Optikai mérések Nagy Katalin

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
MECHANIKAI HULLÁMOK.
Részecske vagy hullám? – A fény és az anyag kettős természetéről Vámos Lénárd TeTudSz 2010.okt.1.
A NÉGY FŐELEM Tűz,víz,levegő és föld.
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
Készitette:Bota Tamás Czumbel István
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Fénytan. Modellek Videók Fotók Optikai lencsék Fénytörés (3) Fénytörés (2) Fénytörés (1) Tükörképek Fényvisszaverődés A fény terjedése (2) A fény terjedése.
Műszeres analitika vegyipari területre
Szerves kémia Szacharidok.
Műszeres analitika vegyipari területre
Hullámoptika.
Optikai szálak Nagy Szilvia.
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
Statisztikus fizika Optika
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Ma sok mindenre fény derül! (Optika)
Hullámok visszaverődése
Fénytan.
Fény és hangjelenségek
Fényszórás (sztatikus és dinamikus) Ülepítés gravitációs erőtérben
Ülepítés gravitációs erőtérben Fényszórás (sztatikus és dinamikus)
Lézerspektroszkópia Előadók: Kubinyi Miklós Grofcsik András
Fény terjedése.
Készítette: Fábián Henrietta 8.b 2009.
Kubinyi Miklós ) Lézerspektroszkópia Kubinyi Miklós )
Fénytörés. A fénytörés törvénye Lom svetla. Zákon lomu svetla.
Az asztalon levő papírlapra húzz egy egyenest! Helyezz a papírlapra egy üveglapot úgy, hogy eltakarja az egyenes középső részét! Ha felülről nézzük az.
-fényvisszaverődés -fénytörés -leképező eszközök
Hullámmozgás.
A polarizációs mikroszkópia
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
A fény hullámjelenségei
Fénypolarizáció Fénysarkítás.
Készítette:Kelemen Luca
FIZIKA Fénytani alapfogalmak
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Optomechatronika II. Vékonyrétegek - bevonatok
FÉNY ÉS ELEKTROMOSSÁG.
INTERAKTÍV KÁBELTELEVÍZIÓS HÁLÓZATOK II.
Hullámok.
Hullámmozgás Mechanikai hullámok.
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Somogyvári Péter tollából…
Elektromágneses hullámok
Részecske vagyok vagy hullám? Miért kék az ég és miért zöld a fű?
E, H, S, G  állapotfüggvények
TÁMOP /1-2F Drogismereti laboratóriumi gyakorlatok – II/14. évfolyam Illóolajok minőségét jellemző fizikai és kémiai mutatószámok és.
Mechanikai hullámok.
Fényforrások Azokat a testeket, melyek fényt bocsátanak ki, fényforrásoknak nevezzük. A legjelentősebb fényforrásunk a Nap. Más fényforrások: zseblámpa,
A hullám szó hallatán, mindenkinek eszébe jut valamilyen természeti jelenség. Sokan közülünk a víz felületén terjedő hullámokra gondolnak, amelyek egyes.
Fényvisszaverődés síktükörről
A fény törése és a lencsék
Részecske vagyok vagy hullám? Miért kék az ég és miért zöld a f ű ?
Optikai mérések műszeres analitikusok számára Polarimetria a szóbeli vizsga 5. tételéhez Frissítés:
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Molekula-spektroszkópiai módszerek
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Fizika 2i Optika I. 12. előadás.
Közönséges (a) és lineárisan poláros (b) fény (Niggli P. után)
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
RASZTERES ADATFORRÁSOK A távérzékelés alapjai
Készítette: Porkoláb Tamás
Előadás másolata:

Optikai mérések Nagy Katalin A fény tulajdonságai, bevezetés

Fény A fény elektromágneses sugárzás Elektromágneses sugárzás: egymásra merőlegesen haladó, oszcilláló elektromos és mágneses tér, mely a térben hullám formájában terjed. E – elektromos térerő H – mágneses térerő

Elektromágneses sugárzások minőségi jellemzői Frekvencia Jele: f vagy ν [1/s = s-1 = Hz = c/s = cps] A másodpercenkénti rezgések száma. Terjedési sebesség Jele: c [m/s] Fénysebesség az elektromágneses hullámok terjedési sebessége. Vákuumban értéke kb. 3·108 m/s. Értéke függ a közegtől. Más közegben a terjedési sebesség kisebb. Hullámhossz Jele: λ [m] Az a legrövidebb távolság, mely során a hullám megismétlődik.

