Erdély és a forradalmak 100 éve történt Kaposvár, 2019. március 28.
Miért vesztettük el Erdélyt? Az I. világháború utolsó éve. A Központi hatalmak elvesztették az I. világháborút. Elégedetlenség a hátországban. Forradalmi helyzet. Nemzeti öntudatra ébredő nemzetiségek. Károlyi Mihály szerepe (pacifizmusa, árulása??) A Károlyi külpolitika: az ún. wilsoni elvek elfogadása. Gr. Tisza István meggyilkolása. Forradalom helyett társadalmi anarchia: 1918 októberében a katonai vereség hatására a klasszikus polgári rend felbomlott. A hazatérő katonák egy része fosztogatott, lövöldözött az utcákon. Hadsereg leszerelése.
Miért vesztettük el Erdélyt? Szabadkőműves mozgalom szerepe. Pénzügyi körök tevékenysége. Nemzetállamok támadása. Román hadsereg előrenyomulása a Tiszáig. Állami rend felbomlása: Belpolitikai zűrzavar. A Károlyi kormány lebénulása. Tanácsköztársaság - a haza védelme politikai, ideológiai kérdés és nem nemzeti ügy. Vörös Hadsereg szervezése, ellentámadása. Vörös Hadsereg visszavonulása, veresége. Román hadsereg bevonulása Budapestre. A Román hadsereg által elfoglalt területek kifosztása. Spanyolnátha.
1917-es októberi orosz forradalom
A Nagy Októberi „Szocialista Forradalom”
1917. október 24. A caporettói áttörés
Visszavonuló olasz katonák
A hátország szerepe Megnőtt a hátország szerepe Mindent a hadseregnek rendeltek alá jegyrendszer hadiüzem beszolgáltatás infláció nők munkába állása További kényszerintézkedések Statárium Internálás Sajtó cenzúra Tüntetések, felkelések országszerte Mindezért a felelős: gróf Tisza István miniszterelnök
A hátország szerepe A háborúellenesség nő – főleg, amikor látszik, hogy a győzelemre nincs esély. Így a politikában is erősebb a háborút ellenzők hangja: MSZDP, Polgári Radikális Párt, de leginkább: gróf Károlyi Mihály.
Hadirokkantak
Nők dolgoznak az üzemekben
Sorban állás az élelmiszerboltok előtt
Kenyérjegy
Általános, egyenlő és titkos választójogot követelő gyűlés
A háború elvesztése 1918. október 17.: gróf Tisza István a parlamentben bejelenti: (már nem miniszterelnök) „elismerem, hogy ezt a háborút elvesztettük”
A Monarchia szétesése A háború éveiben már látszik: a monarchia nemzeteinek nem érdeke a birodalom megtartása – igény a nemzetállamokra. Ezt érzékeli az új uralkodó (1916.): Ferenc József halála után kerül trónra IV. Károly
Az új császár IV. Károly
IV. Károly császár
Kísérletek a monarchia megmentésére IV. Károly célja: a föderalisztikus átalakítás – azaz nemzetiségi alapon történő átszervezés, de a birodalmi keretek megtartása. A nemzetiségeknek azonban ez már kevés – az antant ígéretet tesz önálló nemzetállamok megalakítására. Tény: az 1918. április 8-ai római konferencián az antant elfogadta az Osztrák–Magyar Monarchia emigráns nemzetiségi politikusainak azon követelését, hogy a Monarchia helyén francia orientációjú nemzetállamok jöjjenek létre. Ezért: a cseh, délszláv, román stb. katonák sem érdekeltek a monarchia győzelmében – ez a harci morálra is kihat. A vereség egyre nyilvánvalóbb. Félelem az orosz példa – forradalom – követésétől.
