Bevezető előadás Agrárgazdaságtan Dr. Palkovics Miklós

Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai: Társadalomtudomány Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek munkamegosztás következménye: Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan  Vállalati gazdaságtan, Természettudományokkal való kapcsolata Kapcsolódás nehézségei, egymásra épülés, átfedések

Felhasználandó szakirodalom Michael Tracy: Élelmiszertermelés és mezőgazdaság a piacgazdaságban PATE Georgikon Kar Keszthely, l994 Agrárgazdaságtan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000 Szerkesztette: Dr. Szénay László - Dr. Villányi László Kiss Judit: A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere Akadémiai Kiadó, 2002 A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig Szerk: Kapronczai István Szaktudás Kiadó Ház Bp. , 2003 Folyóiratok, aktuális kiadványok, statisztikai elemzések Internet adta lehetőségek ( keresők, adatbázisok )

Agrárgazdaságtani ismeretkörök A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe - a lakosság élelmiszerekkel való ellátása - hozzájárulás a bruttó- és nettó termeléshez, a GDP-hez - a népesség foglalkoztatása - ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU-s gazdasági kapcsolatok - kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz ( ÁKM ) - agrárstratégiák, strukturális változások, az agrárfejlődés társadalmi megítélése

A mezőgazdaság termelőerői ( erőforrásai ) és az újratermelés - a munkaerő, a termelékenység - a termőföld és használata, a környezetgazdálkodás gazdasági szerepe - a termelési eszközök, a műszaki fejlesztés - a növekedés módja és kritériumai - jövedelmezőség, hatékonyság, gazdaságosság, versenyképesség Az agrárágazat beágyazódása a nemzetközi integrációba, az EU tagság

A vállalati és vállalkozói struktúra agrárgazdasági megítélése - a tulajdonviszonyok és az érdekeltség - a szövetkezetek, állami gazdaságok, kistermelés történeti áttekintésben - a gazdasági rendszerváltás utáni vállalkozói struktúra és formálódása - a mikroszintű integráció - az érdekképviseletek

A mezőgazdasági célkitűzések megvalósításának eszközrendszere - tervgazdaság, piacgazdaság - az agrárpiaci rendtartás - igazgatási intézményrendszer - társasvállalatok, vállalkozók, gazdálkodók költségvetési kapcsolatai, az adózás néhány elve - a támogatások rendszere - az agrárhitelezés

Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana - növénytermesztési (kertészeti ágazatok): búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, olajos növények, szőlő, bor, gyümölcsfélék - állattenyésztési ágazatok: szarvasmarha, sertés, baromfi, juh, tej- és tojástermelés * általános ökonómiai vizsgálat * hazai és nemzetközi piacok * szabályozottság * jövedelemtermelés, költségviszonyok

Agrárgazdasági és agrárpolitikai helyzetértékelés Agrárpolitika: - a gazdaságpolitika mezőgazdasági irányzata - az állam tudatos beavatkozása (támogató és korlátozó) a mezőgazdasági termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba - célrendszere, eszközrendszere Mit ér a magyar mezőgazdaság? - a GDP-hez való hozzájárulás összehasonlítás időben: a hatvanas - nyolcvanas évtized (magyar jellemők) a rendszerváltás hozadéka összevetése térben: EU, USA, fejlődő országok

A mezőgazdaság és gazdasági környezete - növekedés az ágazatban nemzetközi összehasonlítás komparatív előnyök Komplex, új szemlélet A mezőgazdaság és gazdasági környezete Az agribusinessről mezőgazdaság + élelmiszeripar = élelmiszergazdaság + kereskedelem (input, output) ipari termelés, szolgáltatás, marketing tevékenység, banki szféra, agrárbiztosítás, kutatás, oktatás

Multifunkcionális mezőgazdaság Az agroökológiai potenciál megőrzése ( a természet és környezet megóvása ) Veszélyek : globális klimaváltozás, biológiai szennyeződés, erózió és defláció a táj ápolásának, védelmének elhanyagolása

Agrár- környezetgazdálkodási Információs és Lehetőségek, szükségszerűségek: Agrár- környezetgazdálkodási Információs és Monitoring Rendszer működtetése, erdősítés, melioráció, öntözés támogatása, szaktanácsadói hálózat működtetése, emisszió-kvóta kereskedelme

A vidékfejlesztés mint a gazdaság multifunkcionális megalapozása, alternatív életlehetőségek javítása - fiatal gazdák pályakezdése - kedvezőtlen adottságú térségekben bevétel kiegészítés - alkalmilag piacra termelők átmeneti megsegítése - „ földért életjáradék „ program - korai nyugdíjazás - rugalmas foglalkoztatás, közmunka - szociális támogatási rendszer kidolgozása

Az élelmiszerbiztonság növelése - minőségjavítást szolgáló rendszerek és módszerek ( a földtől, az istállótól az asztalig ) - önkéntes termékvédjegyek - hatékony élelmiszer ellenőrzés az élelmiszerlánc minden szakaszában - versenytisztaság elősegítése ( versenyhivatali hatáskör ) - szakmaközi megállapodások

Új struktúrák kialakítása A struktúra : Az agrárviszonyok valamely területének ( technikai, szociális, gazdasági ) statisztikailag megragadható elemei. A struktúra sokosztatúsága !

öröklési jog módosítása A birtokszerkezet fokozatos átalakítása, a tulajdonviszonyok rendezése, stabilizációja - a termőföld birtoklása, a tulajdonosok száma, - piaci szereplők  szociális szféra, - EU konform birtokméret, életképes gazdaságok, -Nemzeti Földalap (NFA) intézménye, szerepe - egyéb tulajdoni ( üzletrészek ) aktualitások, öröklési jog módosítása

A versenyképesség erősítése, az azt megalapozó vállalat, vállalkozói struktúra Az állami tulajdonú vállalatok Az új típusú szövetkezetek, a szektorsemlegesség A TÉSZ-ek és az integráció - a családi gazdaságok - az őstermelő, a kistermelés Kritikus helyzetben lévő ágazatok megsegítése Kutatás, innováció, képzés

struktúraalakító tényezők: Erőforrások struktúrájának változása - műszaki fejlesztés - tőkekivonás, tőkebeáramlás - élőmunka felhasználás, eszközigényesség A termelés struktúrájának átalakulása struktúraalakító tényezők: - természeti viszonyok, éghajlat - termőföld ellátottság, földminőség - egyéb erőforrás ( szellemi is ) ellátottság - fogyasztói igények, piaci viszonyok - feldolgozó ipar fejlettsége

Termelésfejlesztés, termeléspolitikai stratégiák Állandó alkalmazkodási igény Egyidejű sokoldalú követelmény, igény, szükséglet extenzív fejlesztést generálnak: EU-s elvárásoktúltermelés fenntartható fejlődés, kevés kemikália, környezetbarát technológiák, minőségorientált termelés intenzív fejlesztést kívánnak: exportorientáltság, gazdag hazai termékkínálat, erőforrások (munkaerő!) racionális kihasználása

A termelési struktúra változásának aktualitásai - túltermelés ( kalászos gabonák, tehéntej, egyes húsfélék, asztali bor - piaci igények ( juhhús, olajosmagvúak, kertészeti termékek, szaporítóanyagok szántóföldi energianövények, fa) - támogatások rendszere ( termékspecifikus, vállalkozás-méretarányos, szociális indíttatású) Összességében: jövedelemtermelő képesség, EU csatlakozás utáni helyzet, új lehetőségek és korlátok.

Megújuló intézmény- és eszközrendszer Állami szerepvállalás újrafogalmazása (részben szűkül, hatósági jogkör bővül) Állami támogatás EU konform intézmény- rendszere ( akkreditáció ) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal A jogalkotás - az 1997 évi XCIV.sz. törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről Információs rendszer, az e-agrárium a MITS része Cél : a k i s z á m í t h a t ó s á g erősítése

Hatásos piacpolitikát és piacépítést - sokszínű, korszerű felvásárló, feldolgozó szervezeteket ( nagybani piacok, marketing szövetkezetek, TÉSZ-ek) - piaci poziciók megszerzése, megtartása (export- támogatás, finanszírozás, közössé- gi marketing) - minőségbiztosítás ( egészségügyi szabványok, minőségi paraméterek) - piaci zavarok kiküszöbölése (termékpiaci szerve- zetek, integráció erősödése)

Multifunkcionális mezőgazdaság, multiszektoriális vidékfejlesztés EU támogatási rendszer, koncepcióváltás: s t r u k t ú r a p o l i t i k a A mezőgazdaság és vidék összetartozása. Önálló értékek, források megteremtése - természeti kincsek megőrzése, - elnéptelenedés mérséklése, - falvak megújítása, túrizmus, - jövedelemszerzési lehetőségek megteremtése.

