Kutatás-módszertani alapismeretek: A tudományos dolgozat és készítése Kun András István

Az előadás vázlata Tudományos dolgozat írása Tudományos dolgozat formai követelményei A tudományos előadás

A tudományos dolgozat lehet… feltáró (pl. mi zajlik egy adott piacon) leíró (pl. hogyan történik valamilyen jelenség) probléma alapú: magyarázó (pl. mi az oka, hogy úgy történik) alátámasztó/cáfoló (pl. nem igaz adott kijelentés, mert…)

Témaválasztás „Már a cím se igaz. Témát lehet adni és kapni. A téma adódik. Kialakulhat. Létrejöhet és beindulhat. A témával kapcsolatban minden mozgásforma lehetséges, csak éppen a választás lehetősége kizárt.” (Dévényi 1980:23) A fentiek ellenére azért akad pár kritérium, amire érdemes figyelni, ha témát akarunk szerezni valamiképp.

A témaválasztás kritériumai A jó téma: Világos és körülhatárolt A jó téma: Érdekes A jó téma: Megfelel a dolgozatíró tudásszintjének A jó téma: Aktuális de nem elcsépelt Forrás, segítség legyen elérhető Témavázlat, ütemezés készítése a véglegesítés előtt! De változtatás mindig lehetséges.

Kutatási koncepció, kutatási terv 1-2 oldalas előzetes vázlat tartalmazza a témaválasztás indoklását, a kutatás céljának meghatározását: miért választotta, miért érdekes a téma, mennyire feldolgozott, elméletileg és gyakorlatilag milyen haszonnal járhat legfontosabb kérdések, a kutatási problémák, célok és várt eredmények megfogalmazását kutathatóság, alkalmazni kívánt kutatási módszerek ütemezés, költségvetés, szükséges eszközök stb. változhat a kutatás alatt

A vizsgálat logikai felépítése Témakör és megközelítési mód Alapprobléma (PUZZLE?) Kutatási kérdés és/vagy hipotézis Vizsgálati módszer és eszköztár Kifejtés: kutatás végrehajtásának dokumentálása, bemutatása Hipotézis elvetése vagy megtartása, illetve kérdések megválaszolása, korlátok megadása, további vizsgálati irányok

A dolgozat elkészítése a gyakorlatban Áttekintés megszerzése (irodalom) Jegyzetelés, cédulázás Vázlatkészítés Dolgozat összeállítása Formai követelmények ellenőrzése Egyéb kellékek, kiegészítések (függelék, melléklet, jegyzékek, illusztrációk stb.)

„Ellenőrzőlista” Dolgozat célja, kutatási kérdések/hipotézisek, konklúzió Tudományos stílus, nyelvezet, magyar nyelv (idegen szavak kerülése) Fogalmak definiálása, pontos használata Bizonyítás, bizonyíthatóság Többoldalú közelítés, érvek „táborainak” elkülönítése Világos szerkezet, olvashatóság Hivatkozások, irodalomjegyzék (!) és a szó szerinti átvételek mennyisége, használata

Források követelményei Mennyiség és minőség: Változatosság: monográfiák, lektorált folyóiratok, szürke irodalom, adatbázisok Idegen nyelvű és magyar is Meghatározó nevek, művek Aktuális munkák Elsődleges és másodlagos adatgyűjtés

Adatforrások fajtái Saját: Megfigyelés, felmérés, tapasztalat, kísérlet, számítás… Szekunder (másodlagos): Mások eredményei (hivatkozás) Harmadlagos: mások hivatkozásainak használata (kereszthivatkozás): etikai kérdés is

Adatgyűjtés leggyakoribb módszerei Primer: kérdőíves felmérés interjú vagy fókuszcsoport megfigyelés, kísérlet saját dokumentumelemzés Szekunder (hitelességre figyelni!): könyvek (monográfiák, kézikönyv, enciklopédia, szótár) periodikák szürke irodalom (műhelytanulmányok, disszertációk, szakdolgozatok, kutatási jelentések)