Forradalmi helyzet Ennek elejét akarta venni az uralkodó. Ezért hozzájárult ahhoz, hogy úgynevezett NEMZETI TANÁCS-ok alakuljanak nemzetenként, így osztrák és magyar is alakult. A Magyar Nemzeti Tanács október 24-én jött létre. Több pártból, Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi-párt), OPRP (Jászi Oszkár), MSZDP. 1918. október 31-én délelőtt József főherceg homo regiusként kormányalakítással bízza meg Károlyi Mihály grófot.
A világháború elvesztésének következményei Monarchia felbomlása és új nemzetállamok létrejötte. Trianon, új, illetve megerősített nemzetállamok létrehozása a Monarchia területeiből: Lengyelország megkapja Galíciát, Csehország létrejötte, Románia később jelentős területeket szerez (pl. Erdély), Dél-szláv Királyság létrehozása (szerb-horvát-szlovén) és területi erősödés (megkapja Boszniát). Felszított nacionalizmus.
Az antant ígéretei és az antant szövetségeseinek területi követelései a háború utolsó évében
Gróf Tisza István
Tisza István a fronton
Gróf Tisza István 1918. október 31-én gyilkolták meg Hermina úti villájában az egykori miniszterelnököt. Két kormányfői ciklus (1903-1905, illetve 1913-1917) Konzervatív politika és az ellenzéki obstrukció elleni kíméletlen fellépés jellemezte. Kezdetben markánsan háborúellenes, később a háború mellett foglalt állást. A tömegek szemében ő lett a véres küzdelem szimbóluma. A politikus elleni negyedik, végzetes merénylet résztvevői: 10 fegyveres katona.
Gróf Tisza István egykori villája
Ki ölte meg Tisza Istvánt? 1920. augusztus 2-án kezdődött Tisza István gyilkosainak pere. Négy embert vádoltak meg a volt miniszterelnök elleni merénylettel: - Dobó István, 31 éves tengerészőrmestert; - Hernádzsadányi Hüttner Sándor, 23 éves főhadnagyot; - Sztanyovszky Tibor, 24 éves zászlóst; - Wilhelm Vágó Jenő, 31 éves reklámvállalkozó népfelkelőt.
Az ítélet A négy fővádlott mellett Kéri Pált és Magyar Lajos újságírót is bíróság elé állították, őket felbujtóként vették számításba, de sohasem ítélték el. 1920. szeptember 15-én mondták ki az elsőfokú ítéletet, amelyben: Dobót és Sztanyovszkyt halálra ítélték, Hüttner 15 évi börtönt, Vágó háromhavi börtönbüntetést kapott. A tíz merénylőből ötöt sohasem állítottak bíróság elé.
A gyilkosság további, vélt felbujtója Friedrich István gyáros (később miniszterelnök). Az igazi felbujtó, azonban soha nem derült ki. Károlyi szerepét soha nem sikerült tisztázni.
A Katonatanács
A Katonatanács tagjai Schwartz (Pogány) József, Csernyák Imre, Sztanyovszky Tibor, Hüttner Sándor, Dobó István, Sanovics Sándor, Krammer Pál, Kundareckre József, Gärtner Marcell. Valamennyien tudtak vagy tudhattak a magyar miniszterelnök meggyilkolásáról. Károlyi Mihály kormányától már novemberben több tízezer koronás juttatásban részesültek.
Pogány József később a Tanácsköztársaság kormánybiztosa
A Giusti-villa: a fegyverszünet helyszíne Padovai fegyver- szünet: 1918. november 3.
Ennél az asztalnál írták alá a fegyverszüneti megállapodást
1918. november 3. a fegyverszünet aláírása
Compiègne erdő és a vasúti kocsi. 2018. 11. 11. 11.