Magyarország agrárkülkereskedelme

Mit nevezünk agrárexportnak? Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja

Az agrárexport részesedése az összexportból (%)

Agrárkülkereskedelmünk alakulása

Az agrárexport szerkezete áruosztályonként

Az agrárexport szerkezete árucsoportonként

Az agrárimport szerkezete árucsoportonként

Mikor exportorientált a növekedés? - Gyarapodnak a nemzetközileg versenyképes árukat, szolgáltatásokat előállító kapacitások - Gyorsabban nő az exportértékesítés a belföldi értékesítésnél - Az export tartósan és dinamikusan bővül - Az import a gazdaság fejlődésének megfelelően növekedik az egyensúly felborulása nélkül

Az agrárexportot befolyásoló tényezők 1. Exportárualap 2. Exporttámogatás 3. Exportfinanszírozás 4. Árfolyampolitika 5. Adópolitika 6. Export-jövedelmezőség 7. Exportengedélyezési rendszer 8. Kollektív marketing 9. Külkereskedelmi szervezet

Az agrárexportot befolyásoló tényezők 10. Vevők gazdasági helyzete, vásárlóereje 11. Politikai változások 12. Főbb piacok és árak alakulása 13. Nemzetközi kereskedelmi egyezmények

Az agrárkülkereskedelem országcsoportonkénti bontásban

Külkereskedelmi folyamatok 2005 első felében I. Havi teljesítmények (millió Euro) Havi változás EXPORT IMPORT KÜLÖNBSÉG I. Havi 224 586 145 991 78 595 II. havi 226 795 172 729 54 066 III. havi 268 814 190 450 78 364 IV. Havi 261 945 182 233 79 712 V. havi 253 242 174 849 78 393 VI. havi 273 310 208 148 65 162

Külkereskedelmi folyamatok 2005 első felében II. Export/import növekmények az élelmiszer, ital, dohány árucsoportban (%) EXPORT IMPORT EU-25 111,4 126,6 EU-15 105,6 120,0 EU-10 133,9 143,5

Külkereskedelmi folyamatok 2005 első felében III. Export- és importstruktúra Megnevezés Export (%) Import (%) gabona és gabonakészítmények 143,2 80,2 élő állat 117,2 266,3 cukor, cukorkészítmények 165,3 116,4 zöldség, gyümölcs 95,9 108,5 állati takarmány 110,9 73,8 dohány és dohányáru 136,7 174,8 növényi olaj és zsír 104,6 121,6 olajos mag 142,4 113,9 hal, rák 98,6 102,3 tejtermék, tojás 106,0 153,9 ital 107,0 121,9 állati olaj és zsír 90,7 230,1 növényi olaj hús- és húskészítmények 92,8 192,3

Amit a CEFTA-ról tudni érdemes 1992. December 21., Krakkó Alapítók: CZ, SLK, PL, H Később csatlakozó tagok: RO, BUL, SLO, Szimmetrikus, bilaterális megállapodások

GATT -WTO I. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade) 1947-ben 23 ország hozta létre M.o. 1973 óta tagja Körtárgyalások, időszakosan működött

GATT -WTO II. Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization) 1995-ben jött létre Állandó szervezet Miniszteri Konferencia (min. 2 évente) Tanácsok: Általános, Szaktanácsok (3), Békéltető tanács

Az URUGUAY-i forduló eredményei ( 1994 április ) Támogatások csökkentése (6 év): - exporttámogatás: 36%-kal - volumenek: 21 %-kal - belső (termelői) támogatások: 20%-kal Vámcsökkentés: 36%-kal (fejlődő 24%) Piacnyitás: minimális piacra jutás 3%, később 5%

Megengedett támogatások: „Green box” a kereskedelmet és termelést nem vagy csak minimálisan befolyásolják termelési szinttől teljesen függetlenek finanszírozásuk közpénzekből fogyasztók számára nem lehet többletkiadás

Megengedett támogatások: „Green box” Kutatás, képzés, szaktanácsadás, termékellenőrzés Marketing és reklámszolgáltatások Belföldi élelmiszersegély Állami (biztonsági) készletezés Környezetvédelmi programok Regionális fejlesztési programok

„Még” megengedett támogatások: „Blue box” Fix referenciaterületen, hozamon alapulnak Rögzített állatlétszámra vonatkoznak Nem függenek a termelési szinttől, de mégsem kellett (még) csökkenteni

„Még” megengedett támogatások: „Blue box” EU kompenzációs kifizetések (gabona, olajos magvak, fehérjetakarmányok) EU állatprémiumok (szoptatós tehén, kisbika) EU parlagon hagyott földek utáni kifizetések USA különbözetfizetési járadék (1996-ban megszűnt)

Dohai Forduló (2002 jan-) Piacra jutás további csökkentése Belső agrártámogatások további leépítése Exportszubvenciók csökkentése Támogatások fogalmának definiálása Uruguay-i forduló kedvezményeinek (pl. kék doboz) szűkítése, megszüntetése

Cancun-i értekezlet (2003. szeptember) Teljes kudarc: napirendet sem fogadták el EU+USA - fejlődő országok ellentét Doha-i Forduló 2004-es lezárása kétséges volt, majd kedvező változások.

Az értékkategóriák

A mezőgazdaság (halmozott) bruttó termelési értéke (termékek és szolgáltatások) 2004 -ben folyó áron 1.660 milliárd forint Szerkezete az új évezredben átlagosan: - növénytermelés 52% - állattenyésztés 48%

Mezőgazdasági termékek termelése Milliárd Ft, folyó áron

A mezőgazdasági termelés volumene 1990-2000

Mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumenindexe 1990-2001

Mezőgazdaság bruttó (halmozott) termelési értéke Mg- i eredetű Termelő felhasználás 220 md Ft Halmozatlan bruttó termelés értéke 1440 md Ft

Mezőgazdaság bruttó (halmozott) termelési értéke Mg- i eredetű Termelő felhasználás 220 md Ft Nem mezőgazdasági eredetű termelő felhasználás 890 md Ft Mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke ( GDP hozzájárulás) 560 md FT

Az Agrárolló alakulása 1989- 2001

A folyó termelőfelhasználás volumenidexei 1990-2001

Mire nyújt fedezetet a bruttó hozzáadott érték? - amortizáció (kb. 80 md Ft) ( nettó hozzáadott érték 480 md Ft) - munkabérek, személyes jövedelmek - adók, járulékok, közterhek - nettó vállalkozói jövedelem ( nyereség) ( 2003 –ban 154 milliárd forint ) Az egyes kategóriák „kétarcúsága”.

Egyéb kategóriák: - pótlási alap - nettó termelési érték - bruttó jövedelem

Ágazati Kapcsolatok Mérlege - ÁKM

A gazdasági szféra egészét felölelő ÁKM (100% = Ágazat bruttó termelése, ill. kibocsátás) Y X W

ÁKM belső mátrix (X) és értékösszetevők (W)

ÁKM külső mátrix (Y) (Bruttó kibocsátás = 100%)

Élelmiszeripar aránya a GDP-ben százalék (%)

Élelmiszeriparban foglalkoztatottak aránya százalék (%)

Élelmiszeripar aránya a beruházásban

Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma, Milliárd Ft

Élelmiszer forgalom részesedése az összes kiskereskedelmi forgalomból

Nemzetközi üzlet-láncok piaci részesedése a magyar élelmiszerkereskedelmi forgalomból

Élelmiszeripar tulajdonosi szerkezete 1992

Élelmiszeripar tulajdonosi szerkezete 2001

Egy főre jutó élelmiszer fogyasztás - alapélelmiszerek

Egy főre jutó élelmiszer fogyasztás - zöldségfélék, élvezetei cikkek

A magyar élelmiszerárak alakulása az EU áraihoz képest 2002 Megnevezés Egység EU átlagár Magyar ár Magyar ár/ EU átlagár euró % Fehér búzaliszt 1 kg 0,64 0,29 45,4 Fehér kenyér 500 g 1,17 0,35 30,2 Marhahús csont nélkül 10,67 4,75 44,5 Sertéshús csont nélkül 8,17 3,69 45,1 Főtt sonka 6,65 3,77 56,7 Csirke, tiszított 1kg 3,03 1,95 64,3 Tehéntej, pasztőrözött 1 liter 0,83 77

A magyar élelmiszerárak alakulása az EU áraihoz képest 2002 Megnevezés Egység EU átlagár Magyar ár Magyar ár/ Eu átlagár euró % Vaj 250 g 1,45 1,31 90,9 Tojás 12 db 2,07 1,01 48,5 Margarin 0,69 0,53 76,9 Étolaj 1 liter 1,98 1,21 60,9 Alma 1kg 1,6 0,41 25,8 Burgonya 1 kg 0,67 0,25 37,9 Vöröshagyma 0,97 0,48 49,2 Kristálycukor 1,15 0,77 67 Átlag   54,7

