Látlelet a magyar erőműrendszerről Energiapolitika 2000 Társaság Energiapolitikai Hétfő Esték Dr. Stróbl Alajos Látlelet a magyar erőműrendszerről Tájékoztatás hazai adatok alapján Budapest, 2008. március 10. 30 perc alatt 30 ábra Normál

Gyorsul a magyar törvénykezés Ez nehezíti a beruházást. 1900 (egy évszázad alatt öt villamosenergia-törvény) 1920 1931 1. VET a közcélú ellátás nagyobb aránya miatt 1940 OVT VER 1960 1962 2. VET a szinkronüzemi együttműködés miatt (VER) Ez nehezíti a beruházást. 1980 1994 3. VET a tevékenységek szétválasztása és a MEH miatt 2000 2001 4. VET 2007 5. VET az EU és annak a változásai miatt ? 2020 közben módosítottunk

A hazai erőműrendszer fejlődése BT szén olaj atom földgáz megújuló 1950 675 MW MVMT 1960 1483 MW alaperőmű-építések (a régiekből lettek a menetrendtartók) 1970 2817 MW 1980 5392 MW 1990 7184 MW vegyes erőműépítések (menetrendtartók, tarta-lékok, kapcsoltak, meg-újulók, kiserőművek) privatizáció 2000 8282 MW liberalizáció 8860 MW jelen 2010 ? X ? ! !

Az igénynövekedés jelzése 1975-ben tízévenkénti kétszereződés Forrás: ERŐTERV Közlemények, 12. sz. 1975.

A korábbi – állami – energetikai tervekről Az 1970-80-as évek energetikai baklövései és közvetlen kárai S. Terv Lényege Erőmű Idő Kár (min.) 1 Bükkábrány ligniterőmű 2000 MW 1973-1977 ~0,5 Mrd Ft 2 Bicske barnaszén-erőmű 1976-1982 ~1,5 Mrd Ft 3 Paks II. atomerőmű 1982-1989 ~ 5 Mrd Ft 4 Bős-Nagymaros vízerőmű 800/2 MW 1975-1989 ~ 7 Mrd Ft 5 Liász-program feketeszén-bányák ~ 2 Mrd Ft 6 Eocén-program barnaszén-bányák ~ 9 Mrd Ft Megjegyzések: Akkori pénzben kifejezve legalább ~25 Mrd Ft közvetlen kár adódhatott. Mai pénzben kifejezve a kár ~350 Mrd Ft (1988 óta 14-szeres az infláció). Egyéb energetikai baklövések (pl. győri fluid-tüzelés) elhanyagolhatók. Nem volt túl szerencsés az olajválságok alatt és után 2150 MW-ot kitevő olajtüzelésű erőművet üzembe helyezni – tíz egységet.

A bruttó villamosenergia-felhasználás

A forrásoldali nettó villamos energia részletei 2006 2007  40,3 TWh  41,1 TWh

Az importszaldó részaránya a bruttó villamosenergia-fogyasztásból

Beépített erőmű-teljesítőképesség 2007 végén I. II. III. IV. 1940 „F” „G” 1736 kis- nagygépek 942 900 (BT < 50 MW) Lőr. Li. Sa. 410 ? gáz gőz 396 240 kond. 200 ? 186 ? 137 ? ell. 133 114 7709 MW ~1151 MW 110 101 95 összesen ~8860 MW 69

Teljesítőképesség-változás az elmúlt 17 évben Sok erőmű épült Sok erőmű leállt

Az évi teljesítőképesség és csúcsterhelés MW teljesítőképesség 2%/a csúcsterhelés Bruttó értékekkel!

Heti maximális és minimális rendszerterhelés MW +117 MW/a +66 MW/a 2003 2004 2005 2006 2007 hét

A csúcsidei kapacitás- és terhelésmérleg 2006.12.13. 2007.11.29. 9691 MW MW 9030 8134 51% 7909 37% 26% 20% 6602 6432 import hazai kiserőmű csúcs GT-k CCGT-k szenesek Oroszlány Csepel Tisza Mátra Duna-menti Paks BT ÜIT csúcs tartalék BT ÜIT csúcs tartalék

A hagyományos tartalékértelmezés A napi csúcsidei tartalék: (ÜIT – Pcsúcs) / Pcsúcs Meghatározó ábra 2004 2005 2006 MW teljesítőképesség % ÜIT tartalék Pcsúcs terhelés Legalább 15% tartalék kell! nap h/d Régebben az RT-re 20-25% tartalék kellett!

A hagyományos tartalék 2007-ben Tartalék: T = ÜIT – Pcs, MW; Relatív tartalék: R = T/Pcs, % R, % trend legalább ennyi kell nap A tartalék lassan csökken!

A maradó teljesítmény értelmezése nettó értékek beépített teljesítőképesség BT ÁH+VH rendelkezésre álló teljesítőképesség RT maradó teljesítmény maradó teljesítmény TMK IT napi csúcs igénybe vehető teljesítőképesség KK TIT (ÜIT) RIT ténylegesen igénybe vehető teljesítőképesség MFT MTn > 0,05*BT MT P ΔP 11:00 teljesítőképesség terhelés rendszerirányítási tartalék RIT megbízhatóan felhasználható teljesítőképesség MFT

A maradó teljesítmény 2007-ben Maradó teljesítmény = összes tartalék – rendszerirányítási tartalék, minden hónap harmadik szerdáján 11:00-kor 5% BT

Az erőművek életkora 2007-ben nagyerőművek átlaga 22,1 év 17,3% 16,5% 14,0% 11,5% 11,1% 19,7% 8,8% 6,3% 5,6% nagyerőművek átlaga 22,1 év erőműátlag 20,6 év kiserőművek átlaga 10,6 év

Az évi téli és nyári csúcsterhelések Lehet, hogy 2010-től kezdve nyáron lesz a csúcs!?