A fegyverszünet aláíró
A frontokról hazatérő katonák
A frontokról hazatérő katonák
Károlyi a kinevezése után
Őszirózsás forradalom
Jászi Oszkár, a „Keleti Svájc” megálmodója A Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere. 1906-tól a szabadkőműves „Demokratia” páholy tagja. 1908-ban megalakítja a Martinovics-féle páholyt, amelyben 1911-től „Főmester.” „Midőn tehát a Martinovics-páholy vezetésére vállalkoztam, ezt abban a meggyőződésben teszem, hogy a szabadkőművesség fontos és számottevő eszköze lehet Magyarországon az emberi haladásnak.…
Károlyi Mihály programja Befejezi a háborút és méltányos békét köt (nemzeti önrendelkezés wilsoni elve alapján). Demokratikus jogok biztosítása (választójog). Földkérdés megoldása. Nemzetiségeknek engedmények. Következmény: Az egyre népszerűbb Károlyit Pesten folyamatosan növekvő tömeg támogatja. Félelem a frontról hazatérő katonáktól.
Őszirózsás forradalom
Őszirózsás forradalom
Tüntetés Károlyi mellett
Elégedetlenkedő katonák Budapesten
A Károlyi-kormány működése Eleinte a kormány népszerű – mivel kikiáltja a függetlenséget – novembertől Magyar Köztársaság. Ugyanakkor az ellátási problémák nem csökkenek, hiszen a gazdaság nem tud feléledni. Földkérdés – földosztással lehetett volna megoldani, de ezt a magyar nemesség zöme nem gondolta komolyan.
A hadsereg leszerelése 1918 karácsonyáig Kaposváron (Somogy és Tolna megyéből) 10 590 fő katona szerelt le. A 44-es közös ezredbeli katonákból 5 872 fő, valamint 12 670 egyéb közös csapattesthez tartozó személy szerelt le, illetve adta le felszerelését. August von Mackensen tábornok hadseregének leszerelése.
Linder Béla A kilencnapos hadügyminiszter Linder tüzér törzskari ezredesként hároméves frontszolgálat után, 1917 nyarán egy tüzérezred többszörösen kitüntetett parancsnokaként súlyosan megsebesült az olasz harctéren. A személyes kapcsolatainak köszönhetően lett a Károlyi kormány hadügyminisztere. Fő feladata - amelynek végrehajtásában szinte az egész kormány és a Nemzeti Tanács részt vett - a rendteremtés volt. Linder belátta alkalmatlanságát a nehéz feladatra és maga adta be lemondását, amit a kormány elfogadott.
Linder elhíresült beszéde 1918. november 2-án az Országház előtt összegyűlt, a kormányra felesküdő tisztikar előtt hangzott el: „Ezer évek tradícióit, ezer évek szolgaságát, ezer évek zsarnokságát kellett romba dönteni. Ehhez ötéves háború kellett, ehhez ezer és ezer halál kellett, hogy egy új győzelmes élet támadjon fel belőle. Ez az új győzelmes élet a pacifizmus jegyében születik meg.” és „Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!” Linder Béla önvallomása: nem a fegyverektől való viszolygása miatt kergette szét a hadsereget, hanem azért, mert félt, hogy az egyébként még mindig nemzeti érzelmű hadsereg szétveri a polgári forradalmat. Azaz Károlyiék forradalmát.
Belgrád 1918. november 7. A delegációt Károlyi Mihály miniszterelnök vezette, kormánytagként Jászi Oszkár, nemzetiségügyi miniszter vett részt benne, a Nemzeti Tanácsot Hatvany Lajos, a Munkástanácsot Bokányi Dezső, a Katonatanácsot Csernyák Imre százados képviselte.
Belgrádi találkozó Franchet d’Espérey tábornok. Kezdetben megütközve, majd ironikusan hallgatta Károlyi Mihályt, aki bemutatta a magyar kormány küldöttségét: Hatvanyt , Kunfit, Jászit, Csernyákot, Bokányit és megkérdezte: Vous étes Juif (Önök mind zsidók)? Vous étes tombés si bas (Hogyan tudtak ilyen mélyre süllyedni)?
