Járműelemek A gépelemek méretezésének alapjai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok.
Advertisements

5. Kötésmódok technológiai jellemzői
Szakítódiagram órai munkát segítő Szakitódiagram.
Csavarkötés.
Gépszerkezettan.
Hidegalakítás.
Tengely-méretezés fa.
Gépszerkezettan.
tartalomjegyzék méretezés kötések rugók, állványok csapágyak tengelyek
Nagy Ádám 9.G. Az egyszerű gépek.
Egymáson gördülő kemény golyók
A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata
Az igénybevételek jellemzése (1)
Az ismételt igénybevétel hatása A kifáradás jelensége
Menetmérés.
Rögvest kezdünk gsz1_L.
GÉPELEMEK EGYSZERÜSÍTETT ÁBRÁZOLÁSA
JELKÉPES ÁBRÁZOLÁS fogak menetek bonyolult, ismétlődő elemek.
Technológia / Fémek megmunkálása
I. A GÉPELEMEK TERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI
Csavarkötések.
III. TENGELYEK.
CSAVARORSÓS EMELŐ TERVEZÉSE
VI. KÖTŐELEMEK.
Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata
Hegesztés Bevezetés.
Biológiai anyagok súrlódása
Szegecs és szegecskötés
Zsugorkötés.
Csapszegkötés, kúpos kötés
Csavarkötések.
Rögvest kezdünk gsz_02.
TENGELYEK.
Gépszerkezettan.
Gépszerkezettan.
Csavarmenetek, menetes alkatrészek, menetes kötések
Szerelés, javítás A gép összeszerelt alkatrészek sokaságából áll. Ezek műszaki állapota, esetleges hibája befolyásolja, illetve sokszor meghatározza a.
Technológia / Fémek megmunkálása
Az erőtörvények Koncsor Klaudia 9.a.
KÖTÉSI MÓDOK.
Gépszerkezettan A gépelemek méretezésének alapjai
Csőkötések (acél csövek)
Magasépítési acélszerkezetek kapcsolatok ellenőrzése
Csőkötések (acél csövek)
Csővezetékek.
A szerszámanyagok kiválasztása
Munka, energia teljesítmény.
1 Gépészeti ismeretek. 2 Tengelyek A tengelyek forgó vagy lengő gépalkatrészek hordozására, gyakran a forgómozgás átvitelére készített gépelemek. Mozgásuk.
Gépszerkezettan.
Műszerelemek csoportosítása
Húzott elemek méretezése
Szakítóvizsgálatok Speciális rész-szakképesítés HEMI Villamos - műszaki munkaközösség Dombóvár, 2016.
Áramlástani alapok évfolyam
Rugalmas csapágyazás laprugóval
Járműelemek.
Jelképes ábrázolások Csavarkötések, rögzítő elemek
Csavaros mozgatások Differenciálmenetes mozgatás.
Gépszerkezettan.
CSAVARKÖTÉSEK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK RAJZOLÁSA ÉS SZABVÁNYOS MEGADÁSA
TENGELYEK.
Számítógépes modellezés és tervezés I.
Rögzítő elemek, kötések méretválasztéka és kiválasztása
MECHATRONIKA ÉS GÉPSZERKEZETTAN TANSZÉK
Csapok, csapszegek Csapokat alapvetően kér feladatra alkalmanak:
Számítógépes modellezés és tervezés I.
A folyadékállapot.
Számítógépes modellezés és tervezés I.
Jelképes ábrázolások Csavarmenetek, menetes alkatrészek, menetes kötések 13. előadás.
Csavarkötések, rögzítő elemek
Csavarmenetek, menetes alkatrészek, menetes kötések
Előadás másolata:

Járműelemek A gépelemek méretezésének alapjai

1. A gépelemek méretezésének alapjai A gépalkatrészeket leggyakrabban szilárdsági alapon, a megengedhető feszültség figyelembevételével méretezzük. Szükséges: - az igénybevétel meghatározása - a felhasznált szerkezeti anyag szilárdsági tulajdonságainak ismerete Az igénybevételek fajtái: - húzás - nyomás - hajlítás - nyírás - csavarás

Az egyes igénybevételek hatására kialakuló feszültségek: Húzás – nyomás Hajlítás Nyírás Csavarás

Több egyszerű igénybevétel együttes hatása – öszetett igénybevétel Összetett igénybevétel: - egyirányú (csak egynemű feszültség ébred) - többirányú (σ és τ feszültség is ébred) – σr egyenértékű redukált feszültséget számolunk