Forráskeresés gyakoribb módjai Bibliográfiák alapján Könyvtárak: helyi, folyóirattár, könyvtárközi Elektronikus adatbázisok: Matarka, Nemzeti Periodika Adatbázis, MOKKA, Web of Science… Elekronikus (folyó)irattárak: Jstor, EBSCO, Sciencedirekt (EISZ), folyóiratok saját oldalai, Econpapers, NBER, … Kutatóhelyek, kutatók saját honlapjai E-mail a szerzőnek

Tanulmányok formai követelményei általában Egyoldalas nyomtatás 12-es betűméret (néha 10-14 közt változik) Általában Times vagy Arial betűtípus Szimpla vagy 1,5-es sorköz, néha 2-es Kötésoldalon nagyobb margó, ha mi köttetjük Mennyiség megadható karakterben, oldalban, szerzői ívben, függelékkel vagy anélkül

Dolgozat formai tartozékai általában Cím vagy címoldal (cím, műfaj, szerző(k), kiadó, konzulens, kiadás helye, évszám) ha önállóan jelenik meg Tartalomjegyzék (megfelelően tagolt, max. 3 szint) Absztrakt (800 – 1000 karakter) Kulcsszavak és JEL kódok Fő- és fejezetcímek, decimális számozással ha nagyobb mű Bevezető(k), konklúzió(k) (néha összefoglalás is) Táblázatok, ábrák, képletek, számozva; illusztrációk nem Irodalomjegyzék, egyéb jegyzékek (ha indokolt)

Hivatkozások „alapelvei” Nincs egyetlen jó hivatkozási rendszer, de esetileg általában van egy kötelező Bizonyítás és hitelesség (célnak megfelelő forrás) Egyértelműség (mire vonatkozik?) Követhetőség (megtalálható legyen általa a forrás) Formai egységesség Etikusság

Példák a Competitio rendszere szerint

Hivatkozás könyvből Kotler, P. (2000): Marketing menedzsment. KJK-Kerszöv, Budapest. Szabó Katalin (2002): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth kiadó, Budapest.

Internetes források hivatkozása Kovács Elvira (2005): Ismét emelkedett az olaj világpiaci ára. FigyelőNet, www.fn.hu/ hirek/olaj/ismetdragul.html, letöltés dátuma: 2005. 09. 13. vagy Kovács Elvira (2005): Ismét emelkedett az olaj világpiaci ára. www.fn.hu/ hirek/olaj/ismetdragul.html, letöltés dátuma: 2005. 09. 13.

Folyóiratok hivatkozása Szántó Szilvia – Sugatagi Gábor (2003): Az elégedett autótulajdonos nem feltétlenül márkahű. Kreatív, 12. évf. 4. sz., 74. Walker, J. – Goodman, H. (1995): Consumers’ Opinions About Wine Quality. Journal of Marketing, vol. 57. no. 3., 12–30.

Gyűjteményes kiadványok hivatkozása Machlup, F. (2002): Beruházás az emberi erőforrásokba és a produktív tudásba. Megjelent: Polónyi István (szerk.): Oktatás és gazdaság. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 100–116.

Forrás jelzése a szövegben Szövegközi (ez az ajánlott, illetve nálunk kötelező is) Lábjegyzetelő Végjegyzetelő Csak az egyik használható egy tanulmányban!

Példák szövegközi hivatkozásra (Kozák 2003:34-35) (Szántó – Sugatagi 2003:74) (Walker et al. 1998) (Idézi Kozák 2003:40)

Anyaggyűjtés, forráskeresés Témaválasztás előtt és után is helye van „Induló” bibliográfia összeállítása Fontos lehet a rendszerezés (vázlat alapján) Elolvasni? Nem mindig (absztrakt, bevezetés, konklúzió). Forrásjelölés a cédulázásnál is! Cél mindig a szintetizálás ill. illusztrálás!!! Nem helyettesíthet minket az átvétel!