Louis Franchet d’Espérey francia tábornok
Belgrádi fiaskó!!! Katasztrofális módon végződik a tárgyalás, a francia főparancsnok, látva tárgyalópartnerei inkompetenciáját, a végén már az elemi udvariasság szabályait sem tartja be. Ahelyett, hogy zokszó nélkül elfogadta volna a kormány a padovai megállapodást, most sokkal súlyosabb következményekkel kell szembenéznie. Magyarországnak ki kell ürítenie minden területet a Szamostól a Maros-Tisza vonaláig és a Duna folyásától a horvát határig. Északról özönlenek a csehek, keletről a románok, Újvidék már szerb kézen van. A szerb hadsereg sorra foglalja el a délvidéki településeket.
Károlyi Mihály a forradalom mellett agitál Károlyi Mihály a gyakorlati politikától távol álló elvont idealizmusa és ijesztő naivitása, valamint a kommunista rendszer iránti mély rokonszenve nem emeli őt az államférfiak sorába. Sőt!!
Károlyi Mihály, a vörös gróf Károlyi bűne olyan irtózatos, amivel szinte egyedül áll a magyar történelem szégyentáblájának élén. Tevékenységének köszönhetően egy ésszerű vereségből borzalmas országégés lett, és az ezer éves állam széttördeléséhez vezetett. Tevékenységének elismeréseként szobrot kapott Budapesten (2012. Siófok).
Erdély elvesztése - 1918. november 10-én, páratlan merészséggel Románia ismét hadat üzent Németországnak. - Az 1918. december 1-jén megtartott gyulafehérvári ún. román nemzeti gyűlés egyoldalú döntéssel kimondta Kelet-Magyarország (benne a történelmi Erdély) örök időkre Romániához csatolását. - Ehhez azonban el kellett foglalniuk a Magyar Királyságnak (legalább) a Tiszáig terjedő hatalmas területeit.
Erdély 1886
Gyulafehérvár - Hungária Hotel Itt írta a nyilatkozatot a Román Nemzeti Tanács.
Gyulafehérvári nagygyűlés 1918. december 01. Károlyiék igyekeztek elnyerni az antant jóindulatát: ingyenes különvonatokat biztosítottak a gyulafehérvári gyűlésre való utazáshoz. Igaz, hogy ekkorra már teljesen mindegy volt, adják-e azokat a vonatokat, vagy sem. De kár volt a gesztusért. Ez olyan volt mint amikor a halálraítélt önként ballag a bakó elé…
Gyulafehérvári nagygyűlés
Iuliu Hossu felolvassa a népgyűlés határozatát
A gyulafehérvári határozat
A nemzetiségeket érintő ígéret „Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket: 1. A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének.”
Magyar nagygyűlés, Kolozsváron 1918. december 22 Magyar nagygyűlés, Kolozsváron 1918. december 22. Apáthy István, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mond szenvedélyes beszédet
Román támadás Az 1. és 7. hadosztály 1918 decemberében előretört a Maros folyó vonaláig, amely az antant és Magyarország képviselői által november 12-én megkötött megállapodás szerint, demarkációs vonal volt. Román kérésre, az antant Louis Franchet d’Espérey francia tábornok által vezetett keleti fronti parancsnoksága megadta az engedélyt a román hadsereg előrenyomulására az Erdélyi-középhegységig.
Román csapatok átkelése a Kárpátokon
1918. december 24. A román hadsereg bevonul Kolozsvárra
Barabás Samu református esperes írta 1918. december 24-én naplójába: „Gyászos nap mindörökre Kolozsvár életében. Rablók módjára jöttek, félve, tapogatózva, hogy nincsenek-e benn a székelyek? Rongyosak, mocskosak voltak (…) Sok szalmakalapos, mezítlábas és bocskoros ember. Gherescu tábornok kezében nádbot, tisztjei kifestett képűek. A seregnek alig van fegyvere, négy rongyos ágyút hoznak, de töltényeik nincsenek. Tüzéreik fején ócska vasfazekak.”
