretű gyár és iparvállalat szennyvize ömlik tisztítatlanul – felszínén úszó, az elmúlt két évtizedben felhalmozódó összefüggő szemétréteg napjainkban az emberi hanyagság és érdektelenség, valamit a túlnépesedés káros hatásainak mementója. A szennyezés ökológiai, szociális, egészségügyi, gazdasági és egyéb, teljes körű következményei ma még felmérhetetlenek, de a Citarum szépen csengő neve és elrettentő példája az emberi felelősség figyelmeztető jele kell, hogy legyen ma és az elkövetkezőkben is.

Figyelmeztető vegyszer-felhasználási adatok: A nagy mennyiségben használt vegyi anyagok 80%-ának toxikus, rákkeltő, és reprodukciós hatását még sohasem vizsgálták; 85%-uk perzisztenciája és bioakkumulációja nem ismert. (Európai Kémiai Bizottság, 1998) USA: > 75.000 vegyületet használnak az iparban és kereskedelemben. (EPA, 2005). + évente 3.000 új vegyülettel bővülnek, amelyek ~1/3-a egészségügyi és környezeti hatásvizsgálatok nélkül kerül felhasználásra és forgalomba. (Cranor, 2003). USA: 1998-ban a 3.000 legnagyobb mennyiségben (>450 t/év) termelt kémiai anyag 75%-áról alig, vagy egyáltalán nem állt rendelkezésre nyilvánosan elérhető toxicitási információ (Cranor, 2003; EPA, 2005). USA: > 3.000 vegyületet és kb. 10.500 összetevőt használnak élelmiszer-adalékanyagként, ill. kozmetikumként (FDA, 2005). USA: peszticidek hatóanyagaként > 500 vegyületet használnak (EPA, 2005).

„Valamennyi anyag méreg; nincs olyan, amely nem méreg. A megfelelő dózis különbözteti meg a mérget az orvosságtól.” (Paracelsus, 1493-1541) „A toxikológiában minden a mennyiségen múlik. Csekély dózisban ezek az anyagok semmiféle veszélyt nem jelentenek.” (Karl Rozman toxikológus, Kansasi Egyetem, USA) És a bonyolult, hosszú távú kölcsönhatások….? pl. a dioxin fokozza a más rákkeltő anyagok iránti érzékenységet! Állatkísérletekben: ♂: 0,02-10 ppb megváltoztatja a tesztoszteron-szintet és cukorbetegség-kiváltó. 80 ppt (0,08 ppb): ivararány-változásokat okozott (2x annyi lány, mint fiú!)

„A veszélyeshulladék-lerakók, a levegő és víz- források potenciális – ugyanakkor széles körben használt - szennyezőanyagai lokális és globális méretű környezeti és közegészségügyi kísérleteknek tekinthetők, melyeknek hosszú távú hatásait, részletes és pontos összefüggéseit még nem ismerjük. Ráadásul a társadalom a hanyag és felelőtlen magatartás tényének sincs tudatában!” (Cranor, 2003)

A „Qaanaaq-történet” (Grönland) Az anyák vérének higany-tartalma 12-szerese az USA-ban a magzatra megállapított veszélyességi határértéknek. Az újszülöttek vérében és az anyatejben a higany és a PCB koncentráció 20-50-szerese az Európa és az USA városaiban mért értékeknek. A gyermekeknél a születési és fejlődési rendellenességek, ideg- és immunrendszeri zavarok, légúti betegségek, hallás-károsodások előfordulása ugrásszerűen megnőtt. A tengeri halak, emlősök magas egészségkárosító vegyszer-tartalma miatt a hagyományos táplálék fogyasztásra alkalmatlan.

Az emberi szervezetben kimutatott vegyszerek forrásai (EWG, 2005) Vegyszer-csoportok Származási források Hg Széntüzelésű erőművek és ipari folyamatok égéstermékei tengeri halak BD/F Hulladék- és műanyag-feldolgozás melléktermékei PFC (PFA) Festékek (csomagolóanyagok, bútorok, textíliák, tapadásgátlók) PAH Gépjárművek kipufogógázai és egyéb égéstermékek CD/F Hulladék- és műanyag-feldolgozás melléktermékei OC Szerves klórtartalmú peszticidek (DDT, dieldrin, atrazin, stb.) PBDE Gyulladásgátlók (műszaki cikkek, bútorok, textíliák, stb.), a szintetikus anyagok 5-30%-ában házipor PCN Ipari vegyszerek PCB Elektromos szigetelőanyagok, hűtőfolyadékok Hg = metil-higany; BD/F és CD/F = polibrómozott és poliklórozott dibenzo-dioxinok és furánok; PFC (PFA) = magas fluortartalmú vegyületek; PAH = többgyűrűs aromás szénhidrogének; OC = szerves klórtartalmú peszticidek; PBDE = polibrómozott difenil-éterek; PCN: poliklórozott naftálok; PCB: poliklórozott bifenilek.

