Az Eurocode 1 EN 1991 Eurocode 1: A tervezés alapjai és a tartószerkezeteket érő hatások

A legfontosabb hatások Épületek tervezése szempontjából legfonto-sabb hatások és az EC1 megfelelő részei: Önsúly és hasznos terhek – EC1 2.1. rész Hóteher – EC1 2.3. rész Szélteher – EC1 2.4. rész Az EC1 további lényeges részei: 1. rész: A tervezés alapjai 2.2. rész: Tűznek kitett szerkezetekre műkö-dő hatások

A hatások csoportosítása A hatások a következő szempontok szerint csoportosíthatók: időbeni változás állandó (önsúlyteher) esetleges (hasznos teher, szél, hó) rendkívüli (tűz, ütközés) térbeni változás rögzített; nem rögzített jelleg statikus; dinamikus

Jelölések Az EC1 legfontosabb jelölései: Önsúlyteher - G Hasznos teher - Q Hóteher - Q Szélteher - W Rendkívüli teher - A Az inf és a sup alsó index a kérdéses meny-nyiség alsó, illetve felső értékét jelöli

Önsúlyteher Állandó, rögzített hatás Az anyag sűrűségéből és a névleges méretekből számítjuk A válaszfalak, gépészet stb. önsúlyát egyenletesen megoszló teherként tekintjük nincs iránymutatás a felveendő terhek nagyságára tapasztalat és gyakorlat alapján kell becsülni

Hasznos terhek Esetleges, nem rögzített hatás A karakterisztikus érték az épület kategóriájától függ (6.1. és 6.2. táblázat) A – lakóépület B – iroda C – ahol emberek gyülekeznek (5 további kategória) D – üzlethelyiségek E – raktár

A hasznos terhek csökkentése A legnagyobb teher nem működik egyszerre az épület egész területén Nagy terhelt felülettel (A) rendelkező gerendák, illetve többszintes (n) épüéletek oszlopai esetén a csökkentő tényezők használhatók: Gerendák: a = 5yo / 7 + 10 / A Oszlopok: a = {2 + (n - 2)} / n

Hóteher Az sk karakterisztikus hóteher a sík terepen egyenletesen elhelyezkedő hó okozta terhet jelenti Az sk értékét országonként hótérképek adják meg Egyes országokban ezt az értéket a tengerszint feletti magasság függvényében módosítani kell

Finnország hótérképe (részlet) A vonalak jelzik, hogy adott helyen mekkora sk karakterisztikus hóterhet kell felvenni

Tetők hóterhe - s Az sk értéket a tető alakja szerint egy mi alaki tényező segítségével módosítjuk a 0° - 15° 15°- 30° 30° - 60° m1 0,8 0,8 0,8(60-a)/30 m2 0,0 0,8 + 0,6(a-15)/30 1,1(60-a)/30 a  60° esetén m = 0,0

A hóterhek számításának folyamatábrája

Szélteher Az ismertetendő egyszerű eljárás csak a dinamikus gerjesztésre nem érzékeny szerkezetekre érvényes Részletesebb vizsgálat szükséges az EC1-2-4 szerint: 200 m-nél magasabb épületekre igen karcsú, illetve a szokásostól eltérő szerkeze-tekre ideiglenes szerkezetekre (kisebb szélnyomások)

Szélteher A wk karakterisztikus szélteher függ a qref(0) átlagos torlónyomástól, amely viszont a vref(0) szélsebességből számítható A vref(0) értékét országonként széltérképek adják meg qref(0) = 0,5 r vref(0)2 ahol r a levegő sűrűsége (= 1,25 kg/m3)

Beépítettségi kategória A qref(0) átlagos torlónyomás értékét a beépítettség (8.1. táblázat), illetve a magasság (8.3. ábra) függvényében módosítjuk A 4 alapvető beépítettségi kategória: nyitott terület akadályok nélkül (pl. sík terep) ritkán elhelyezkedőakadályok (pl. mezőgaz-dasági művelés gazdasági épületekkel) külváros és erdők város (a terület legalább 15%-a 15 m-nél magasabb épületekkel beépítve

Beépítettségi kategória – egyszerűsítés Ez az egyszerűsített eljárás „sík” terep esetén alkalmazható A terep „sík”, ha nincs különálló domb közelében A ce(z) helyszíntényező a 8.3. ábra szerint vehető fel a referenciamagasság és a beépítettségi kategória függvényében

Referenciamagasság Az épületek három csoportba sorolhatók A besorolás az épület h magasságának és b szélre merőleges méretének hányadosa szerint történik: Alacsony h < b Közepesen magas b < h < 2b Magas h > 2b

Referenciamagasság – zónák

Helyszíntényező – ce(z) z (m) Szakértőhöz kell fordulni A ce(z) helyszínté-nyező függ a beépí-tettségi kategóriától és a ze referencia-magasságtól Beépítettségi kategóriák: I nyílt terep akadá-lyok nélkül II itt-ott akadályok (pl. mezőgazda-sági épületek) III külváros vagy erdő IV város 200 100 IV III II I 50 20 10 5 1 2 3 4 5 c (z) e

Nyomási tényezők A falakon és a tetőkön a belső és a külső nyomás megoszlását nyomási tényezőkkel adjuk meg A belső nyomást egyenletesnek tételezzük fel, és lehet pozitív (az épületből kifelé irá-nyuló nyomás) vagy negatív (szívás) A külső nyomás megoszlása nem egyenletes, és felületenként kell meghatározni

Belső nyomási tényező A belső nyomási tényező (cpi) a nyílások méretétől és elhelyezkedésétől (m) függ: m = Szélvédett és oldalsó fali nyílások összfelülete Összes fali nyílások összfelülete Különleges esetek: négyzet alaprajzú épület, falanként azonos mennyiségű nyílással: cpi = 0,25 zárt épület: cpi = 0,8 or -0,5 (a kedvezőtlenebbik)

Külső nyomási tényező A cpe külső nyomási tényezőket meg kell határozni: felületenként külön-külön két egymásra merőleges szélirányra Falakra a cpe értékeket a 10.2.1. táblázat és a 10.2.3. ábra adja meg A tetők cpe értéke a tető alakjától függ (10.2.2.–10.2.5. táblázatok)

Külső nyomási tényezők Példa OLDALNÉZET ha d>e ALAPRAJZ e/5 d szélirány A B C h ha d<e szélirány D E b e/5 szélirány A B h A B C A B e=b és 2h közül a kisebbik

Külső nyomási tényező Felületenként, a szélirány függvényében kell felvenni

Összes nyomási tényező A külső és belső nyomást (vagy szívást) felületenként kell meghatározni: Külső nyomás: we = qref ce(ze) cpe Belső nyomás: wi = qref ce(zi) cpi A felületre működő összes szélnyomás a we és a wi érték algebrai összege

Teherkombinációk Teherbírási határállapot A következő egyszerűsített teherkombinációk használhatók: 1,35 Gk + 1,5 Qk ahol Qk a kiemelt esetleges teher, illetve 1,35 Gk + 1,35 SQk ha egynél több esetleges teher van Ha a terhek kedvező irányúak: 0.9 Gk

Teherkombinációk Használhatósági határállapot A következő egyszerűsített teherkombinációk használhatók: 1,0 Gk + 1,0 Qk ahol Qk a kiemelt esetleges teher, illetve 1,0 Gk + 0,9 SQk ha egynél több esetleges teher van