2. A megengedett feszültség megválasztása, a biztonsági tényező - határfeszültség (az anyag kifáradását jelzi) - biztonsági tényező Határfeszültség: rideg anyag – Rm => szakítószilárdság képlékeny anyag – ReH => folyáshatár magas hőmérsékletű helyen => melegfolyáshatár hosszú, nyomott rúd => törőszilárdság váltakozó igénybevétel => kifáradási határ Biztonsági tényező: sok tényezőtől függő tapasztalati érték

acél rideg anyag öntöttvas A megengedett feszültség megválasztása - acél, acélöntvény, könnyűfémek és ötvözeteik - rideg anyagok - öntöttvas és temperöntvény acél rideg anyag öntöttvas

nem csökken a törést okozó feszültség 3. Kifáradási határfeszültség Az ismétlődő igénybevételek jellemzői Wöhler: az elemek ismételten váltakozó terhelés hatására a statikus szilárdságnál kisebb feszültségen tönkremennek. Wöhler görbe nem csökken a törést okozó feszültség csökken ismét nem változik

Bach, az ismétlődő igénybevételekről: - Nyugvó terhelés (időben állandó), - Lüktető terhelés (egy felső és alsó határ között változik, előjelváltozás nélkül), - Lengő terhelés (egy felső és alsó határ között változik úgy, hogy az egyik negativ a másik pozitív).

A szinuszosan változó igénybevétel lényegében két adattal, a középfeszültséggel (σm) és a feszültségamplitudóval (σa) jellemezhető. Ezek egyértelműen meghatározzák a felső (σmax) és alsó (σmin) feszültséghatárt is.

1. Kötőgépelemek, kötési módok Kötés: két vagy több munkadarabot oldhatóan összekapcsolunk. Pl: egyesítő eljárásokkal – ragasztással, forrasztással, hegesztéssel, besajtolással – anyaggal záró kötések; alakítással – hornyolással, peremezéssel – alakkal záró kötések; kötőelemekkel – csavarral, szegeccsel, kapoccsal – erővel záró kötések. A kötés lehet: Működés szempontjából: Szerelés szempontjából: teherviselő, rögzítő, fűző. oldható, nem oldható.

„A gépjárművek folyamatos fejlesztése a kötőelemeket sem hagyja érintetlenül. Közöttük a legklasszikusabbak, a csavarok is egyéniségek lettek anyagaikban, gyártástechnológiájukban, és ami számunkra fontos, a velük való bánásmódban. Van, aki saját példáján már tapasztalta, egyetlen csavarkötési hiba romba dönti a környezetet, egyaránt a szerkezetet, a presztízst és a pénztárcát.”

2. Menet és menetes kötés A csavarvonal származtatása - menetemelkedés szöge, - menetemelkedés.

A menetek csoportosíthatók: menetprofil (menetszelvény) alapján: normál (éles)-, trapéz-, fűrész- és zsinórmenet, valamint egyéb menetszelvények pl.: facsavarok és lemezcsavarok menete, izzólámpák és foglalatok menete, páncélcsőmenet villamos szerelésekhez,… az alkalmazási cél alapján: kötőmenet (csavar és csavaranya) vagy mozgatómenet (géporsó); elhelyezkedésük alapján: külső (csavarorsó) és belső menet (csavaranya); a forgásirány alapján: jobbmenet és balmenet.

Szabványos élesmenetek 1. Normál métermenet

A leggyakrabban használt metrikus csavarok és anyák

3. Normál Whitworth – menet (új konstrukcióban nem használható!) 4. Hengeres csőmenet (finom Whitworth - menet)

Mozgató csavarok profilja 1. Laposmenet (már nem szabványos)

2. Trapézmenet Főleg mozgatóorsóként, egyszerű emelőként használják.

3. Fűrészmenet Mozgatóorsó meneteként, ahol az egyik irányú mozgatásnál lényegesen nagyobb dinamikus hatások lépnek fel, mint a másik irányban.

