Barokk Zrínyi Miklós és a barokk eposz
Az időtartama 1570 és 1750 közé tehető Az időtartama 1570 és 1750 közé tehető. A barokk legkorább Portugáliában és Spanyolországban jelentkezett a XVI. század folyamán, egészében véve azonban a XVII. századi Európa korstílusa. A kialakulásának első időszakában még együtt él a reneszánsszal, ezt a stílus- ötvözetet manierizmusnak nevezzük. - A kiindulási helye Spanyolország, innen terjedt Portugáliába, Itáliába, majd egész Európába.
A barokk a reneszánszt követő nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb stílusa tehát korstílus. Maga a barokk szó az olasz barocco szóból származik, bonyolultságot, nyakatekertséget jelent, de gyöngyöt is. A szillogisztika egy szak szavaként is használták. A barocco okoskodás bonyolultsága, nyakatekertsége adott nevet ennek a művészi stílusirányzatnak, amelyet a különlegesség a normálistól való eltérés jellemez.
Az elnevezés eredete máig vitatott: BAROCCO - olasz szó, jelentése: nyakatekert okoskodás BARRUCCA - portugál szó, jelentése: pompás szabálytalan gyöngy BAROS - görög szó, jelentése: súlyosság VERRUCA - latin szó, jelentése: szemölcs
Társadalmi háttér A reneszánsz időszakában a megerősödött polgárság rést üt ugyan a feudalizmus rendszerén, de még nem válik a társadalom uralkodó osztályává. A XVI. századtól Európában új folyamat figyelhető meg, ismét a feudális rendszerek hatalma lesz a vezető, abszolút monarchiák jönnek létre.
Megindul a katolikus egyház támadása híveinek visszaszerzésére, ezt nevezzük ellenreformációnak. - Ennek megindítója a jezsuita rend lesz, amelyet 1540-ben Loyolai Szt. Ignác alapított. Ők a református módszereket alkalmazzák az ellenreformáció terjesztésére.
A barokk mint propaganda Az újraszerveződő, megerősödő katolikus egyház művészeti törekvései és propagandája testesülnek meg a barokkban az ellenreformáció idején. Céljuk: az egyszerű emberek elkápráztatása, az "eltévelyedett báránykák" visszaterelése az anyaegyház karjaiba.
allegorizmus és naturalizmus JELLEMZŐI Barokk (fr. baroque ‘bizarr’; port. barocco ‘szabálytalan’) a XVII–XVIII. század Itáliából elterjedő stíluskorszaka stílusjegyek: mozgalmas, szenvedélyes, patetikus, pompázatos díszítőmotívumokat alkalmaz; akadémikus művészi tökéletesség allegorizmus és naturalizmus reformáció és katolikus ellenreformáció kora, vallási világképe meghatározó
Reneszánsz harmónia és barokk „mozgalmasság” Perugino: Keresztre feszítés. 1469. Rubens: Keresztre feszítés. 1610.
A barokk stílusjegyei Erő, lendület, dinamizmus ábrázolása Monumentalitás Nyugtalan vonalak, formák Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet Realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód Túldíszítettség Teatralitás (= színháziasság) Pátosz, ünnepélyesség Szenvedélyesség Hősiesség-kultusz Barokk körmondat Kedvelt műfaja: az eposz
Erő, lendület, dinamizmus ábrázolása Rubens
Caravaggio: Dávid. 1606.
Caravaggio: Hitetlen Tamás
Pozzo: Loyolai Szt. Ignác megdicsőülése A barokk freskó Illuzionisztikus (‘látványcenrikus’) festészet Álarchitektonikus tér Barokk akadémizmus: technikai virtuozitás Immaterialitás (‘anyagtalanság’: a lebegésben ábrázolt testek ellentmondanak a fizikai törvényeknek) Pozzo: Loyolai Szt. Ignác megdicsőülése Róma, Szt. Ignác templom, 1691.
A katolikus barokk festészet Pietro da Cortona: Az isteni gondviselés diadala. Róma. 1639.