August von Mackensen tábornok August Mackensen 1849-1945 tábornok. 1916 augusztusában Bulgáriába vezénylik. A német csapatok élén Dobrudzsában harcol a románok ellen. 1916. dec.16-án csapatai élén bevonul Bukarestbe. 1918 novemberében Kaposváron felajánlja a Károlyi kormánynak, hogy megvédi Erdélyt. Találkozót kezdeményez Károlyival.
Károlyi és Mackensen tárgyalása Mackensen az egész magyarság ítéletét mondta ki, amikor az asztaltól felállva, Károlyi kéznyújtására a zsebébe tette kezeit: „Sok emberrel volt már dolgom az életben, de olyan férfival, akiből ennyire hiányzott volna a becsület, még nem találkoztam”. Mackensen felajánlott segítségét nem fogadják el, helyette Fótra internálják.
A Székely Hadosztály A Székely Hadosztály elődjét, több kisebb alakulatból - Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére - Kolozsváron hozták létre Kratochvil Károly parancsnoksága alatt. A létszám: 400 tiszt és 4 000 közlegény. 1919 januárjában vette fel a Székely Hadosztály nevet, majd Székely Különítménnyé nevezték át. Az erdélyi fronton az egyetlen jól felszerelt, harcképes magyar katonai erő volt, amely harcolt a román hódítók ellen. Az alakulat legnagyobb létszáma 649 tiszt, 12 438 fő legénység, 68 löveg és egy repülőosztály volt.
Kratochvil Károly ezredes
Verbőczy Kálmán százados, az ellenállás fő szervezője
A Székely Hadosztály tisztikara
A Székely Hadosztály egyik alakulata az Ojtozi-szorosnál
Székely katonák készen a harcra
Székely katonák készen a haza védelmére
Fegyverszemle a székely katonáknál
Székely Hadosztály harca
Csucsa-Zilah-Máramarossziget védelmi vonal.
Fox Aurél százados emberei a páncélvonattal
Károlyi Mihály Szatmárnémetiben a Székely Hadosztály katonáival
Garbai Sándor kormánybiztos látogatása a Székely Hadosztálynál
Székely katonák visszavonulása
Székely Hadosztály jelvénye
Kőröstárkányi emlékmű
Kőröstárkányi emlékmű 1919. április 19-én a Bihar megyei Kőröstárkányban a bevonuló román csapatok egy hirdetmény felolvasásának ürügyével összehívták a falu népét a főtérre, majd a korábban a közeli telkeken elrejtett géppuskákból tüzet nyitottak a fegyvertelen emberekre. Az öldöklésnek 91 halálos áldozata volt, tizenhat évestől nyolcvanéves korig. A szomszédos Kisnyégerfalván 17 magyart mészároltak le.
Kőröstárkányi emlékmű
A kőröstárkányi mészárlás szervezője – ma nemzeti hős
Az antant új demarkációs vonalat jelöl ki Ez a vonal megegyezett a Szatmárnémeti- Nagyvárad - Arad vasútvonallal.
Magyarország katonai helyzete 1918. november – 1919. április
Temesvár román megszállása
Temesvár román megszállása
Temesvár román megszállása
Temesvár román megszállása
Magyar Nemzeti Tanács 1919-ben
1919. március elején hatalmi vákuum helyzet alakult ki. Károlyi Mihály lemond. Átadja a hatalmat a szociáldemokrata-kommunista pártnak. 1919. március elején hatalmi vákuum helyzet alakult ki. A magyar állam egyszerűen nem tudta betölteni azokat a funkciókat, amelyeket egy államnak be kell töltenie. Vix-jegyzék.
Ferdinand Vix, francia alezredes A Vix-jegyzék.
Tanácsköztársaság Kommunista mozgalmak Európában, 1919. március 21. Tanácsköztársaság megalakulása. Párizsi békekonferencia résztvevői megrettennek a magyar „forradalom”-tól. A környező országok hadseregeit használja fel az intervencióra (cseh, román, szerb). 1919. augusztus. Vereség és bukás. Forradalmi Kormányzótanács lemondása (tagjai Bécsbe menekültek), Peidl-kormány megalakulása. Horthy Nemzeti Hadserege a román csapatok kivonása után meghatározó szerepet játszik az új hatalmi rend kialakításában.