Élelmiszerárszint különbségek az EU tagországaiban az ezredfordulón EU átlag = 100

Az egyén fogyasztását befolyásolja J, A fogyasztó reáljövedelme Áx Az elsődleges élelmiszerek ára Áh A helyettesítő élelmiszerek ára Z Egyéb tényezők( szokások, életkörülmények, ízlések, reklám stb.) Bruttó nemzeti kereslet Fx= f( L, J, Áx, Áh, Z)

ÉLELMISZER KERESLET várhatóan megduplázódik 2025-re A világ népessége 8 milliárd fő körül alakul Növekedés a fejlődő országok városaira koncentrálódik 33 megaváros (8+millió) 500 nagyváros (1+millió) GDP növekedés megfelelő vásárlóerőt biztosít

KÍNÁLATOT KÖZVETLENÜL MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A fajlagos hozamok növekedése Mezőgazdasági művelésbe kerülő, illetve onnan kivont területek Az intenzív művelési módok (öntözés, többszörös művelés) bővülésének mértéke A mezőgazdasági termelőkapacitások környezeti károsodása

AZ AGRÁRPIACI HELYZETRE HATÓ TÉNYEZŐK GDP tényleges növekedése a várt ütemben vagy annál lassabban gyarapodik a népesség hogyan fejlődik a világ agrárkereskedelmének logisztikai kapacitása mi történik Kínában? mi történik Oroszország/Ukrajna mezőgazdaságában? milyen ütemű lesz az élelmiszertermelés globalizációja?

A GLOBÁLIS ÉLELMISZER RENDSZER VÁRHATÓ HATÁSAI Olcsóbb élelmiszer a világ szegényeinek megbízhatóbban és kevesebb környezeti károsítással Növekvő mezőgazdasági termelékenység a felszabaduló munkaerőt lekötő vidékfejlesztéssel Alacsonyabb élelmiszer árak és csökkenő kereskedelmi diszkrimináció A fejlődő világ növekvő városi lakossága átalakuló élelmiszerkeresletének megbízható kielégítése, hatékony és környezetbarát termelés alapján A világ gazdag fogyasztói részéről jelentkező összetett kereslet minőségi kielégítése

Termőföld

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői

A mg.-i ágazatban dolgozó aktív keresők számát befolyásoló főbb tényezők GDP-hez való hozzájárulás más ágazatok (ipar, szolgáltatás) fejlettsége földdel való ellátottság (minőség, mennyiség) élőmunka technikai felszereltsége számítási alap (nemzetközi összehasonlításban) - szolgáltatás, alaptevékenységen kívüli tevékenység

Foglalkoztatás számokban

Nemzetközi kitekintés az ezredfordulón

A munkaerő megítélésének szempontjai Életkor – 61% középkorú és idősödő Szakképzettség – javuló tendencia, de még mindig lemaradás más ágazatokhoz képest, vállalkozói ismeretek hiánya

Keresetek, jövedelemviszonyok kb. 20-30% lemaradás aktív kor alacsonyabb életszínvonala nincs jövedelemtartalékolás alacsony bértől függő juttatások (munkanélküli segély, nyugdíj, GYED) munkabéren kívüli juttatások csökkennek, eltűnnek

Jövedelmi viszonyok szociális összefüggései a mezőgazdaságban 2018.09.17.

A helyzetértékelés nehézségei, szempontjai Az agrárnépesség szociális helyzetének feltárásakor alapvető kérdés, ki számít az agrárnépességhez tartozónak ? Releváns, megbízható adatok hiánya Az ágazatban dolgozók társadalombiztosításának ellentmondásai. Az éves teljesítmények és a foglalkoztatottak létszáma közötti tetemes különbség ( akár 2-2,5 szeres) A CAP Római Szerződésben foglalt, ide vonatkozó célkitűzése mérsékelten valósul meg. A társadalmi erők, a politika nem fordítanak kellő figyelmet a probléma megoldására

A rendszerváltást követően az agrárnépesség jelentős hányada kikerült a kötelező TB biztosítás rendszeréből. Az állami szabályozás eszközei ma is „segítik” a társadalombiztosítási rendszerből való kivonulást - a legálisan foglalkoztató szektor számára (az önfoglalkoztatókhoz képest) törvényileg meghatározott a társadalombiztosítási járulék - megszűntek a mezőgazdasági munkavégzés speciális, kedvezményes szabályai (100, illetve 150 tíz órás munkanap = 1 év)

Az önfoglalkoztató szektor szereplői, rövidlátó gondolkodásuk miatt, nem fizetnek nyugdíjjárulékot. Az ágazat jövedelmi helyzete támogatásokkal együtt se teszi lehetővé a bérek nemzetgazdasági szintre emelését. A mezőgazdasági tevékenységből egyre kevesebb ember és egyre kevesebb jövedelem-kiegészítést szerezhet. Rövidesen az agrárnépesség hátrányos helyzetű rétegként kezelendő.

A mezőgazdaságban, vad- és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban foglalkoztatottak létszámának alakulása

Egyéni gazdaság 2018.09.17.

600 ezer ember sorsa -legalább 200 ezer nem alapvetően mezőgazdaságból élő – kiegészítő tevékenység - kárpótlás -„földosztás” - kistermelés, őstermelők, családi gazdaságok - alkalmi munkavállalás (napszámosok) Idősebb korosztály - relatív jobb helyzet (meglévő nyugdíjévek) Fiatalabb korosztály - < 20 év munkaviszony, nehéz éveket „szerezni” (Lásd: később nyugdíjösszefüggés)

Alkalmazottak és foglalkoztatottak Év A mezőgazdasági ágazatokban Alkalmazottak Foglalkoztatottak ezer fő ezer fő 1995 176,0 295,1 1996 167,7 302,4 1997 158,2 287,8 1998 150,5 278,8 1999 144,9 270,4 2000 132,7 255,5 2001 121,3 243,4 2002 112,4 240,9 2003 107,4 215,2 2004 101,2 205,0 CSÖKKENÉS 75 ezer fő 90 ezer fő 2018.09.17. Forrás: KSH

Az utóbbi 10 évben 90 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma Ebből: 75 ezer fővel csökkent az alkalmazottak száma, az önfoglalkoztatás is csökken Okai: a földszerzés és földhasználat törvényi szabályai, a közteherviselési diszkrimináció, az ágazat jövedelmi helyzete (állattenyésztés). támogatottsági szint – EU 50 %-a Az ágazatból kikerült 90 ezer ember egy része már nyugdíjjogosult, aki nem, annak a nyugdíjévei… vagy elegek, vagy sem.

A mezőgazdasági alkalmazottak éves jövedelem helyzete

Előny rendszeres jövedelem, öregkori biztonság. Hátrány évi > 600 ezer forint keresetelmaradás, tendenciája változatlan Alkalmazotti bér + közteher elmaradása 900 ezer Ft/fő/év a társadalmi átlaghoz viszonyítva Nemzetgazdasági átlagban - 100 ezer alkalmazottra: 90 md Ft/év forrásigény ( Összevetés: mérlegkészítők 2004.évi nyeresége kevesebb mint 20 md Ft. )

A 100 ezer fő nem „alkalmazott” Összetétel: bizonytalan Egyéni mezőgazdasági vállalkozó 28.000 fő Családi gazdálkodók Őstermelők Alkalmilag foglalkoztatottak Őstermelőként a Tb. Igazgatóság szerint: 0 fő nyugdíjbiztosított! Kb. 5000 fő kötött szerződést egészségbiztosításra

Nyugdíjkilátások A mezőgazdasági alkalmazottak ~ 50 %-a minimálbért kap. Az átlagnyugdíj összege 2005-ben 55.000 Ft A mezőgazdasági nyugdíjasok átlagnyugdíja kb. 40.000 Ft A jelenlegi minimál nyugdíj 24.700Ft A minimálbéren foglalkoztatottak várható nyugdíja 20 év munkaviszony kb. 25.000 Ft 30 év munkaviszony kb. 31.000 Ft 40 év munkaviszony kb. 37.000 Ft

Önfoglalkoztatottak Ha meg van/volt a 20 év - legalább minimál nyugdíj Ha nincs meg a 20 év - nincs nyugdíj Szerződéskötés alapján (őstermelők) a nyugdíj költsége: a minimálbér 26,5 %-a - 180 ezer Ft/év/fő Veszélyeztetett korosztály az 1990-ben 37 évesek (illetve fiatalabbak), ha biztosítást nem szereztek – 8-10 év múlva nincs nyugdíjjogosultságuk

