Balassi Bálint élete és munkássága

Jelentősége A magyar nyelvű reneszánsz költészet legnagyobb magyar képviselője. Sajátosan ötvözte az európai reneszánsz és a magyar reformkor irodalmát. Ő volt az első magyar költő, aki tudatosan készült a halhatatlanságra, tematikus ciklusokba rendezte verseit. A szövegvers megteremtője. Az első magyar nyelvű verskompozíció létrehozója (Balassi-kódex)

1554-1594 450 éve született Zólyomban

Származása: gazdag nemesi család Nevelője: Bornemissza Péter, humanista író és prédikátor Tanulmányai: Nürnberg, Padua Műveltsége: nyolc nyelven beszélt, antik műveltség

Életútja Heves természete sok botrányba sodorta. Rokonai kisemmizték. Vagyoni helyzetén nem tudott segíteni. 1579 Eger – hadnagyként szolgált Pozsonyban megismerkedik Losonczy Annával, verseivel ostromolja a férjes asszonyt

1585 feleségül veszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát Sárospatak várának erőszakos elfoglalása miatt házasságát felbontják

1589-ben peres ügyei miatt elhagyja Magyarországot, Lengyelországba távozik. 1593-ban hazatér, és részt vesz a török elleni hadjáratban 1594. május 19. Esztergom ostrománál érte a végzetes golyó.

A reneszánsz embertípus megtestesítője Szerette a természetet /Tavaszköszöntő/ A vitézi életet /Egy katonaének/ A hírnevet /A Szentháromsághoz szóló/ A szerelmet /Hogy Júliára talála/ Hitt Istenben /Ó, én Istenem/ Verseit tudatosan magyarul írta, és ismert dallamra költötte

Balassi versformája Balassi-strófa Rím- és sorképlete: 6a6a7b, 6c6c7b, 6d6d7b Királi méltóság, 6 a tisztesség, nagy jószág 6 a idővel mind elvesznek, 7 b Nagy kövek hamuá 6 c s hamu kősziklává 6 c nagy idővel lehetnek; 7 b Jó hírnév, dicsőség, 6 d angyali nagy szépség 6 d idővel porrá lesznek; 7 b Balassi Bálint az ő szerelmének örök és maradandó voltáról

Téma szerint verseit felosztjuk: -szerelmes versekre: Júlia-ciklus /Losonczy Annához, pl. Júliát hasonlítja a szerelemhez/ Célia-versek /Szárkándy Annához, pl. Szít tüzet Zsuzsánna szívemben/ - a vitézi életet és a természet szépségét megéneklő versekre: /Egy katonaének, Ó, én édes hazám/ -istenes versekre: /Adj már csendességet/

Istenes versei Istenes verseiben nincs nyoma egyházhoz tartozásának, egyéni lélekállapotban keresi Isten megnyilvánulási terét. Vallásos lírája jellegzetesen reneszánsz jelenség: nehéznek látja az utat Istenhez, mert kételkedik saját üdvözülésében. Verseiben kér, könyörög, perlekedik Istennel, sorsának bírájával.

Adj már csendességet… 1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr! 2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére! 3 Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg, Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg! 4 Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való, Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló.

Adj már csendességet… 5 Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-e? Engem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet-e? 6 Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerint, Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerint, 7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját, Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát; 8 Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül, Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!

Adj már csendességet… A vers könyörgés. Az élet harcaiban, küzdelmeiben megfáradt ember könyörög békességért, a lélek nyugalmáért. A kérés egyszerre irányul a földi életre és a végső csendességre, nyugalomra, a halálra és a halál utáni létre. A verset leginkább összetartó elemek az egyes szám második személyű, felszólító módú igealakok (adj, ódd, ne hadd). A második versszakban a halmozás a várakozásteli  lelkiállapotot és a sürgetést jelzi.

Szerkezete Az első két versszak az expozíció, mely az odafordulást, a megszólítást és a könyörgés tárgyát tartalmazza. A 3., 4., 5., 6. versszak az argumentáció, az érvelés. Balassi Isten végtelen irgalmasságára hivatkozik, ez képezi az érvelés alapját. Az érvelés közismert fordulatokra épül: A megváltás ígérete Isten irgalmának nagysága Az isteni jóság kifogyhatatlansága

Szerkezete, költői eszközei Az érvelés költői eszközei az ellentét (végtelen irgalom – éktelen bűn) és a költői kérdés (ébreszthet-é?). A 7., 8. versszak a zárlat, mely újból megismétli – de immár az argumentációból következően a bizalom jegyében – a könyörgés tárgyát. A 7. versszak metaforái jelzik Balassi költői nagyságát, az újfajta viszonyból megszülető újszerű és sajátos egyéni képeket (nyomorult fejemnek letört szárnyát).

„Balassi számára csak egy érték létezik: a szeretet, amelynek két aspektusa az istenszeretet és a nőszeretet. Végül a képlet úgy háromszereplős, csak úgy hármasság, hogy a vitéz az alany, a nőszeretet és az istenszeretet a tárgy. Verseiben, nem véletlenül, csak a Szerelem és Isten rendelkezik hatalommal.” (Kőszeghy Péter)