SMUTS tábornok budapesti látogatása A bolsevikok budapesti hatalomra jutása aggodalmat keltett Párizsban. Március 27-én, majd 29-én napirendre tűzték a magyarkérdés megvitatását. Lloyd George brit miniszterelnök javasolta, hogy Christian Smuts tábornokot küldjék a magyar fővárosba, aki április 4-én meg is érkezett a Keleti pályaudvarra. Javaslatai a Vix-jegyzékhez képest jóval kedvezőbbek voltak. Kun Béla – a világforradalmi remények jegyében – javaslatait nem fogadta el.
Kun Béla a Tanácsköztársaság védelmére buzdít
Vöröskatonák toborzása
Páncélvonat
Páncélvonat belseje
Katonai helyzet 1919-ben
A Tanácsköztársaság terror-szervezete. Lenin-fiúk.
Lenin-fiúk Szamuely Tibor és Cserny József vezetésével 200 fős különítményt állítottak fel, akik „Lenin-fiúk”-nak nevezték magukat. Hírhedt páncélvonatukon járták az országot és mindenütt felléptek, ahol a tanácsrendszert veszélyeztető megmozdulásokat sejtettek.
Dunapataji lázadás Dunapatajon a lakosság fellázadt a Tanácsköztársaság ellen. 1919. június 18 - 23 között a kezdeti sikerek után a túlerőben lévő „Lenin-fiúk” leverték a lakossági lázadást. 23-án délután az ún. közös temető közelében zajlottak a harcok. Kegyetlen megtorlás következett. A harcokban elesett és kivégzett 63 halott közül 50 pataji lakos volt. A kivégzéseket a lakosság szeme láttára hajtották végre.
Emlékmű az áldozatok emlékére Dunapatajon 1924. október 28.
ANTANT feltételek – nemzetiségi követelések 1919. március 20. Vix-jegyzék
A frontvonal 1919. július 20-a után
A frontvonal az összeomlás előtt
Peidl Gyula kormánya
Budapest román megszállása
Román csapatok Rákospalotán
Román csapatok a Hősök terén
Román csapatok a Szabadság hídon
Román csapatok az Országház előtt
Román járőrök a Nagykörúton
A román katonák fosztogattak, raboltak…
Harry Hill Bandholtz, amerikai tábornok ostorral védte a Nemzeti Múzeum kincseit A román megszállás alá került területeken gyakoriak voltak a visszaélések és az erőszakos cselekmények, szisztematikusan folyt Magyarország kirablása. A román vezetés úgy gondolta, hogy a történelmi Magyarországon egészen addig felhalmozott értékekből Erdély révén arányos rész illeti meg Romániát.
A román megszállás… A román katonai hatóságok a megszállás ideje alatt 657 személyt végeztek ki. A románok teljes üzemeket szereltek le és szállítottak el. Vidéken gabonakészleteket és jelentős állatállományt gyűjtöttek össze és irányítottak Románia felé, különféle mezőgazdasági eszközökkel, szerszámokkal együtt. Tüzelő és élelmiszer nélkül maradt a magyar főváros. A rászoruló budapestiek már a Gellért-hegy, a Népliget és Városliget fáit kezdték kivágni.
Etnikai térkép
Trianon Magyarország megcsonkítása
Új határok között
Vagonokba zárt nemzet
Miért??…Konklúzió Mert a legnehezebb időkben a legrosszabb emberek kerültek az ország élére. Mert - elődeinkkel ellentétben - ezek a vezetők nem akarták megvédeni a hazát. Azért szenvedtünk vereséget, mert megadtuk magunkat. Románia csak azért nyerte meg az első világháborút, mert a szövetségesei nyertek, egyébként elvesztette volna.