A vegyi anyagok rákkeltő képességük szerinti csoportosítása 1. csoport: Bizonyítottan humán karcinogének (pl. aflatoxinok, arzén és vegyületei, benzol, korom, dohányfüst). 2 A csoport: az ágens valószínű rákkeltő emberre. A humán karcinogenitásra korlátozott bizonyíték van, de meggyőző bizonyíték van a kísérleti állatokra kifejtett rákkeltő hatásra (pl. akril-nitril, kadmium és vegyületei, formaldehid, PFOA, PCB-k, PAH-ok: pl. benzo-pirén, vinil-bromid). 2 B csoport: Az ágens feltételezetten humán karcinogén. Korlátozott bizonyíték van / egyáltalán nincs bizonyíték a humán karcinogenitásra, de meg- győző bizonyíték van a kísérleti állatokra kifejtett rákkeltő hatásra (pl. acetaldehid, széntetraklorid, DDT, PBDE, hexaklórbenzol, szacharin). 3. csoport: Az ágens nem osztályozható rákkeltő képessége szerint. Elégtelen a bizonyíték a humán rákkeltő képességre és elégtelen / korlátozott a kísérleti állatokban (pl. akrilszálak, aldrin, anilin, dieldrin, pép- és papír- gyártás, PVC, vinil-acetát, kaptán). 4. csoport: Az ágens valószínűleg nem rákkeltő képességű az emberekre. Az anyagot alaposan bevizsgálták, és nem tételezik fel, hogy emberekben, v. kísérleti állatokban rák indukálására képes (pl. kaprolaktám). Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC)

A vegyi anyagok kockázatbecslésre történő kiválasztásánál figyelembe kell venni Az emberi egészség és / vagy a környezet veszélyeztetettségének tényét, illetve gyanúját. A potenciális káros hatások típusát és súlyosságát. Annak valószínűségét, hogy a vegyi anyag gyártása és a felhasználás mértéke megteremtheti-e a jelentős expozíció lehetőségét. Az adott vegyi anyagnak a környezetben történő tartós fennmaradásának (perzisztencia) lehetőségét. Az élő szervezetekben történő felhalmozódás (bioakkumuláció) lehetőségét. A fajok és egyedek közötti jelentős különbség lehetőségét az egyes toxikus anyagok iránti érzékenység tekintetében. Azoknak a humán és más populációknak a típusait és méreteit, amelyeket valószínűsíthetően expozíció érhet. Az érzékeny társadalmi csoportok (pl. várandós anyák, kisgyermekek, betegek, idősek), valamint a növény- és állatfajok, ökológiai rendszerek sajátosságait, fogékonyságát. (WHO, 2000)

PBDE és PCB kockázat mérlegelése Tűzkár meg-előzése Egészségügyi hatások

Újszülöttek vérében talált vegyület-csoportok I. (EWG, 2005) Vegyszer-csoportok Jellemzés / Hatás Vizsgált / Kimutatott (db) Hg perzisztens, bioakkumuláció; neurotoxin 1/1 BD/F perzisztens, bioakkumuláció; toxikus 12 / 7 PFC perzisztens, bioakkumuláció; karcinogén, toxikus 12 / 9 PAH bioakkumuláció, mutagén, karcinogén 18 / 9 CD/F perzisztens, bioakkumuláció; karcinogén, toxikus 17 / 11 OC perzisztens, bioakkumuláció; karcinogén 28 / 21 PBDE perzisztens, bioakkumuláció; toxikus 46 / 32 PCN bioakkumuláció; máj- és vese-károsító 70 / 50 PCB perzisztens, bioakkumuláció; karcinogén, toxikus 209 / 147 ÖSSZESEN: 413 / 287 (70%) Hg = metil-higany; BD/F és CD/F = polibrómozott és poliklórozott dibenzo-dioxinok és furánok; PFC (PFA) = magas fluortartalmú vegyületek; PAH = többgyűrűs aromás szénhidrogének; OC = szerves klórtartalmú peszticidek; PBDE = polibrómozott difenil-éterek; PCN: poliklórozott naftálok; PCB: poliklórozott bifenilek.