4. Zsinórmenet Dinamikus igénybevételnek kitett vagy különösen szennyezett helyeken.

2. Csavar és csavarkötés A csavarok „népszerűsége” változatlan. (Egy mai alapmotor 250-320 csavarral szerelt és ezek között 80-160 típus található. A legtöbb csavaralak szabványos. A csavarok elnevezése történhet a: csavarfej alakja alapján: hatlap-, hengeres-, süllyesztett-, félgömb-, lencsefejű csavar, … felhasználási terület alapján: tőcsavar (ászokcsavar), lemezcsavar, …

Csavaranyák

Alátétek

Hatlapfejű csavar MSZ EN 24016

Hatlapú csavaranya MSZ EN 24032

Acélcsavarok és anyák szilárdsági tulajdonságai és anyagminősége Csavar: 8.8 - az első szám a min. szakítószilárdság 1/100-ad része N/mm2-ben, vagyis az adott csavarra: 8*100=800N/mm2; - a számok szorzata *10 pedig a minimális folyáshatár, vagyis 8*8=64*10=640N/mm2.

Anya: az anyagminőséget egy számmal adják meg, amely 100-zal szorozva az anyag N/mm2-ben kifejezett minimális szakítószilárdságát adja.

A menetkészítés szerszámai menetfúrók menetmetsző menetmarók

A leggyakoribb csavarkötések Hatlapfejű csavar anya nélkül (közvetlen csavarkötés): olyan alkatrészek összekötésére szolgál, melyek közül az egyiket átmenő furattal, a másikat zsákfuratba készített menettel alakítottak ki és a kötést nem kell túl gyakran oldani. Hatlapfejű csavar anyával (közvetett csavarkötés): menet nélküli furatokkal kialakított alkatrészek összekötéséhez. Az alkatrészek átmenő furattal rendelkeznek és a csavar valamint az anya köti össze őket.

Csavarkötés tőcsavarral (ászokcsavarral): ott alkalmazzák ahol a kötést gyakran kell oldani. A munkadarabba csak egyszer kell becsavarni a csavart, így a menet megóvható a gyakori ki- és becsavarás okozta igénybevételtől. Belső kulcsnyílású (imbusz-) csavaros kötés: olyan helyeken alkalmazzák, ahol a hatlapfejű csavart a csavarfej kiemelkedése miatt kerülni kell, vagy a csavar villáskulccsal nem húzható meg (pl.:helyhiány) miatt. Ilyen kötés létrehozására a hengeres- és a süllyesztett fejű csavarok is alkalmasak, de a belső kulcsnyílású csavar sokkal erősebben húzható meg.

Csavarkötés süllyesztettfejű csavarral, hatlapfejű csavarral, anyával, rugós alátéttel, ászokcsavarral, koronás anyával és sasszeggel.

4. A csavarkötés hatásmechanizmusa A csavarkötés erővel záró kötés, melyben az alkatrészeket a csavarfejben, anyában, alátétben és az alkatrészben magában, az egymással érintkező súrlódó felületeken ébredő súrlódási erők tartják össze. A szükséges súrlódási erők létrehozásához kellő nagyságú előfeszítő erőre van szükség, amelyet a meghúzási nyomaték segítségével hoznak létre.

A menet jellemző méretei (métermenet): d, D – névleges menetátmérő, d2, D2 – menet középátmérő, d3 – orsómenet magátmérő, D1 – anyamenet magátmérő, P – menetemelkedés, H – alapháromszög magasság, Ψ – menetemelkedési szög,

A csavarmeneteken keletkező erőhatások Kötőcsavar meghúzása esetén az erők egyensúlya (laposmenet esetén): Súrlódási erő: Fs= μ * FN , μ=tgρ FN – a felületeket összetartó erő Kerületi erő: Ft = F*tg(Ψ +ρ), F – a csavar szárában ébredő előfeszítő erő

A testre ható erők egyensúlya a lefelé való elmozdulás (lazítás) esetére: Ψ > ρ; Ψ < ρ Az Ft kerületi erő abszolút értéke mindkét esetben Ft = F*tg(Ψ-ρ), értelme azonban ellentétes. Gyakorlatilag tehát a Ψ > ρ feltétel teljesülésekor erőt kell kifejtenünk a test F erő hatására való lecsúszásának megakadályozására, ha pedig Ψ < ρ, a test csak külön erő kifejtésekor csúszik le, azaz önzárás áll fenn.

A nyomatékszükséglet élesmenet esetén A csavaranya vagy orsó forgatásához (meghúzásához ill. lazításához) szükséges nyomaték nagysága: A nyomatékszükséglet élesmenet esetén A gyakorlatban előforduló menetszelvények általában háromszög vagy trapéz alakúak. Ilyenkor az F erőnek az orsó felületére merőleges összetevője F’. Tehát megnő a meneteket össze-szorító erő és vele a súrlódó erő is. A hatás olyan, mintha változatlan összenyomó erő, de nagyobb súrlódási tényező érvényesülne.