A népesség száma és aránya a községekben (január 1.) Év Község ezer fő % 1990 3 448,0 33,2% 2003 3 559,6 35,1% Forrás: KSH Az épített lakások száma (január 1.) Év Községekben Összesen Községekben % 1990 17 146 43 771 39,2% 2004 12 048 46 913 25,7% darab Forrás: KSH

Javaslatok Negatív folyamatok fékezése, diszkrimináció megszüntetése, foglalkoztatási támogatás működtetése 2007 után NVT-ben kifejezetten a tb.-re ösztönző modulok és források Vizsgálni az agrártámogatási rendszerekhez kapcsolódó minimális, legális foglalkoztatás idejét és ösztönzési módját A nyugdíjbiztosítási rendszerbe az agrárfoglalkoztatás speciális, méltányos szabályait beépíteni

A munkanélküliség 2000-ben 10% alá (380 ezer főre) csökkent (megfelel az EU átlagnak) Területi eltérések

A munkanélküliség típusai Nyílt és rejtett munkanélküliség Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség, (rövid távú, pl. munkahely keresés) Strukturális munkanélküliség Kapun belüli munkanélküliség Recessziós munkanélküliség

A munkanélküliség kezelése Passzív munkaerő politika

A passzív munkaerőpolitika néhány eszköze Szakmailag aktív életszakasz lerövidítése Külföldi munkavállalás Háziasszony szerep felértékelése Tanulási idő meghosszabbítása Munkaidő lerövidítése

A munkanélküliség kezelése Passzív munkaerő politika Aktív munkaerő politika Duális fejlesztéspolitika a mezőgazdaságban

Hatékonyság a mezőgazdaságban

A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás ( köznapi értelmezés ) mérhető, számszerűsíthető következménye: hatékonyság Gazdasági cselekvés gazdasági hatékonyság Hatékony az a gazdasági cselekvés amely a kitűzött cél tekintetében eredményes volt !

t Mi a cél ? = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem = hozamok = bruttó termelési érték = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem = nyereség Mi a cél ? t

A gazdasági cselekvés alapja, forrásai m= e = f = élőmunka felhasználás eszközök használata termőföld használat

Komplex hatékonysági összefüggés m + eá+f + f

Parciális hatékonyság vizsgálat m + eá+f + f

Parciális hatékonyság 1. Munkatermelékenység Fogalma: egységnyi munkaidő alatt előállított termékmennyiség, terme- lési érték. Reciproka : m/t egységnyi termék előállításához szükséges munkamennyiség t m

Mutatói : Naturális számlálóban és nevezőben is naturális mérőszámok Értékbeni számlálóban és nevezőben is értékbeni számadatok Vegyes a fentiek kombinációjával kialakított mutatók

A munkatermelékenység alakulását befolyásoló fő tényezők az élőmunka technikai felszereltsége a munkaszervezés az anyagi érdekeltség

A munkatermelékenység változása Me.: 1000 Ft/ ÉME Egy éves munkaerőegységre jutó 1998 2000 2002 2002.évi az 1998. évi %-a Mezőgazdasági kibocsátás 1 610 1 997 2 320 144,1 Bruttó hozzáadott érték 687 759 803 116,9 Vállalkozói jövedelem 346 308 300 86,9 reálértéken, 1998=100 100,0 73,8 62,5

Parciális hatékonyság 2. Eszközhatékonyság Fogalma, reciproka: az eszközigényesség Mutatói: - naturális korlátozottsága hiányzik a közös ráfordítási egység, a termékek sem homogének - értékbeli a közös nevezőre hozás módszere - vegyes

Az eszközhatékonyság változása értékmutatók alapján Megnevezés 1998 2000 2002 2002 évi az 1998 %-ában Egységnyi termelő-felhasználásra jutó Mg-i kibocsátás l,53 1,42 1,35 88,5 Nettó hozzá- adott érték 0,53 0,42 0,35 66,8 Vállalkozói jövedelem 0,33 0,22 0,18 53,3

A hatékonyság összehasonlításban kap értelmet Σ PoQo Σ poeo Σ PoQ1 Σ poe1 : Hk = P= termék ára Q= termelt mennyiség p= termelő eszköz ára e= termelő eszköz mennyisége

Parciális hatékonyság 3. Területi termelékenység f Fogalma, Mutatói A rendszerváltás előtti sajátos helyzet

A mg-i termelés területi hatékonysága Me.: 1000 Ft Egy ha mg.-i területre jutó 1998 2000 2002 2002. évi az 1998 %-ában Mg-i kibocsátás 186,2 218,4 251,6 135,2 Br. hozzáadott érték 79,4 83,9 87,0 109,6 Vállalkozói jövedelem 40,0 34,1 32,6 81,4 reálértéken 1998=100 % 100 70,5 58,6

A területi termelékenység alakulása 1989 1995 2001 Mezőgazdasági terület (ezer ha) 6484 6180 5854 Bruttó termelési érték 1991 évi összehasonlító árakon (Md Ft) 493,2 343 336,8 Egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelési érték ( Ft/ha) 76064 55502 57527

Egy ha megművelt területre jutó Területi hatékonyság nemzetközi össze-hasonlításban ( 2000-2002. évek átlaga ) Ország Egy ha megművelt területre jutó Mezőgazdasági kibocsátás Nettó hozzá- adott érték Nettó vállalko- zói jövedelem euro Magyarország 1155 326 181 EU átlag 3390 1334 893 Németország 3587 910 378 Spanyolország 1930 1118 901 Hollandia 21456 7030 3497 Finnország 1893 280 519 Lengyelország 958 287 196

JÖVEDELMEZŐSÉG – GAZDASÁGOSSÁG

Hatékonyság - Jövedelmezőség azonosság : mindkettő a ráfordítások és ered- mény viszonyát vizsgálja különbözőség : - egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, -önmagában is értelmezhető, -pozitív tartományban kap értelmet, -a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes irányú változása is lehetséges !

A gazdaságosságról Leginkább a makroszintű komplex hatékonysági mutató minősítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: a társadalmilag szükséges eleven és holt munka- ráfordítás színvonalától; a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; a mezőgazdaságon belül, vagy azon túlmenően a sokféle termék viszonylatában hol az adott termék helye?

A gazdaságosság két posztulátuma (elméleti kiindulópontja) Adott eszköz (erőforrás) ráfordítás mellett a cél maximális megvalósítása. A kitűzött cél megvalósításához az eszközök (erőforrások) minimális felhasználása. Adott időszakban melyik posztulátum kap prioritást? Lehetséges-e az egyik vagy a másik kizárólagossága?

Műszaki fejlesztés

Az egy főre jutó GDP és a K+F ráfordítások közötti exponenciális kapcsolat

Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban (A termelőeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése) Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási közgazdasági súlyának változását.

Célja: az élőmunka technikai felszereltségének javítása, a termelékenység fokozása a hozamok növelése a választék bővítése a minőség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiányának problémája

Sajátos vonások a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében A termelés természeti környezetben folyik Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld A felhasznált holtmunka ipari és mezőgazdasági eredete Az összes ráfordításon belül nő a holtmunka tömege A holtmunka nemcsak élőmunkát vált ki

Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét A mezőgazdaság termelőeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű termék jelenik meg Élőszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani

Műszaki fejlesztés elemcsoportjai Gépesítés, energiagazdálkodás, építés Kemizálás - műanyagok Élőszervezeteken végzett genetikai munka - biológiai alapok

Az állóeszköz felhalmozás szerkezete a mezőgazdasági termelésben (md Ft) Megnevezés 1998 2000 2002 2003 Ültetvények 6,5 15,8 22,8 19,5 Állatok 31,7 31,0 29,7 32,1 Gépek és berendezések 43,8 52,8 104,4 130,0 Épületek 30,3 38,8 54,4 42,5 Egyéb 10,5 10,8 12,1 6,7 Br.állóeszk.-felhalmozás 122,8 149,3 223,4 230,9

Mezőgazdasági beruházások eszközcsoportok szerint

A gépesítésről A termelésfejlesztés gerince, kimagasló termelékenységjavító szerepe Indokai: korszerű termelési technológiák megvalósítása termékek minőségének javítása időbeni munkavégzés (munkacsúcsok!) veszteségmentes betakarítás nagytömegű szállítások

Traktor - tehergépkocsi Az egyes időszakok preferált célkitűzései Gépek - géprendszerek Erőgépek - munkagépek Traktor - tehergépkocsi

A gépállományról 1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113   1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113 1 traktorra jutó mg-i terület (ha) 68 55 1 traktorok átlagos motorkapacitása (kw) 47 52 egyéni gazdaságokban 45 társas gazdaságokban 74 Átlagéletkor (év) 15,3 Kombájn (ezer db) 10,4 12,1 1 kombájnra jutó terület (ha) 290 250 13,6 Tehergépkocsi (ezer db) 41,3 22 20

Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban Tagországok Traktorok az ezred -fordulón Kombájnok az ezred -fordulón ezer db 100 ha mg-i területre 100 ha gabonaterületre Németország 1072,2 6,3 135,8 1,9 Görögország 241 4,6 6,1 0,5 Spanyolország 841,9 2,9 49,7 0,8 Hollandia 155 8,8 5,6 2,7 Ausztria 325,4 10,3 24 Egyesült Királyság 500 3,2 47 1,4 EU- 15 6835,8 5,1 595,2 1,6 Magyarország   2,1 11,2 0,3

Megnövekedett igények Energiafelhasználás Megnövekedett igények nyersanyagtermelőtől a fogyasztóig Hálózat kiépítés - telephely létesítés Alternatív energiák, a Nap energiája

Építés Korábbi kiemelt szerep ( ‘70-es, ‘80-s évek ) és máig tartó hatása, ( állattartás épületei) Megváltozott szerepe a beruházásokban Állami támogatások csökkentése Rekonstrukciók preferálása Építéstechnológiai változások ( könnyű- szerkezetes, helyszíni szerelés ) Tárolókapacitások hiánya

Kemizálás 1970-től technológiai forradalmat jelentett a mezőgazdaságban A műtrágyázásról: a felhasználás idő- és térbeli összevetése

Egy hektár szántó-, kert-, gyümölcs- és szőlőterület, kg   Nitrogén Foszfor Kálium Összes 1997 41 8 57 1999 52 9 69 2001 12 13 82

Egy ha mg.-i területre jutó műtrágya felhasználás, hatóanyagban kg. Ország 1995 1999 EU-15 202 Hollandia 584 503 Franciaország 252 244 Portugália 84 88 Szlovénia 322 389 Lettország 13 29 Világ összesen: 86 94

Kemizálás A növényvédőszerek veszteségmérséklés, megelőzés, előrejelzés káros mellékhatások, környezetvédelem Állategészségügyi szerep takarmány kiegészítők, kórmegelőzés biokémiai aktivitású szerek Műanyagok - új technológiák

a termőképesség növelése minőségfejlesztés a GMO konfliktus A biológia szerepe a műszaki fejlesztésben a termőképesség növelése fajtatulajdonságok minőségfejlesztés a GMO konfliktus

Vállalati, vállalkozói struktúra

Arányszámok (%-ban), adatok a rendszerváltás idejéből ( 1989/ 90 ) ÁG TSZ Kistermelés számuk l26 1360 l,5 millió földhasználat l5 80 5 átlagterület (ha) 7,5 e 4,5 e változó Bruttó termelési értékből részesedés (%) 20-25 45-50 30-35 Nettó termelési értékből részesedés (%) 15-20 50

Az állami gazdaságokról Az állami (kincstári) birtokok a II.világháború előtt. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Kompolt stb. Speciális szerepük (ménesek, vetőmegtermesztés ) Vertikálisan szervezett gazdálkodás Az ÁG-ok a nagyvállalati rendszerben, politikai, technikai, technológiai szempontok. I.időszak l948-ig: részesedésük a földosztás során (3,2 millió hektárból) 60.000 ha, 74 állami gazdaság Jószágigazgatóságok

II. időszak 1948 végétől 1953-ig (a „ nagy felfutás”) Számuk 500-ra nő, a szántó 14 %-át használják. A föld forrása, szétaprózottság, tagosítás Munkaerőhiány, eszközhiány, központi utasítások, beszolgáltatás, rendőri intézkedések, termelés lezüllése III. időszak 1954-től l967-ig Az ÁG-ok helyzetének felülvizsgálata, feladatuk: minőségi bázis, politikai bázis, árutermelő bázis Az eszközigényesség növekedésének törvényszerűsége

IV. időszak 1967-től átalakulásukig kötelező tervmutatók megszűnése döntésekben önállóság, mérce a jövedelmezőség megkülönböztetés mérséklése a TSZ-ektől megindul a területi koncentráció egyes termékek termelésének „forradalmasítása” termelés szakosítása vezetés korszerűsítése nemzetközi tapasztalatok felhasználása érdekeltség megteremtése termelési rendszerek kialakítása az eszközigényesség növekedése, munkatermelékenység

intenzív gazdálkodásra való áttérés kombinátok kialakulása Az ÁG-ok átalakulása, privatizációja ( 126/1992 sz. Kormányrendelet ) a./ tartós állami tulajdonú gazdaság: 26 (biológiai alapok fenntartása, kistermelés integrációja) Állami Vagyonkezelő RT integrációjába sorolva. b./ teljes körűen privatizálandó gazdaságok ÁVÜ irányításával, többnyire két lépcsőben: Részvénytársasággá, kft.-vé alakulás felszámolás, végelszámolással megszűnés. Tulajdonosok: hazai, külföldi befektetők, vezetői, dolgozói vásárlások 2001-ben 12 Rt. privatizálása a „ tartós” állami vagyonból

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Megszervezésük ideológiai indokai I. időszak 1948-1953-ig (a lenini alapelvek: önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) Típusaik: I., II., III. típusú TSZCS-k Az időszak végén 5200 TSZ, 376.000 tag, szántó 26 %-án gazdálkodnak - látszateredmények, rossz politikai hangulat II. időszak 1953-tól hibák feltárása - Nagy Imre szerepe - a forradalom hatása 1956. decemberi állapot: szántó 7,2 %-án gazdálkodnak, tagok száma: 76.000 fő

III. időszak: 1959-1961 közötti teljes átszervezés Az 1957-es agrártézisek A gazdasági feltételek primátusa Az átszervezés ütemezése (eredeti elképzelés l965) A belpolitikai és nemzetközi helyzet Átszervezés után: szerény gazdasági háttér, eszközhatékonyság romlása Eszközátcsoportosítás a gazdaságban Hitelek, ár- és díjkedvezmények Gépállomások

Statisztika 1961-ből: TSZ-ek száma: 4204 Átlagterület: 1082 ha Tagok száma: l.115 e fő (994 e család) Összes terület 75 %-án gazdálkodnak. IV. időszak: 1962-1967-ig - A megszilárdulás időszaka, 1964-1965 évek fordulója, az 1968-as új gazdasági mechanizmus előszele a mezőgazdaságban. - Korszerű nagyüzem kialakítása, saját gépek, gépállomások megszüntetése - Munkaegység helyett rendszeres pénzbeni díjazás.

- A szövetkezeti földtulajdon kialakítása, l967-es IV. sz. földtörvény - Növekvő árutermelés, exportárualapok - Koncentráció, mesterséges összevonások - Erősödő technikai, műszaki fejlesztés - Dolgozók anyagi érdekeltsége - A tagok tulajdonosi jogainak korlátozottsága - Kiteljesedik a háztáji, integrációs kapcsolatok - Az alaptevékenységen kívüli tevékenység, mint magyar sajátosság Szövetkezetek és ÁG-ok egymáshoz közelítése, új felfogás, társadalmi tulajdon, formája: Agráripari Egyesülések

A háztájiról ( a kistermelők mintegy fele ) Kezdetben (60-as évek elején) tiltják, korlátozzák, később – felkarolják, sőt támogatják Oka: Munkát, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít Szociális szerepe (idősebb - nyugdíjas korosztály foglalkoztatása) Tehermentesítette a nemzetgazdasági beruházási alapokat ( önellátás ) A nagyüzemi gazdálkodásba be nem vonható eszközök hasznosítása Szerepe a bruttó-, nettó termelésben Hatékonysági összefüggések

Kapcsolata a szövetkezettel: Terület biztosítása – 0,6 ha Szolgáltatások, termelőeszközök, hízóalapanyag, takarmány Termelőszövetkezeten keresztüli értékesítés Háztáji agronómiai rendszerek, szaktanácsadás Következmény: megőrizte a magángazdálkodás technológiai gyakorlatát, a főhivatású mezőgazdálkodás lehetőséget Ugyanakkor: nem adott lehetőséget a gazdaság vezetőjének a pénzügyi, tervezési, piaci, igazgatási teendők gyakorlására, piaci kapcsolatok alakítására

A Mg.i termelőszövetkezetek átalakulásáról A Kárpótlási törvény termőföld - kárpótlási jegy - esélyek a szövetkezetek élelmiszeripari privatizációban, integrációban való részvételében Szövetkezetekről szóló 1992 évi I.sz törvény egységes szövetkezeti törvény ( nem típus és formakötelezettek) nagyobb teret enged a szövetkezetek belső önszabályozásának A szövetkezeti átmeneti törvény, az 1992 évi II sz törvény ( hatálya a törvény megjelenése évének végéig )

a törvény következménye : - vagyonnevesítés – üzletrészek kialakítása ( jogcímek ) - vagyonmegosztás csoportos kiválások egyéni kiválások, önállósulás - gazdasági társasággá ( társaságokká ) történő átalakulás ( némiképp növekedett a szövetkezetek száma ) Társadalmi vita 1999-es és 2000. években a szövetkezeti üzletrészről, az új szövetkezeteket szabályozó törvényről.