Az erőművek évi kihasználása a BT-re erőműátlag h/a

Az erőművek kihasználása – UCTE (termelt villamos energia / teljesítőképesség) Magyarország UCTE 2006 h/a Forrás: UCTE – Statistical Yearbook, 2006

Teljesítőképesség-kihasználás a világon Az erőműves teljesítőképesség átlagos kihasználása krízis 2000-2001 When power production goes above 50% of maximum capacity, infrastructure gets stressed. Ha az energiatermelés a teljesítőképesség 50%-a fölé kerül, az energiaellátás gondba kerül. Forrás: Modern Power Systems, 28. k. 2. sz. 2008. február, p. 17. (EIA, Strategic Analytics)

Piacnyitás a villamosenergia-iparban egyetemes szolgáltatás határ 3 x 25 A 3 x 50 A közüzem szabad piac szabad piac 2003 2004 2005 2006 2007 2008 hónap

A szükséges teljesítőképesség

A forrásoldali kapacitásfejlesztés MW csúcsterhelés új forrás gazdaságos

Az új kiserőművek lehetőségei k a p c s o l t a k m e g ú j u l ó k középtáv hosszú táv

Villamosenergia-ellátási lehetőségek Megújulókkal Hasadóanyaggal ? 2,0x 8,0x 1,2x 1,5x 1,05x ? 1,05x 2,0x 1,1x hasadóanyag szén olaj földgáz megújuló import

Villamosenergia-ellátási realitások Szénnel is Földgázzal 2,7x 4,0x ? 1,6x 2,0x ? 2,0x 1,05x 1,1x 1,1x hasadóanyag szén olaj földgáz megújuló import

A tervezett földgáztüzelésű erőművek (gázturbinás, CCGT egységek 2015-ig) S. Építtető Hely Egység, BT, MW Erőmű, BT, MW Mikorra? 1 EMFESZ Gyulaháza 6 x 420 2520 2012 – 2015 2 E.ON Gönyű 2 x 440 880 2011 – 2012 3 MOL - ČEZ Százhalombatta 2012 – 2013 4 Dunamenti Erőmű 1 x 400 400 2009 – 2010 5 Kárpát En. - MVM Vásárosnamény 155+75 230 2010 – 2011 6 Bakonyi Erőmű (?) Ajka 2 x 58 116 7 ISD Power ˙(?) Dunaújváros 75+35 110 8 Pannonpower (?) Pécs 58 (75) 58 2013 – 2014 Összes földgáztüzelésű egység 16 5194 2015-ig Elég lenne középtávon 3000 MW is – a több mint 5000 MW-ból. Gondot jelenthet a földgáz lekötése hosszú távra.

A tervezett széntüzelésű erőművek (lignitre, hazai barnaszénre, import feketeszénre 2020-ig) S. Építtető Hely Egység, típus, szénfajta BT, MW Erőmű, BT, MW Mikorra? 1 E.ON Mohács 2 x 600 – USC – feketeszén 1200 2015 – 2020 2 RWE Visonta 440 – USC – hazai lignit 440 2014 – 2015 3 AES Borsod 2 x 165 – fluid – barnaszén 330 2012 – 2013 Összes szénerőmű 5 1970 2020-ig Az optimális blokknagyság import feketeszénre 750-850 MW lenne, és jó hatásfok csak USC (ultra szuperkritikus) technológiával érhető el – frissvíz-hűtés mellett; szénszállításhoz is a Duna a legjobb. Hazai lignitre új erőmű kellene, de itt is gond az optimális blokknagyság (legalább 800-1000 MW kellene) és természetesen a szén-dioxid-kibocsátás. Hazai barnaszénre legfeljebb kisebb fluid-tüzelésű egységek építhetők. Valamennyi építés igen bizonytalan az elfogadtatás, a kockázatvállalás és a környezetvédelmi feltételek miatt, így rövid távon a nagyobb fejlesztésekre hazánkban aligha várhatunk.

A biomassza-tüzelésű erőművek A) Meglévő biomassza-tüzelésű erőművek 2007-ben S. Erőmű Tüzelés BT, MW Kiadott, GWh Részarány, % 1 Mátrai Erőmű együttes 62 360 6,6 % 2 Oroszlányi Erőmű 24 130 10,1 % 3 Borsodi Erőmű 70 146 50,9 % 4 Tiszapalkonyai Erőmű 5 1,8 % Ajkai Erőmű 19 20 19,2 % 6 Pannongreen Erőmű külön 50 335 100,0 % 7 Bakonyi Bioenergia 30 194 8 Szentendrei Erőmű Összes biomassza-tüzelés 260 1194 2,9 % B) Tervezett biomassza-tüzelésű erőművek 2020-ig (?) S. Erőmű Tüzelés BT, MW Kiadott, GWh Üzembe 1 Szerencsi Erőmű szalma 49 300 2010 2 Medgyesegyháza 2011-2012 3 -10 Zsana, Baja stb. 8x49 2400 2013-2020 Összes biomassza-tüzelés 490 3000 2020-ig Nagy kérdés, hogy elérhető-e majd a 30%-os hatásfok.

Köszönöm a figyelmüket!