Elektromágneses sugárzások minőségi jellemzői Kapcsolat a minőségi jellemzők közt: c = ν·λ Hullámszám Egyes esetekben, pl. IR tartományban használják a hullámhossz helyett. Jele: σ [m-1] Egységnyi hosszúságra eső hullámok száma. σ = 1/λ

Az elektromágneses spektrum Forrás: http://mkweb.uni-pannon.hu/tudastar/ff/02-eghajlat/images/006.png

A spektrum látható tartománya Ibolya: 400 - 420 nm Indigókék: 420 - 440 nm Kék: 440 - 490 nm Zöld: 490 - 570 nm Sárga: 570 - 585 nm Narancs: 585 - 620 nm Vörös: 620 - 780 nm

Az elektromágneses sugárzások kettős természete Viselkedhetnek hullámként Terjedéskor Viselkedhetnek részecskeként Keletkezéskor Anyaggal való kölcsönhatáskor Elnyelődéskor Terjedési jelenségek: Visszaverődés Fénytörés Interferencia Elhajlás

Elektromágneses sugárzás, mint részecske  

A részecske természet kísérleti bizonyítékai Fotokémiai reakciók csak adott frekvencia feletti fény hatására mennek végbe (pl. klasszikus fénykép előhívás, napozás) A fényre hat a gravitáció A csillagok fénye a Nap közelében elhajlik a Nap felé, a fekete lyuk „elnyeli” a fényt Fotoelektromos hatás stb.

Fotoelektromos hatás Megfelelő energiájú fény elektronokat „lök ki” bizonyos fémek atomjaiból

Compton-effektus A röntgensugarak atomokon szóródnak, a szórt sugárzás nagyobb hullámhosszúságú, mint az eredeti volt

A fény-anyag kölcsönhatások Ha a fény két eltérő optikai sűrűségű közeg határára érkezik, akkor egy része visszaverődik, másik része pedig belép az új közegbe. A belépő fény is kétfelé oszlik, egyik része elnyelődik a közegben, másik része átjut az anyagon. I0 = IR + IA + IT

A fény visszaverődése különböző felületekről Szórt, diffúz visszaverődés A fény minden irányban szóródik. Szabályos visszaverődés Pl. üveg, fém

Fermat-elv Az elektromágneses sugárzások egy tetszőleges optikai rendszerben mindig olyan pályát követnek, amelyen a kezdő és végpontok közötti terjedési idő a lehető legkisebb érték. Ez érvényesül a fénytörés és a visszaverődés esetén is. Visszaverődéskor a fény ugyanabban a közegben marad, tehát a sebesség állandó. Ezért a legrövidebb idejű út = legrövidebb út (egyenes)

A fény törése

Törésmutató (refraktív index, RI) Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége egy anyagi közegben kisebb, mint a vákuumban, ennek a mértéke a törésmutató. Snellius-Descartes törvény:

Néhány anyag törésmutatója vákuum 1,000 ZrSiO4 1,9 levegő 1,0003 ZnS 2,3 víz 1,333 gyémánt 2,419 MgF2 1,384 TiO2 2,6 üvegek 1,5..1,9 Sb2S3 3,2 Al2O3 1,66 GaAs 3,5

A törésmutató befolyásoló tényezői a fény hullámhossza az anyagi minőség a hőmérséklet a nyomás (főképp gázoknál) a fény iránya (kettőstörés) több komponens esetén az összetétel

A visszaverődés törvényei A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert fénysugár azonos síkban van. A beesési szög () és a visszaverődési szög (') egyenlő:  = '.

Határszög Ha a fény az optikailag sűrűbb közegből megy az optikailag ritkább közegbe: Bizonyos beesési szöghöz (H) 90° törési szög tartozik. Ennél nagyobb szög esetén a fény 100%-ban visszaverődik.

Törésmutató mérése

Abbe-féle refraktométer

A prizma fénytörése A prizmán áthaladva a fény kétszer törik meg: a be- és a kilépéskor. Elnevezések:  eltérítési szög (az irányváltás mértéke)  törőszög (csúcsszög)

A prizmák alkalmazásai Fényfelbontás Tükrözés (90⁰): Fordítás (180⁰): Sugárosztó Sugárkeverő (fordított sugármenet)

Kettős Amici-prizma Kettős Amici-prizma: Ez az elrendezés általában két korona- és egy flintüvegből áll. Ennek az az előnye, hogy a diszperziója nagyobb, és a sugarat, melyre kalibrálták, nem tolja el. Használnak öt prizmából (két flint- és három koronaüvegből) állót is.

Amici-prizmák a) egyenes állásban (a diszperziók összeadódnak) b) ellentétes állásban (a két diszperzió kiegyenlíti egymást)

Refraktométerek működése

Abbe-féle refraktométerek

A fény tulajdonságai A fény, mint hullám három tulajdonsággal rendelkezik: Hullámhossz (színérzet) Amplitúdó (fényerősség) Polarizáció A polarizálatlan fényben a terjedési irányára merőleges elektromos (és az arra is merőleges mágneses) mező vektora tetszőleges irányú, azaz a terjedési irányra merőleges sík bármely irányában egyenlő valószínűséggel lehet.