Vállalkozói szerkezet, földhasználat az ezredfordulón

www.ksh.hu Letölthető kiadványok- Országos kiadványok- Magyarország mezőgazdasága 2003 ( Gazdaságszerkezeti összeírás )

Szerkezet jellemezhető hasznosított földterülettel ágazatok szerint (növényt., állatteny., vegyes) foglalkoztatottak számával értékesítéssel (mennyiségi, értékbeni) jövedelemtermelő képességgel SFH(SGM):standard fedezeti hozzájárulás = BTÉ. - közvetlen változó ktg.

Európai méretegység(EUME) 1200Eur ~ 300eFt ( SFH érték alapján )

Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) 2000 Mit tekintettek gazdaságnak : - az a mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amelynek saját, önálló irányítása van, és - összes termőterülete (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep, erdő, halastó, nádas) legalább 1.500 m2, vagy - összes gyümölcsös vagy szőlőterülete 500 m2, vagy - intenzív kertészeti termelést folytat, vagy

mezőgazdasági haszonállat állománya legalább: - egy nagyobb élőállat (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly), vagy - 50 tyúk, illetve más baromfi (liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy - 25-25 házinyúl , prémes állat, húsgalamb, vagy - 5 méhcsalád, illetőleg mezőgazdasági szolgáltatást végez

Mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma (ezer db) Egyéni gazdaságok Gazdasági szervezetek 1972 l.841,5 6,1 1981 1.529,6 1,4 1991 1.395,8 2,6 2000 958,5 8,4 2003 765,6 7,8

Egyéni gazdaságok termelési típusonként, 2003 ( %) Gazdálkodás célja Növény-termesztő Állattartó Vegyes Összesen gazdaságok aránya Saját fogyasztásra 56,4 83,3 46,8 59,3 Saját fogyaszt. felett értékesít 24,4 14,4 42,7 28,0 Elsősorban érté- kesítésre termel l9,l 2,2 10,4 11,6 100,0

Vállalkozások száma (mező-, vad-, erdőgazdálkodásban,halászatban) Gazdálkodási forma 1992 1998 2000 2002 Vállalkozások összesen 17.105 39.042 39.160 38.102 ebből: egyéni 12.678 27.832 26.595 25.167 társas 4.427 11.210 12.565 12.945 Társas váll.-ból: KFT 1.628 4.725 5.255 5.689 Rt 45 197 259 312 Szövetkezet 1.621 1.715 1.886 1.654 Közkereseti t. 51 90 155 Betéti t. 918 3.291 3.806 3.987

Jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma létszám- kategóriák szerint 2002

Földterület használata gazdálkodási formák szerint

Szántóterület használatának megoszlása

Gazdaságok számának és termőterületének megoszlása, 2003 Termőterület méretcsoport Egyéni gazdaságok száma - területe Gazdasági szervezetek Száma területe Hektár s z á z a l é k b a n 1 ha-nál kisebb 72,2 5,4 15,2 0,0 1,0-10,0 21,9 23,2 11,7 0,1 10,0-50,0 4,8 32,4 22,6 1,3 50,0-100,0 0,7 15,0 10,7 1,7 100 felett 0,4 24,2 39,8 95,8 Összesen 100

A mezőgazdasági ágazatokba sorolt gazdasági szervezetek száma Megnevezés 1989 1995 2005 Korlátolt felelősségű társaság - 3 636 6 565 Részvénytársaság (ÁG) (130) 186 329 Betéti társaság - 2 624 4 273 Szövetkezet 1 245 2 117 1 549 Egyéni vállalkozás 11 000 29 976 20349 Összes vállalkozás 12 375 38 539 33065 Forrás: KSH

Gazdaságok mérete – EU-s kitekintés ORSZÁG Gazdaság mérete 5 ha alatt 100 ha felett hektár % % Görögország 4,4 77 0 Olaszország 6,1 78 1 Portugália 9,3 79 1 Ausztria 17,0 36 1 Franciaország 42,0 29 12 Dánia 45,7 3 11 Egyesült Királys. 67,7 23 17 EU (15) 18,7 58 3

Gazdaságok megoszlása a termőterület mérete szerint

Gazdaságok megoszlása a termőterület mérete szerint

Egy gazdaságra jutó mg.-i termék érték alapján a megoszlás

Egy gazdaságra jutó mg.-i termék érték alapján a megoszlás

Szövetkezeti elvek

Mi is a szövetkezet? A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalaton keresztül. (SZNSZ 1996 )

Kialakulásuk 1844 Anglia, Rochdale 28 fő bérmunkás vagy tulajdonos? Elveik: - nyitott tagság - demokratikus irányítás - nyereség visszajuttatása a tagoknak - tagok képzése 1864-re 4800 tag 1850 Németország, Raiffeisen hitel- beszerző- értékesítő szövetkezet létrehozása kisparasztok részére

Csoportosításuk Hitel-, takarék-, biztosító szövetkezetek Áruforgalmi (beszerző-, fogyasztási értékesítő, szolgáltató, lakás szövetkezet) Termelőszövetkezetek ( ipari, mezőgazdasági) Másodlagos szövetkezetek (több szövetkezet által működtettet szövetkezet; Regionális, országos)

Miért lett sikeres a szövetkezés? A tagok együttműködésében úgy jutott érvényre az egyes tagok érdeke, hogy az alapvetően nem sértette a vele együttműködő társaiknak alapérdekeit.

Szövetkezeti elvek Értékek: A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Elvek: A szövetkezeti elvek irányelvek, melyek segítségével a szövetkezetek értékeiket a gyakorlatban megvalósítják.

Szövetkezeti elvek Önkéntes és nyílt tagság A szövetkezet önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak mindenki számára, aki elfogadja a tagsággal járó felelőséget. Demokratikus tagi ellenőrzés A szövetkezetek demokratikus szervezetek, amelyeket a tagjaik ellenőriznek a döntéshozatalban (1 tag- 1 szavazat). A tagok gazdasági részvétele Tagok hozzájárulása a szövetkezeti vagyonhoz, a nyereséget fejlesztésre és a tagság által jóváhagyott tevékenységekre lehet csak felhasználni.

Autonómia és függetlenség Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a kormányokat is, azt olyan feltételek mellett teszik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus tagi ellenőrzést és a szövetkezeti autonómia fenntartását . Oktatás, képzés és információ A szövetkezetek oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak így azok hatékonyan hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek tájékoztatják a nyilvánosságot, különösképpen a fiatalokat és a közvélemény-alakítókat a szövetkezés jellegéről és előnyeiről.

Szövetkezetek közötti együttműködés A szövetkezetek úgy szolgálják leghatékonyabban tagjaikat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat, hogyha együttműködnek helyi, országos, regionális és nemzetközi struktúrákon keresztül Közösségi felelősség A szövetkezetek közösségük folyamatos és tartós fejlődéséért dolgoznak a tagjaik által jóváhagyott irányelvek alkalmazásával

Agrárpiaci rendtartás

Agrárpolitika célrendszere eszközrendszere részterületei pl.: Termeléspolitika Struktúrapolitika Fejlesztéspolitika Agrárpiacpolitika : az agrárpiacok befolyásolására irányuló kormányzati tevékenység Általában: jövedelem szabályozás, adózás, támogatás, hitelezés, jogi szabályozás Agrárrendtartás (a rendszer működtetését, technikáját is magában foglalja)

Történelmi előzmények ( tervgazdaság ) - kötelező beszolgáltatás - kollektivizálás, tervkötelezettség - új gazdasági mechanizmus - árpolitika - változatlanság Rendszerváltozás - árfelszabadítás - kereskedelem liberalizációja - dereguláció - egyensúlytalanság - az agrárpiac szabályozásának igénye

Az agrárpiaci beavatkozások indokai Alacsony jövedelemrugalmasság Természettől való függés, termésingadozások Termelők un. inverz kínálati magatartása Ciklikus áringadozások a hazai termékpiacokon Világpiaci árváltozások Input- ill. output termékek monopol- vagy oligopol piacstruktúrában Alapvető élelmiszerek keresletének árrugalmatlansága