Dolgozat megírása (writing up) Ha már összeállt (v. időkorlát miatt előbb) Gondolati sorrend (vázlat szerepe) Előrehaladás nem lineáris Részek közt legyen logikai kötés! Csak bizonyíthatót írjunk le! Ne utólag keressük a hivatkozásokat Mindig utaljunk: a dolgozat vonatkozó részeire (elmélet-gyakorlat), empirikus vonatkozásokra, felhasználási lehetőségekre Mindig legyen világos a saját hozzájárulás Stílus: tárgyilagos (E3 segít), szenvtelen, értékmentes, szerény, közérthető/szakmai

A konklúzió (átvéve Láng Esztertől) röviden összegzi a dolgozat lényegét fő eredményeket összefoglaljuk a szerző alapvető következtetéseit, az esetleges új, újszerű eredményeket, az esetleges gyakorlati hasznosíthatóságot tágabb összefüggésekben és a korábbi kutatások fényében nézve is be kell mutatnunk eredményeinket milyen irányban lehet kiterjeszteni a dolgozatot a jövőben

Az absztrakt Nem figyelemfelkeltő (az a cím feladata), hanem tájékoztató: Mit Hogyan Milyen eredménnyel Milyen módszerrel és mintán

Az irodalomjegyzék Betűrend Hivatkozási rendszer szerint egységes Hivatkozásokkal kölcsönös megfelelés Nem kell megbontani (csak ha kérik)

Lábjegyzet (Láng E.) (a lap alján apró betűvel, a főszövegtől egyértelműen elkülönítve): magyarázatok, megjegyzések, adatok, stb., amelyek a főszöveg logikai-gondolati egységét megtörnék

Függelék (Láng E.) kiegészítő jellegű táblázatok, grafikonok, segédanyagok, dokumentumok, módszertani ismertetések, stb., amelyek nem illeszkednek a tanulmány logikai szerkezetébe, de a dolgozat mondanivalója szempontjából hasznos kiegészítéseket tartalmaznak

A tudományos előadás Prezentációs technikák (a diákat Siklós Balázs készítette)

Miről is lesz szó? Előkészületek Az előadás További jótanácsok A bevezetés A kifejtés Figyelemfelkeltő témák A Power Point néhány alapszabálya A befejezés További jótanácsok

Előkészületek Az előadás célja, fókusza A hallgatóság feltérképezése Saját lehetőségek és korlátok felmérése Fizikai körülmények Grafikai eszközök

Bevezetés Bemutatkozás Nyitómondatok és bevezetés A téma lehatárolása Captatio benevolentiae Az első mondatok kínjai Kezdő kérdés? Sztori? Idézet? Mentegetőzés? A téma lehatárolása

A kifejtés Az előadás váza legyen világos! Időbeosztás Ne zsúfoljuk tele adatokkal az előadást! Érdemes konkrétnak lenni… Képszerűség

Figyelemfelkeltő tényezők I. „Épp ezt írta föl nekem az orvos!” „Expedíció a sötétbe” „Gladiátor effektus” „A harapós postás esete” „Ki ütött előbb?!” „A kör négyszögesítése”

Figyelemfelkeltő tényezők II. „A legkisebb királyfi - effektus” „Madonna - effektus” „Móricka - effektus” „Nemecsek - effektus” „Pompei - effektus” „Prométheusz - effektus”

A Power Point Mi is az a Power Point? Ez a jobb vagy a Prezi? Muszáj ezt??? Mikor használjunk Power Point-ot? Bonyolult rajzok és ábrák Függvények, grafikonok Nyelvi nehézségek Hosszú felsorolások

A Power Point Hogyan NE használjuk a Power Point-ot? Ez NEM a Te vázlatod! Hosszú idézeteket ne tegyünk slide-ra! Definíciókat ne tegyünk slide-ra!

További elrettentő példák…

Ez sem sokkal szebb… Legalább két, egymástól független félre van szükség; Mindkét fél tulajdonában legyen valami olyan dolog, amelynek a másik fél értéket tulajdonít és amit hajlandó a másik félnek átadni; Mindkét fél kommunikációképes legyen és a másik tudomására tudja hozni a szándékait, és be tudja mutatni a tulajdonában lévő értéket a másik fél számára; Mindegyik fél önálló szuverén egyén, aki saját akaratából eldöntheti, hogy a másik fél ajánlatát elfogadja, vagy sem; Mindkét fél a kölcsönös előnyök miatt helyénvalónak és kívánatosnak tartja a másik féllel való megállapodást; A csere után a csere előtti állapothoz képest mindkét fél jobban jár.

A befejezés A mondanivaló esszenciája Tedd nyitottá a lezárást! Szimmetria Mit ne? Ne hagyd el a befejezést! Ne húzd el a befejezést!