A mátrai ligniterőmű fejlesztése 2. rész Budapest, 2008. november 17.

A beruházás szükségességének indoklása 1. A jelenlegi helyzet (felhasználás és kapacitás) 2007. évben a hazai VER-ben Teljes felhasználás1 43 869 GWh Összes rendelkezésre álló kapacitás2 8 480 MW BT 8 914 MW RT 7 980 MW Export-import kapacitás szaldó 500 MW Országos csúcsigény 6 602 MW Tartalék3 1 878 MW (28,4 %) 1 Teljes felhasználás = Erőművek bruttó termelése + Export-import szaldó 2 Összes rendelkezésre álló kapacitás = RT + Export-import kapacitás szaldó 3 Tartalék = Összes rendelkezésre álló kapacitás – Országos csúcsigény

A beruházás szükségességének indoklása 2. A kereslet változása (felhasználás és kapacitás) A Mo.-i teljes villamosenergia-felhasználás évi átlagos növekedési üteme 1994-2007 között 1,5 % volt, 2008-2020 között 1-2 %-os értékre prognosztizálják. A csúcsidei kapacitás igény növekedési rátáját szintén 1-2 % közé teszik. 2010 2015 Teljes villamosenergia-felhasználás (GWh) (1,0%-os növekedéssel kalkulálva) 45 197 47 503 49 926 (2,0%-os növekedéssel kalkulálva) 46 553 51 398 56 748 Csúcsidei kapacitásigény (MW) 6 802 7 149 7 514 7 006 7 735 8 540 2020

A beruházás szükségességének indoklása 3. A kínálatot befolyásoló körülmények Import: a régióban meglévő kapacitástöbblet már középtávon is mérséklődhet, ezért a hazai import-export teljesítmény szaldó 2015-ig 250 MW-ra, 2020-ig 125 MW-ra csökken. Erőművek leállítása: középtávon 1600 MW, hosszú távon 3500 MW. Épülő erőművek: középtávon 3000 MW, hosszú távon 6-7000 MW.

Import-export kapacitás A beruházás szükségességének indoklása 4. A kereslet és a kínálat alakulása MW Kapacitás-igény1 28,4%-os tartalék kapacitás Kereslet összesen Épülő erőművek Import-export kapacitás szaldó Leálló erőművek3 Kínálat összesen4 2007 6.602 1.878 8.480 - 500 2015 7.735 2.220 9.955 3.0002 250 1.600 9.630 2020 8.540 2.451 10.991 6-7.000 125 3.500 10.605- 11.605 1 2 %-os növekedést feltételezve 2 2015-ben új mátrai blokk nélkül 3 feltételezve, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása megtörténik 4 a 2007. évi 7980 MW RT-ből kiindulva

A beruházás szükségességének indoklása 5. Következtetések A következő évtizedekben a villamosenergia-kereslet növekedése, az élettartamuk végéhez érő, illetve nem gazdaságosan termelő erőművek leállítása, valamint a korábbi évtizedekben jelen lévő regionális kapacitás-fölösleg és ezáltal a hazai export-import szaldó csökkenése szükségessé teszi új erőművek építését. A visontai telephelyen megvalósítani tervezett új, lignittüzelésű blokk a fenti célt szolgálja. Az új blokk minimum 400 MW-os nettó beépített kapacitásával szükséges ahhoz, hogy a növekvő kereslet, és a csökkenő kínálat egyensúlyba kerüljön.

Az új erőmű versenyképessége 1. Lignitblokk és GT-s kombi blokk összehasonlítása Peremfeltételek Új lignit blokk Új GT-s kombi blokk Tüzelőanyag 90 % lignit és 10 % biomassza 100 % földgáz Tüzelőanyagár (Ft/GJ) biomassza: 1000 2700 Hatásfok (%) 41 55 Fajlagos CO2 kibocsátás (kg/kWh) 0,86 0,37 CO2 kvótaár (EUR/t) 25 Devizaárfolyam (Ft/EUR) 270

Az új erőmű versenyképessége 2. Lignit blokk és GT-s kombi blokk összehasonlítása Következtetések A lignit blokk energia(tüzelőanyag és CO2)díja még a bázisnak tekintettnél kétszer magasabb, 50 EUR/t-ás CO2 kvótaár mellett is lényegesen kisebb, mint a GT-s kombi blokké, és 90,89 EUR/t CO2 kvótaárig megtartja árelőnyét. A 25 EUR/t-ás CO2 kvóta ár mellett 1276 Ft/GJ-ra kellene a földgáz árának csökkennie, hogy a GT-s kombi blokk energiadíja megegyezzen a lignit blokkéval.

A projekt nemzetgazdasági jelentősége 1. Előnyök számbavétele: A lignit bázisú villamosenergia termelés az egyetlen hazai tüzelőanyagon alapuló lehetőség, ezért az ellátásbiztonság és az import függősség szempontjából különös jelentőséggel bír. Az új lignittüzelésű erőmű blokk létesítése lehetővé teszi a villamosenergia termelésen belül a lignitfelhasználás arányának fenntartását, ami megfelel az Országgyűlés 40/2008.(IV.17) OGY sz.-ú energiapolitikáról szóló határozatában rögzítetteknek. Az MVM Zrt. többségi tulajdoni hányada mellett megvalósuló, lignitbázisú erőműfejlesztés lehetővé teszi a hazai lignitvagyon magyar tulajdonban történő – az MVM Zrt., mint magyar állami tulajdonosi többségű társaság érdemi befolyása melletti – hosszú távú hasznosítását.

A projekt nemzetgazdasági jelentősége 2. Előnyök számbavétele: A jelenlegi ismeretek szerint 200-300 Mrd Ft ráfordítás mellett megvalósítható beruházás tőkevonzó képessége révén további befektetéseket ösztönöz a térségben, ezek eredményeként jelentősen hozzájárul a gyöngyös-visontai térség gazdasági potenciáljának növekedéséhez, a térség fejlődéséhez. Az új blokk megvalósítására jelenleg is működő erőműi környezetben, barnamezős beruházásként kerül sor. Az adott telephely környezetében az erőmű léte, működése több évtizede megszokott, ismert és elfogadott. A létesítés helyszínén az erőművi- és bányászati szakmai kultúra és tapasztalat teljes egészében rendelkezésre áll. Az új blokk létesülése hosszabb távon is lehetővé teszi az erőművi és bányászati területen dolgozók foglalkoztatási szintjének fennmaradását, esetleges bővülését, a szakmakultúrák továbbélését. Az új blokk létesítése kapcsán érdemi, társadalmi és környezeti elfogadási akadályokkal nem kell számolni.