Termelők árukínálata rugalmatlan az árak változására ( termelési ciklusok ) Mérsékelt a mezőgazdaság strukturális alkalmazkodóképessége Szétaprózott ( diverzifikált ) a mezőgazdasági nyersanyagtermelés Kormányrendelet ( 1991 januárjától ) Agrár- rendtartást Koordináló Tárcaközi Bizottság ( AKTB - FM, Ipari és Kereskedelmi Miniszt., Nemzetközi Gazd. Kapcs. Min., PM. )

TÖRVÉNY AZ AGRÁRPIACI RENDTARTÁSRÓL Intézkedések törvény létrehozásáról, a törvény létrejöttének körülményei…… TÖRVÉNY AZ AGRÁRPIACI RENDTARTÁSRÓL 1993 évi VI. sz. törvény Célkitüzései : a piac szereplői ( termelő, feldolgozó, forgalmazó, fogyasztó) számára kiszámítható lehetőségek a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítása a szabályozott agrárpiac intézményrendszerének kiépítése ( banki, árútőzsde, információs rendszer, közraktárak, földjelzálog hitelezés )

európai gazdasági rendszerhez való igazodás, nemzetközi versenyképesség biztosítása, piaci egyensúly fenntartás Korlátok a célok megvalósításában: költségvetési források hiánya biztos piacok, értékesítés garanciájának hiánya árstabilitás hiánya, inflációs időszakok, intézményrendszer kiépülésének bizonytalansága

2003. évi XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról Célja: Agrárpiaci szabályozás feltételeinek megteremtése Az uniós piacszabályozás gyakorlatának átvétele, harmonizáció – termékpálya rendtartások, horizontális intézkedések Az átmeneti időszak szabályozása A Római Szerződés agrárpolitikai célkitűzéseinek biztosítása

A Római Szerződésben foglalt célkitűzések ( emlékeztető ) Méltányos jövedelem a termelőknek Termelékenység növelése ( műszaki fejlesztés ) Piac stabilizációja Fogyasztók biztonságos ellátása… …. méltányos áron

A törvény jellege: kerettörvény szabályozás külön rendeletekben, termékpálya szabályozások, miniszteri rendeletek A törvény hatálya: meghatározott termékcsoportokra, ezeket termelő, feldolgozó, kereskedő tevékenységet folytató jogi személyekre, gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, családi gazdaságokra stb.

Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszere Miniszter ( ARH, ARTB ) MVH (Agrárintervenciós Központ) Termékpálya Bizottságok Terméktanácsok Információs rendszerek: Piaci Operatív információs rendszer Piaci Ár információs rendszer

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (81/2003. Korm. Rend.)

MVH Kormány általi alapítás 2003. július 1.-én Agrárintervenciós Központ és SAPARD Hivatal bázisán Kezdő létszám: 560 fő Tervezett létszám: 900-1100 fő (2004)

Az MVH Státusza FVM az agrárpolitikai döntéshozó intézmény MVH az FVM végrehajtó intézménye Önálló, Országos Illetékességű, Közigazgatási Intézmény, Országos Hálózattal

Agrárpiaci rendtartás ( kapcsolati rendszer ) Piaci szereplő Kifizetés Kincstár Külpiaci Forgalom VPOP, APEH, GM Szabályozás ARTB ARH FVM Belpiaci Intervenció Közraktár Tőzsde TIG MVH Jogalkalmazás, Hatóság Piaci beavatkozás Jogalkotás

Az MVH szerepe a magyar szabályozásban

EU VÉGREHAJTÁSI RENDSZER Európai Unió EMOGA Jelentés Tagállam Illetékes Hatóság Megbízás Igazolás, Jelentés Igazoló Hatóság Állami Számvevőszék FVM Akkreditáció Auditálás Kifizető Ügynökség MVH

Termékpálya Bizottság döntéseket előkészítő, egyeztető fórum, amely véleményt nyilvánít és javaslatot tesz termelés, bel- és külkereskedelmi forgalom piacvédelmi intézkedések

A Bizottság feladatai: piaci helyzet értékelése; termésbecslés, mérlegkészítés, előrejelzés; javaslattétel jogszabály módosítására; a termékpálya-szabályozás értékelése; az EU felkészülés, majd kapcsolattartás ( Managament Committee )

Megalakított termékpálya bizottságok a 2003 Megalakított termékpálya bizottságok a 2003.évi XVI törvény alapján, a 88/2003 kormányrendelet ill. a 96/2003 FVM rendelet szerint Gabona; Hús (szarvasmarha, juh, sertés, baromfi); Zöldség, Gyümölcs és Dísznövény; Szőlő és Bor; Cukor és Izoglükóz; Tej, Tejtermék; Dohány.

Miniszter és a Terméktanácsok ( az elismerés feltétele rendeletileg szabályozott ) Termékpálya szabályozások Adatszolgáltatási kötelezettség Szerződést köthetnek Megállapodást nem megtartók kizárhatók a támogatásból

A törvény eszközrendszere: Intervenciós felvásárlási ár, irányár, alapár, minimum ár, intervenciós felvásárlás, magántárolási támogatás, állami készletezés, közraktári támogatás, export visszatérítés, kvóta meghatározás, termelési önkorlátozás, stb. (A törvényben összesen 35 eszköz felsorolása). Összefoglalva : belpiaci intézkedések külpiaci intézkedések intervenció közvetlen kifizetések

Pénzügyi források: Az FVM piacra jutási támogatás kiadási előirányzata FVM piacra jutási támogatás megtérülése, bevételi számla Pályázati díjak vissza nem fizetett része *** GDP-bővüléssel arányos, reálértéktartó évenkénti támogatás biztosítása szükséges a törvény szerint

Az eszközrendszer működtetésének egyéb feltételei: A gazdasági év előtt 90 nappal történő meghírdetés Kvótákkal történő mennyiségi szabályozás a termékpálya szabályozáson belül Export bizonylatolási rendszer alkalmazása A terméktanácsok megbízása a végrehajtáshoz Információs rendszer működtetése

Egyéb rendelkezések: Fizetési határidő: az áru átvételétől számított 30 napot nem haladhatja meg Lakossági célú kereskedelmi értékesítési ár: nem lehet alacsonyabb, mint a kereskedelmi szerződésben meghatározott számlázott átadási ár

Az agrártámogatásokról

Világkereskedelmi összefüggések A támogatások versenye - EU - USA ( 50 - 70 milliárd dollár ) - a Cairnsa-i csoport tevékenysége - Magyarország jogi helyzete

Termelői támogatások 2003-ban , %

Termelői támogatások Magyarországon

További világkereskedelmi összefüggések GATT - WTO tárgyalások, egyezmények - támogatási formák, a „ dobozok „ sárga- kék- zölddoboz - aktuális alku az egyezményekről: exportszubvenció - exporthitel a termelés támogatása importvámok Az USA 2003-ban átállt a közvetlen kifizetésekre Jelenleg legnagyobb támogatók: Svájc, Norvégia, Dél-Korea, Izland, Japán

Hazai helyzetkép Átmeneti időszak - EU belső ellentétek (nyertesek - vesztesek) EU-hoz csatlakozók várakozásai A törvényi szabályozás – módosítás új prioritá- sokkal: társfinanszírozás EU-s támogatásokhoz, gazdálkodói szerveződések támogatása, elemi károk enyhítése Fogyatékosságok a támogatásban: kiszámíthatatlanság, szétforgácsoltság szektorok szerinti kedvezmények A költségvetési források hiánya

A közvetlen támogatás szintjének változása

Az agrárköltségvetés támogatási része Törvény szerinti tényleges minimum md Ft md Ft 1999 141,6 140,7 2000 162,8 139,7 2001 190,4 195,6 2002 218,3 195,6 2003 238,1 217,0 2004-ra tervezett: 293 md Ft ( teljesült 156 md) 2005 évi előirányzat: 328 md Ft (tény: 409 md)

2006 évi előirányzat: 400 milliárd Ft várható teljesítés: 425 md Forint ( 2006. novemberi adatok alapján )

A 2005 évi előirányzat részletezése: (milliárd Ft) Teljes agrártámogatás 328 Támogatások a hazai költségvetésben 158 Ebből: folyó kiadások és fejlesztések az FVM fejezetben 125 Támogatások uniós forrásokból 169 - terület alapú EU pénzek 89 - uniós területfejlesztés (társfinanszí -rozással) 77 - uniós piaci támogatások 20 Összes Uniós forrás: 324 md Ft ( Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, SAPARD, Phare ) Befizetési kötelezettség: 210 md Ft

A tisztánlátást befolyásoló tényezők: 2004-től egyidejűleg jelen vannak a hazai és uniós források, átmeneti év ; A költségvetés naptári évre készül, a támogatások EU-s normák szerint gazdasági évre esedékesek ; Áthúzódó kifizetések ; Közvetlen vagy közvetett agrárcélok; Költségvetési források megosztottsága ( fejezetek) költségvetésben szereplő és azon kívüli EU-s források Költségvetési irányzatok időközbeni átcsoportosítása, csökkentése.