Újszülöttek vérében talált vegyület-csoportok II. (EWG, 2005) Vegyszer-csoportok Kimutatás Átlagos koncentráció Határértékek Hg 10 / 10 0,947 ppb* 0,07-2,3 ppb BD/F 7 / 10 56 ppt** -299 ppt PFC 10 / 10 6,19 ppb* 3,37-10,7 ppb PAH 5 / 5 285 ppt** 217-384 ppt CD/F 10 / 10 59,4 ppt** 37,9-102 ppt OC 10 / 10 18.600 ppt** 8.720-35.400 ppt PBDE 10 / 10 6.420 ppt** 1.110-14.200 ppt PCN 10 / 10 617 ppt** 295-964 ppt PCB 10 / 10 7.880 ppt** 2.990-19.700 ppt * = teljes vérben; ** = vérzsírban. Hg = metil-higany; BD/F és CD/F = polibrómozott és poliklórozott dibenzo-dioxinok és furánok; PFC (PFA) = magas fluortartalmú vegyületek; PAH = többgyűrűs aromás szénhidrogének; OC = szerves klórtartalmú peszticidek (pl. dioxinok); PBDE = polibrómozott difenil-éterek; PCN: poliklórozott naftálok; PCB: poliklórozott bifenilek. A fejlődési zavarok oka 20-25 %-ban méhen belüli károsodásokra vezethető vissza!

Újszülöttekben kimutatott vegyszerek egészségkárosító hatása II Újszülöttekben kimutatott vegyszerek egészségkárosító hatása II. (EWG, 2005) Egészségügyi hatás/ Vegyületek típusai (összes, db) károsított szervek Látás 1 OC Hallás 7 BD/F, 1 CD/F, 32 PBDE, 147 PCB (187) Máj Hg, 2 OC, 43 PCB (46) Vese Hg, 2 PFC, 7 BD/F, 11 CD/F, 6 OC, 147 PCB (174) Immunrendszer Hg, 2 PFC, 7 BD/F, 11 CD/F, 9 OC, 147 PCB (177) Rákbetegségek 1 PAH, 2 PFC, 7 BD/F, 11 CD/F, 12 OC, 147 PCB (180) Tüdő, légzőszervek Hg, 7 BD/F, 11 CD/F, 2 OC, 32 PBDE, 147 PCB (200) Bőr Hg, 4 PAH, 7 BD/F, 11 CD/F, 6 OC, 50 CN, 147 PCB (226) Agy, idegrendszer Hg, 2 PAH, 7 BD/F, 11 CD/F, 17 OC, 32 PBDE, 147 PCB (217) Keringési rendszer Hg, 1 PAH, 2 PFC, 7 BD/F, 11 CD/F, 7 OC, 50 CN, 147 PCB (226) Gyomor és bélrendszer Hg, 5 PAH, 2 PFC, 7 BD/F, 11 CD/F, 20 OC, 32 PBDE, 50 CN, 147 PCB (275) Hormon-rendszer Hg, 1 PAH, 2 PFC, 7 BD/F, 11 CD/F, 10 OC, 32 PBDE, 147 PCB (211) Ivari folyamatok Hg, 3 PAH, 2 PFC, 7 BD/F, 11 CD/F, 10 OC, 32 PBDE, 50 CN, 147 PCB (263) Női ivarszervek 2 PFC, 7 BD/F, 6 CD/F, 2 OC, 32 PBDE, 147 PCB (196) Férfi ivarszervek Hg, 2 PFC, 7 BD/F, 6 CD/F, 2 OC, 32 PBDE, 50 CN, 147 PCB (247) Születési rendellenesség, Hg, 1 PAH, 2 PFC, 7 BD/F, 11 CD/F, 7 OC, 32 PBDE, 147 PCB (208) fejlődési zavar

Az anyatej PDBE koncentrációjának változása Svédországban (1972-1997) ppb Magyarországon az anyatej PCB-tartalma: 15 – 30 μg / tejzsír kg DDT-tartalma: 300 μg / tejzsír kg

Ok-okozati összefüggések és következmények Várandós és szoptatós anyák vegyszer-terhelése ↓ Születési és fejlődési rendellenességek Felnőttkori betegségek (megnövekedett szociális- és egészségügyi költségek) Reprodukciós zavarok, megnövekedett halálozás

Mi lehet a megoldás? A káros egészségügyi és környezeti hatások csökkenthetők: a kibocsátás mérséklésével a termelési gyakorlat és növekedés összes lehetséges hatásának és költségének figyelembevételével Ellenőrzött, egészséges élelmiszerek és fogyasztási cikkek előállításával és tudatos vásárlói magatartással

Szennyezési „forró pontok”

Fényszennyezéstől mentes, sötét égbolt Európa fényszennyezettségi térképe Fényszennyezéstől mentes, sötét égbolt a Gemini Obszervatórium felett

A Föld éjszakai fényszennyezettségi térképe