KÉPZŐMŰVÉSZET szenvedélyes mozgású, izgatott taglejtésű, végletes érzelmeket hordozó alakokat ábrázol tobzódik a színekben, formákban Allegorikusság a különböző művészeti területek egymásba olvasztása propagandisztikus
ÉPÍTÉSZET díszítő és szépítő elemek gyakori különválása látványosságra való törekvés görbe vonalak és körök alkalmazása (ugyanakkor megtörése is) belső dekoráció (kagylódísz)
ZENE szenvedélyesség, érzelemtelítettség nagy számú énekes vagy hangszer alkalmazása tömeghatásra való törekvés az opera, a kantáta és az oratórium keletkezése a hangszeres zene műformái: concerto, szvit, fúga
Az irodalomban A művekre a hosszúság, a körmondatokba való bonyolult szerkesztés a jellemző. A témáiban visszatér az Isten elvárásainak megfelelően élő ember figurája.
Ezekre a művekre a képszerű megfogalmazások bonyolult használata a jellemző, gyakran alkalmaz metaforákat. Gyakran alkalmaz erős érzelmi tartalmú kifejezéseket. Gyakran használ ellentéteket. Hangvételére a fennkölt, pátosz a jellemző.
A barokk körmondat „Második dolog, mely nyilván következik, ha az pápista vallás bálványozás, emez: tudniillik, hogy az Istennek amaz igen szép fogadási meghamisíttatnak, melyekben azt fogadá, hogy az Krisztustúl fondáltatott anyaszentegyház ellen az pokol ereje diadalmat soha nem vehet, hanem mint az igazságnak erős kőoszlopa, győzhetetlen megmarad, és mint egy nagy hegyen építtetett város, el nem rejtezik, hanem amint Izsaiás mondja, őbenne szüntelen megmarad az igazságnak prédikálása, mivelhogy amint Szent Pál írja, mind világ végezetig doktorok és pásztorok lésznek az Krisztus jegyesében, az anyaszentegyházban, kik tanítsák az juhokat, legeltessék az nyájat, melyet Isten őreájok bízott.” (Pázmány Péter: Öt szép levél)
Fő irodalmi műfajai Epika: Eposz ez a műfaj nagyon megfelel a barokk stílusához, mert hosszú terjedelmű, könnyen bonyolítható a történet, és mindig valamilyen különleges embert mutat be, mint maga a barokk is különlegeset. Dráma: A fő műfajai a komédia, a pásztorjáték és a hitvitázó drámák.
Fő témái: Az idő, azaz az élet mulandósága a földi ill. a túlvilági élet összehasonlítása az életet az álmok tükrében mutatja be az életszeretet, a pompaszeretet szembeállítása az elragadtatott halálvággyal.
A kor alkotói Cervantes - Don Quiote Calderon - Élet álom, Lope de Vega – drámái Tasso - A megszabadított Jeruzsálem Milton - Az elveszett paradicsom Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
Magyar barokk
1620-as évek végén tűnik fel, Periódusai: a/ a barokk kezdetei (kb. 1600—1640 között); b/ a hősi barokk (kb. 1640—1690); c/ a kiteljesedés,a "misztikus barokk" (1690—1740); d/ a késő barokk: a rokokó (1740—1770).