A támogatások jogcímei (céljai) Mezőgazdasági termelés korszerűsítése -agrárberuházások támogatása ( gépesítés, épületek, telepítés, pályakezdő alkalmazása) -erdőtelepítés, meliorációs beruházás - fenntartható fejlődés támogatása, stb. Piacra jutás támogatása - exporttámogatás - agrárpiaci támogatások ( piaci zavar megelőzése, állami intervenció, feldolgozás, készletezés támogatása) -piacrajutás elősegítése ( marketing, minőségjavítás, állategészségügy stb.

Agrártermelés költségeit csökkentő támogatások ( üzemviteli támogatás ) -területalapú támogatás -kistermelői átalány támogatás - agrárhitelek kamattámogatása -állattenyésztés támogatása -biológiai alapok megőrzése -termelői közösségek támogatása -szaktanácsadás támogatása

Egyszerűbb a kifizetés és az ellenőrzés Független a termeléstől Egyszerűsített területalapú támogatási rendszer( EU forrás/mg-i művelt terület) Előnyök Egyszerűbb a kifizetés és az ellenőrzés Független a termeléstől Eu támogatás a kvóta ill. referencia értékek alapján Nincs terület pihentetés Kisebb a visszafizetés kockázata Hátrányok Csökken az 1 ha-ra jutó támogatás a GOFR-nál Eltérően hat egyes ágazatok pozíciójára ( pl. dohány) A nemzeti kiegészítés csak az Eu szerint lehet 3 (+2) évig alkalmazható

SAPS 2004 Single Area Payment System 1. EU forrás összesen (az un.25%): 302 884 668 Euro Támogatásba vont mg-i művelt terület: 4 477 183 ha szántó(>1ha): 3 908 276 szőlő (>0,3ha): 70 178 gyümölcsös (>0,3ha): 80 729 gyep terület (>1ha): 418 000 Támogatás/ha :67,65 euro ~ 17250 Ft

MVH eljárási rendje 2003. évi LXXIII.törvény

Számbavétel A regisztrációs szám az ügyfél egyedi azonosító száma, amelyet az MVH külön jogszabály alapján országosan egységesen képez APEH, VPOP együttműködés szabályozása

MVH nyilvántartási kötelezettsége: Támogatások, egyéb intézkedések Szarvasmarha, juh prémium jogosultság Tejkvóta MePAR, ügyfél-blokk kapcsolat Alma, körte, őszibarack ült. kataszter Ügyfélregiszter AVOP adatbázis

MVH adatokat vesz át VPOP vámadatbázis GKM-EKH importengedély nyilvántartás ENAR- Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer Országos Erdőállomány Adattár Védett természeti területek nyilvántartás OTMR - Országos Területi Monitoring Rendszer Személyi adatok és lakcím nyilvántartás Vetőmag nyilvántartás

Feladat delegálás Költségvetési szerv, Köztestület, Közhasznú társaság FVM miniszter az érintett szerv felügyeletét ellátó miniszter egyetértésével rendeletben MVH EMOGA Orientációs, HOPE feladatai nem delegálhatók Szervezet az MVH nevében és felelősségével jár el

MVH eljárása Benyújtás: Hiánypótlásra szólíthat fel az MVH területileg illetékes kirendeltségen Határidő után igazolásnak helye nincs Hiánypótlásra szólíthat fel az MVH Támogatásonként, időszakonként több ellenőrzést is végezhet az MVH

Folyósítás Támogatások folyósításának feltétele az MVH által hozott végrehajtó határozat Határozat előzetesen végrehajtható Kizárólag hitelintézményen keresztül Jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése az MVH határozata alapján

Határozat módosítás MVH határozatát Ügyfél terhére 1 éven belül Ügyfél javára a támogatás elévülésig módosíthatja Jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítésének megállapítása 10 év-ig

Ellenőrzés Megbízólevél alapján, (30 napon belül) Helyszíni ellenőrzést előzetes értesítés nélkül Jegyzőkönyv készül Tényállás bizonyítása az MVH feladata Az ügyfél köteles az MVH-val együttműködni Büntető eljárás kezdeményezése külön jegyzőkönyvben

Nyomtatványok Papír és/vagy elektronikus alapú nyomtatványokat rendszeresíthetők, Elérhető helyen álljon rendelkezésre, Aláírt nyomtatvány magánokirat

Gazda- (ügyfél) regisztráció 141/2003 (IX. 9.) Korm. Rend.

átlátható nyilvántartása Alapfeladata: Közösségi támogatást igénylők, Nemzeti támogatást igénylők, valamint Szakrendszerekben résztvevők átlátható nyilvántartása

Támogatások definíciója: Közösségi támogatások: EMOGA HOPE SAPARD Nemzeti támogatások: Magyar jogszabályokban megfogalmazott EU engedélyezi, tudomásul veszi

Ügyfél meghatározása Ügyfél: Személy: az a személy akire a nyilvántartás kiterjed Személy: Természetes Jogi Jogi személyiséggel nem rendelkező szerv

Regisztráció Regisztrációs igazolás: Regisztrációs szám Nyilvántartásba vételt igazolja Regisztrációs szám 10 jegyű CDV kóddal ellátva Regisztráció típusa: Ügyfél besorolása szerint - adatkör

Ügyfélkör becslése Korábban már regisztrált, Állatnyilvántartásból regisztrált, AIK-nál regisztrált, Új ügyfelek 200 ezer 400 ezer 60 ezer 30-40 ezer

Közvetlen támogatások kifizetése (2004 novemberi állapot) 310.000 regisztrált termelő, Támogatásra jogosult: 210.000 igénybejelentő, A jogosultak 4.355.000 hektáron gazdálkodnak Támogatás: EMOGA-ból ( 77 md Ft ) 18.000 Ft/ha – kifizetés megkezdődött, idén 80% Nemzeti forrás ( 92 md Ft )-10 nemzeti boríték 8.000 Ft/ha ( előleg ) kifizetés 2004 tavaszán

Anyatehenekre egyedenként 40.000 Ft Anyajuhokra darabonként 1.600 Ft Továbbá…. Anyatehenekre egyedenként 40.000 Ft Anyajuhokra darabonként 1.600 Ft Tejkvóta után kilogrammonként 2 Ft A 10 nemzeti boríték: Hímivarú vágómarha, Extenzív szarvasmarhatartás, Húshasznú anyatehenek, Anyajuhtartás, Juhtartás kedvezőtlen térségben, Tejtermelés, Rizstermesztés, Burleydohány, Virzsíniadohány, Szántóföldi növénytermesztés

Nemzeti kiegészítő támogatás(30%) Nemzeti kompetencia, de engedélyezni kell A támogatás sem nemzeti, sem ágazati szinten nem lépheti túl az 55%-ot ( 2004-ben ) Csak azok az ágazatok támogathatók melyek az EU-ban is Ágazati boríték kiszámításának elve: ágazati 55% - EU SAPS= nemzeti kieg. tám Javasolt a területi alapon történő szétosztás ( de nem kötelező, ágazatonként is lehet választani) ( 2004. februári megállapodás 46 md Ft felhasználásáról)

Mezőgazdasági termelők költségvetési kapcsolata (adózás)

Átalányadózás szerinti jövedelem ( őstermelő ) 6 millió Ft árbevételig: a vélelmezett költséghányad a mg-i kistermelői tevékenység árbevételének 85%-a, állati termék bevételének 94%-a

2. Összevonás alá eső jövedelem megállapítása( őstermelő ) 10 % költséghányad alkalmazása Tételes költség elszámolással - 400 eFt és 3 MFt bevétel között: a bevétel 20%-át kitevő költségekről számlával rendelkezik, nyilatkozattétel- nem kell jövedelmet számolnia - 3-6 MFt között kistermelői költségátalány címén a bevétel 40%-a költségként elszámolható - 6 MFt felett a jövedelmet a bevétel és az elszámolt költség különbözete adja

3. Átalányadózás szabályai szerinti jövedelem ( egyéni vállalkozó ) 4 Millió Ft árbevételig: vélelmezett költséghányad a mezőgazdasági tevékenység árbevételének 80 %-a

4. Vállalkozói jövedelem megállapítás ( egyéni vállalkozó ) Vállalkozói jövedelmet a vállalkozói bevételből a tételesen igazolt vállalkozói költségek levonásával állapítja meg.

Költségvetési befizetések 2002 (millió Ft) Mező-, hal-, vadgazdaság Élelmiszeripar összesen társas egyéni Társasági adó 7007 - 4 19326 ÁFA (egyenleg) -12352 -18533 1455 Jövedéki adó 66 35 93101 SzJa 20706 1332 42031