A sunyi ravaszság diadala Az 1919-20-ban lezajlott párizsi béketárgyalásokat az ott kibicelő román szépasszonyok is befolyásolták. Románia határait a győztes nagyhatalmak húzták meg, a gyulafehérvári népgyűléseknek tehát annyiban volt hatása, hogy egyetértettek vele. A hálószobák bűbájos vonzereje segítette Romániát az új területek megszerzésében. Különösen a francia és az angol delegáció tagjai részesültek kiemelt figyelemben, akiknek színes ceruzái rajzolták az új határokat.
Román kurtizánok Trianonban A hódítások fő célpontja Harold Nicolson, az angol bizottság vezetője volt. Az Adriai-tenger, a Habsburg- és az Oszmán Birodalom sorsa az ő színes ceruzáinak hegyében rejlett... Az ő keze rajzolta térképre a román határokat.
Spanyolnátha Az első világháború éveit követően világszerte pusztító spanyolnátha több áldozatot követelt mint a négyéves világégés, A H1N1 típusú influenza vírus elsőként az amerikai Kansas államban jelent meg, A köhögéssel, náthával és magas, 40 fokos lázzal járó vírust gyakran csak „24 órás betegségként” emlegették, mivel az influenza gyakran tüdőgyulladássá vagy tüdővérzéssé erősödve rendkívül rövid idő alatt végzett áldozataival. A háború utolsó hónapjaiban már a fronton is sor került megbetegedésekre és halálozásokra, de ezek száma ekkor még nem volt jelentős. 1918 őszén, így a háborús vereséggel párhuzamosan, 600 ezer katona indult haza Magyarországra, magukkal hozva a gyilkos kórt a polgári lakosság közé.
Spanyolnátha
Egészségügyi személyzet
Kórházi ellátás
Segélyhely
Barakk kórház
Spanyolnátha leghíresebb áldozatai IV. Károly magyar király Ady Endre költő ifjabb Tisza István huszár főhadnagy Kaffka Margit írónő (és kisfia) Judik Etel, Karinthy Frigyes első felesége Edmond Rostand francia költő, drámaíró Guillaume Apollinaire francia költő, író, grafikus Egon Schiele osztrák festő (és felesége) Anton Dilger (1884–1918), német-amerikai orvos, az első világháború idején a német bioterrorista szabotázsakciók kulcsfigurája Max Weber (1864–1920), német szociológus, filozófus, közgazdász
A Nagy Háború utóélete A háborús vereség és a trianoni trauma után dermedt csend üli meg az országot. A megszálló csapatok kifosztották az országot. A trianoni határok kijelölése. Menekültek a maradék országrészben. Fokozatos eszmélés és emlékezés az elesettekre. Emlékbizottságok felállítása.
A Székely Hadosztály emlékműve Kocsordon A Tanácsköztársaság bukása után a falu határában, a Kraszna-híd környékén zajlott le a Székely Hadosztály és a román intervenciósok csatája. A csata helyén, a Kraszna-híd mellett áll a Székely Emlékmű. A hadosztály kormányzati támogatás hiányában, 1919. április 26-án, itt tette le a fegyvert a megszálló román hadsereg előtt.
Bauer Gyula tábornok a 44. gyalogezred utolsó előtti parancsnoka
Bauer Gyula síremléke a Farkasréti temetőben
Székely Hadosztály emlékműve
Székely Hadosztály emléktáblája Nyíregyházán
Gróf Tisza István emlékműve a Parlament mellett
Kratochvil Károly síremléke Budapesten, az Új köztemetőben
A Nagy Háború emlékezete Böhönye
Debrecen
Szécsény
Döbrököz
Székelyudvarhely
Kolozsvár, Házsongárdi temető „Pista honvéd”
Kaposvár, Zsidó temető
Kaposvár, Hősök temploma: Mindszenty tér
Kaposvár – Trianoni emlékmű
Köszönöm a figyelmet!