A polarizált fény tulajdonságai Cirkulárisan polarizált fény kialakulásához állandó 90°-os fáziskülönbség szükséges. Két fajtája: ha a vízszintes rezgéssíkú összetevő ¼ -val megelőzi a függőleges összetevőt, jobbra cirkulárisan polarizált fényről van szó; ha a függőleges összetevő ¼ -val megelőzi a vízszintes összetevőt, az a balra cirkulárisan polarizált fény.

A polarizált fény tulajdonságai Ha a vízszintes és függőleges fényhullám-összetevő közti állandó fáziskülönbség nem ¼ hullámhossznyi, akkor elliptikusan polarizált fényről van szó. A síkban polarizált fény két azonos amplitúdójú és fázisú, de ellentétes irányú cirkulárisan polarizált hullám eredőjének tekinthető. Szűkebb értelemben a polarizált fény kifejezés alatt a síkban polarizált fényt szokás érteni.

A polarizált fény tulajdonságai

Hol van polarizált fény? A kék ég fénye nagyrészt polarizált. Oka a Rayleigh-szórás: a fény szóródása a fény -nál sokkal kisebb nemfémes részecskéken (porszemcse, vízcsepp). 2. Átlátszó anyagok tükröző felületéről részben polarizált fény verődik vissza.

Polarizált fény előállítása Nicol-prizmák

Polarizációs szűrők Egy speciálisan színezett műanyagot melegen vékony lappá hengerelnek, eközben a műanyag jelentősen megnyúlik: a hosszú láncmolekulák közel párhuzamosan rendeződnek. Mivel egy láncmolekula annál több fényt nyel el, minél kisebb szöget zár be a hossztengelyével a poláros fény rezgéssíkja, a műanyag lap (fólia) gyakorlatilag csak egyetlen rezgéssíkú fényt enged át, azaz lineáris polár- szűrőként működik. A hajlékony fóliát keretbe foglalt, vékony üveglapok közé szokták szorítani. Használhatják napszemüveg, fényképészeti szűrő, 3D szemüveg, illetve egyéb célokra.

Optikai aktivitás COOH │ HO – C – H CH3 L-tejsav COOH │ H – C – OH CH3 Egyes anyagok a síkban polarizált fény polarizációs síkját elforgatják. Ok: aszimmetria a kristály szerkezetében vagy a molekula szerkezetében. Az egyik legegyszerűbb ilyen molekula a tejsav: Enantiomer párok. A kettő nem hozható fedésbe a térbeli (tetraéderes szénatom) szerkezet miatt. A szerkezet és a forgatás iránya közt nem ismert az összefüggés. COOH │ HO – C – H CH3 L-tejsav COOH │ H – C – OH CH3 D-tejsav

Az optikai forgatás befolyásoló tényezői – a fény hullámhossza (színe), – az anyagi minőség, – esetenként az oldószer – a hőmérséklet, – a nyomás (főképp gázok esetén), – oldat esetén az összetétel, – a fény által megtett út D = [D]·c·ℓ, ahol c az oldat összetétel kg oldott anyag/dm3 oldat, ℓ a fény úthossza (az oldatot tartalmazó cső hossza), [D] a fajlagos forgatás.

-D-glükóz (ekvatoriális), Mutarotáció A forgatás függ: oldószer - szerkezet. Vízben oldva az  és a  egy idő után egyensúlyba kerül, és 52, 7⁰ lesz a fajlagos forgatás értéke. -D-glükóz (ekvatoriális), piridinből ez válik ki. Fajlagos forgatása 18,7⁰. -D-glükóz (axiális), vízből ez válik ki. Fajlagos forgatása 112⁰. Nyílt láncú forma

Pár anyag fajlagos forgatása oldószer [] fok t [°C ]  [ nm ] D2 vitamin (kalciferol) aceton +82,6 20 589,3 kámfor etanol +54,4 D-glükóz víz +52,7 D-fruktóz 92,4 maltóz +138,5 szacharóz +66,41 L-borkősav +14,1 koleszterin kloroform 39,5 546,1 inulin 40

A polariméter elvi felépítése

Lippich-féle polariméter

A polariméter tényleges felépítése A Lippich-féle polariméter vázlata Na: nátriumgőzlámpa, L1, L2: lencserendszerek, P: polarizátor, SP: segédprizmák, M: mintatartó cső, A: analizátor)

Automata polariméter

Polariméter leolvasása A nóniusz skála

Polariméter leolvasása

Polariméter helyes beállítása

Mintatartó csövek

Köszönöm a figyelmet!