A magyar barokk irodalom első nagy képviselője Pázmány Péter, legnagyobbja Zrínyi Miklós, a legolvasottabb szerzője a korban pedig Gyöngyösi István. A népies barokkban, pl. a kuruc kor verseiben stíluskeveredés jön létre. (Mikes Kelemen)
Műfajok Epika: a prédikáció és a vitairat, ájtatossági irodalom, memoárok. Líra: anyanyelvű katolikus egyházi énekek jelennek meg kéziratos vagy nyomtatott könyvekben - énekeskönyvek. Dráma: Hitvitázó drámák
Pázmány, az író, a vallástérítő Írói tehetségét, írásművészetét a hittérítés szolgálatába állította. Művei: Prédikációk Felelet Magyari Istvánnak Öt szép levél Alvinci Péterhez Keresztény imádságoskönyv (az első magyar katolikus imakönyv) Az isteni igazságra vezérlő kalauz (Kalauz) (A kor legjelentősebb teológiai összefoglalója) Kempis Tamás: Krisztus követése (fordítás) (A kor legjelentősebb aszketikus műve)
Zrínyi Miklós (1620–1664)
Művei a.) Prózai művei: Tábori kis tracta: katonai kézikönyv egyetlen elkészült fejezete. Vitéz hadnagy: Katonai elmélkedések laza gyűjteménye;középpontjában az ideális hadvezér tulajdonságainak megrajzolásával. Mátyás király életéről való elmélkedése: Mátyást az ideális uralkodónak tartja Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság
b.) Verses művei: 1651-ben Bécsben jelent meg az Adriai tengernek syrenaia. A cím jelentése: Zrínyi Miklós magyar költő. Tudatos kötetkompozíció: tartalmazza első feleségéhez írt szerelmes verseit, az ún. idilliumokat, epigrammákat, a Feszületre című ódát, a Szigeti veszedelmet, s a kötetet a Peroratio (=záróbeszéd) zárja.
Szigeti veszedelem (1645–46 tele) A megírás körülményeiről a 9. ének első négy versszakában számol be, hivatkozva arra, hogy a műalkotáshoz szükséges nyugalmat állandóan megzavarja a kanizsai török.
A valóság és az írói szabadság Történelem A Bécs felé vezető hadjárat része – egy közjáték – a szigetvári ostrom csupán. Szulejmán halála megtöri ill. gyengíti a törökök hatalmát; bár folytatódnak a török harcok, a birodalom nem nyeri már vissza régi fényét. A belső vár is kigyulladt (a szárazság miatt). Zrínyi halála a kitörés miatt. Eposz A kereszténység és pogányság élet-halál harca, ahol a tét Magyarország és Európa megmaradása. Ez a mozzanat segíti Zrínyit, hogy a tárgy megfeleljen az eposzi konvencióknak (nagy formátumú tárgy). Zrínyi kezétől hal meg Szulejmán. A pokol tüzeként jelenik meg, a túlvilági erők bekapcsolásával. Nem végezhet vele emberi kéz, egy távoli golyó teríti le.
A mű jellemzői Műfaj: eposz A téma: dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel témaként. A mű célja: példamutatás Történelmi háttér: az ország több részre szakadt, a magyar fõurak nem törõdtek a nemzet sorsával, a török veszély egyre komolyabb lett.
Mitől barokk eposz? Segélykérés, invokáció nem a Múzsához szól, hanem Szűz Máriához Zrínyi Miklóst, Szigetvár kapitányát a költő a barokk eszmének megfelelően mint Isten katonáját mutatja be, aki tudatosan vállalja a harcot. (Athleta Christi)
Monumentális képek, pl.: a hadsereg bemutatásában Alá- és fölérendeltség ellenére érvényesülő harmónia A cselekmény bonyolult és mozgalmas Tapasztalatain alapuló barokk realizmus, naturalizmus, pl.: halálnemek
Leírásokban megjelenő túldíszítettség /pl Leírásokban megjelenő túldíszítettség /pl.: Zrínyi ruhájának bemutatása / Az eposzban keresztény világkép jelenik meg Az eposz monumentális képei, hasonlatai, jelzői, barokkosan gazdag, színes nyelvhasználata (fegyveres erdők, oroszlánok, sasok, hihetetlen erők mozognak
Érzelmek nagy erejű ábrázolása: barátság, szerelem hűség, hit, hősiesség Tükörsorsok Csodás elemek állandó jelenléte (látomások, túlvilági jelenetek) Költői túlzások, Zrínyi öli meg Szulimánt Zrínyi Miklós nemcsak hazájáért, hanem a kereszténységért is küzd Zrínyi és seregének mennybemenetele tipikusan barokk motívum