, a látszólagos súrlódási tényező amelyhez látszólagos súrlódási szög tartozik. Végeredményben az erő tehát: a nyomaték pedig:

Az anya vagy csavarfej felfekvési felületén keletkező nyomaték μa súrlódási tényező a felfekvő felületek között ra a súrlódási erő karja Dk a felfekvő felület külső átmérője Db a felfekvő felület belső átmérője Általában elegendő azonban azt a közelítést használni, hogy ra= d3 A teljes nyomaték, amit a csavarkulcson ki kell fejteni

értékűnek veszi, amit a valóságos értékek jelentős szórása indokol. A szakirodalom a két súrlódási tényezőt μ’ és μa, általában azonos értékűnek veszi, amit a valóságos értékek jelentős szórása indokol. Így a szokásos kenőolajokkal kent csavarok esetén – a csavarok nagyságától függetlenül – 0,13 … 0,25 súrlódási tényezővel számolnak. Vizsgálatok szerint a meghúzási nyomaték megoszlása a különböző helyekre: - menetsúrlódásra: 40…67% - a felfekvő felületek súrlódására: 16…50% - előfeszítésre: 10…17%

A csavarkötések szilárdsági méretezése Csavaranya: a méretezést itt nem részletezve arra az eredményre jutunk, hogy a csavaranya szükséges magassága 0,52d. A szabványos anyamagasság m = 0,8d, tehát – a menetek feszültséggyűjtő hatása ellenére is – a szabványos csavaranyák szilárdsági szempontból megfelelők.

σmeg – folyáshatárból számítható Csavarorsó Tengelyirányú terhelésnél az igénybevétel húzás (nyomás): d3 – magátmérő σmeg – folyáshatárból számítható (n=1,5…2,5). Ha a terhelés közben az orsót meg is kell húzni, akkor csavaró igénybevétel is fellép. Ekkor a Mohr-elmélet szerinti redukált feszültséggel számolunk: Ha a csavar menetemelkedési szöge kisebb mint 6 fok, akkor:

Ha a csavarkötést szorosan meg kell húzni, a külső terhelés okozta igénybevételt növeli az előfeszítés. Az előfeszítést a méretezésnél úgy vesszük figyelembe, hogy az üzemi terhelés alapján meghatározott magátmérőt megnöveljük, és figyelembe vesszük a csavar gyártási minőségét is φ jósági tényezővel: Az előfeszítés miatt megnövelt – végleges – magátmérő:

Nyíró igénybevétellel terhelt csavarkötés

Feszültségtorlódások és csökkentésük Gépszerkezettan II Feszültségtorlódások és csökkentésük Változó keresztmetszetű csavar Terheléseloszlás Fej és szár átmeneténél levő feszültségtorlódás csökkentése Anyamerevség csökkentése, ún. nagy nyúlóképességű anyák

Gépszerkezettan II Anyabetétek

Menetes szerkezetek Differenciálmenet: Mozgatóorsó: Gépszerkezettan II A mozgatócsavarok méretezésének szempontjai: - a csavarorsók kellő szilárdsága, - a menetek berágódásának elkerülése, - a csavar mozgathatóságának biztosítása.

Csavarfej: a szilárdsági méretezés eredménye k = 0,5d, a szabványos fejmagasság pedig 0,7d, tehát ez is megfelelő. Az előzőek miatt, adott igénybevétel esetén szilárdsági szempontból csak a csavar magátmérőjét szokás méretezni.

Csavarbiztosítások A biztonságos kötés létrehozása és fenntartása érdekében a csavar ill. a csavaranya meghúzása után valamilyen megoldással biztosítani kell az orsó- és az anyamenet (általában a csavar és a csavaranya) viszonylagos helyzetének állandóságát. A csavarkötés biztosítása történhet: ellenanyával, rugós alátéttel, biztosító lemezzel, biztosító huzallal, koronás anya-sasszeg kombinációjával, hornyos csapágyanya esetében fogazott (körtarélyos) biztosítólemezzel, …

Önbiztosító anya

Koronásanya sasszeggel, biztosítólemez, műanyag betéttel rendelkező anya (önbiztosító)