Energetikai gazdaságtan 7. Energiaárak és -piacok

Energiaárak Árképzési módszerek

hosszú távú határ-költségen alapuló Árképzési módszerek ÁR támogatott hatósági költség-fedezeti hosszú távú határ-költségen alapuló piaci (tőzsdei)

ÁLLAM PIAC Hatóság és/vagy piac Az energiaszolgáltatás természetes monopólium szolgáltató fogyasztó profitmaximalizálás megfizethetőség érdekütközés feloldás ÁLLAM PIAC és/vagy

Támogatott (hatósági) ár Hatóság állapítja meg jogszabályban Előnyei fogyasztói költségek (rezsi) csökkenése létfenntartás biztosítása strukturális változtatások segítése/kényszerítése Hátrányai strukturális torzulások nem ösztönös hatékonyságra (javítására) nem fedezi a költségeket verseny (piactorzító)

Költségfedezeti ár ÁR=elismert költségek + „méltányos” nyereség Hatósági jóváhagyást igényel Előnyei tényadatokra épít nyereséget garantál fedezetet biztosít a felmerült költségekre csak az indokolt költséget ismeri el Hátrányai nem ösztönöz hatékony-ság növelésre nehézkes nyereségráta? beruházások fedezete hiányzik

Határköltségen alapuló ár Határköltség vagy értelmezése egységnyi termelés (kibocsátás) változáshoz tartozó költségváltozás kibocsátás növekedés és/vagy csökkenés költség növekedés és/vagy csökkenés

Határköltségen alapuló ár Stabil (kiszámítható, tervezhető) környezet Előnyei tényadatokra épít fedezetet biztosít a bővítési beruházásokra csak az indokolt költséget ismeri el Hátrányai nem ösztönöz hatékonyság növelésre nehézkes nyereségráta?

Piaci (tőzsdei) árképzés Termelők és fogyasztók piaci alkuja = ár Előnyei verseny = alacsony ár a fogyasztó választhat hatékonyság ösztönző Hátrányai áringadozás túlzott költségcsökkentés technikai színvonal csökken elmaradó bővítések/fejlesztések

Piaci (tőzsdei) árképzés Problémák Valós idejű mérés (árinformáció) elszámolás (igényoldali rugalmasság) hiánya Valós idejű fogyasztói ellenőrzési,beavatkozási lehetőség hiánya Komplexitás (közjó ↔ magán érdekek) Helyi piaci erő (termelő technikai korlátai)

Energiapiacok Az energiapiacokról általában…

Energiapiacok Villamos energia = Termék a mai életminőséghez nélkülözhetetlen, előállítása egyesített európai rendszerben történik, közös (egységes) és helyi (különös) szabályozás alapján, befolyásolja a társadalom működését, így a politika számára megkerülhetetlen. A földgáz is termék!

Energiapiacok Villamos energia = piaci áru Vételezési lehetőség Aktuális igény szerinti teljesítménnyel Ígért minőséggel Frekvencia Feszültség Hullámalak Rendelkezésre állás Kiszámítható áron ↔ Energiaszegénység ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Energiapiacok Villamos energia = unikális áru előállítása pillanatában felhasználásra kerül, minősége a szállítás előtt nem ellenőrizhető és nem korrigálható, jellemzői a hálózatban folyamatosan változnak, a vevő is ronthatja, vagy javíthatja minőségét, a fogyasztói minőség a szolgáltatók és fogyasztók egyidejű (determinisztikus, illetve sztochasztikus) beavatkozásainak hatására alakul ki, csak a fogyasztói csatlakozási pontra írják elő a minőséget.

Energiapiacok Földgáz = piaci áru Vételezési lehetőség Aktuális igény szerinti teljesítménnyel Ígért minőséggel Fűtőérték Nyomás (Összetétel) Rendelkezésre állás Kiszámítható áron ↔ Energiaszegénység ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Energiapiacok Vételezési lehetőség Rendelkezésre állás Távhő Nincs országos hálózat  nincs piac  monopólium Vételezési lehetőség Aktuális igény szerinti teljesítménnyel Ígért minőséggel Hőmérséklet Nyomás Rendelkezésre állás Kiszámítható áron

Energiapiacok Kockázatok Alfred Kahn: Aggódom a villamosenergia-piacok kivételességével kapcsolatban. Én mindig bizonytalan voltam a vertikális integráció felszámolásával kapcsolatban… Ez egy olyan iparág lehet, amelyben meglehetősen jól működik. (F. E. Banks: The Political Economy of World Energy) John Maynard Keynes: Az ilyen elméletnek (ti. a verseny gazdasági hatékonyságot teremt ) a szépsége és egyszerűsége olyan nagy, hogy könnyű elfelejteni, hogy ez nem valóságos tényekből, hanem az egyszerűség kedvéért bevezetett hiányos hipotézisből következik. (http://www.epsu.org) Ferdinand E. Banks: Az álmodozó brüsszeli funkcionáriusok által javasolt … változások nem természetes fejlődés eredményeként jöttek létre… 1917-2010 1883-1946

Energiapiacok Piacnyitás hatása piacnyitás előtt elsősorban az ellátásra kötelezett által biztosítható tartalékkapacitások nagyságától, liberalizált piacon elsősorban az áraktól függ. Paradigma váltás Múltban: szolgáltatási kötelezettség. Most: szolgáltatási kötelezettség egy piaci árig. Piacnyitás célja: költség (tartalék) csökkentés ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Energiapiacok Javul(t)-e az ellátásbiztonság? értéklánc széttöredezik (az egyedi optimumok eredője rosszabb, mint a közös optimumé), elkülönült felelősség, nehezebben kezelhető kockázatok, az ellátás fizikai hátterét adó, természetes monopóliumot jelentő eszközök nem változnak, a több, jogilag szétválasztott szereplőből adódóan a tevékenység költsége nagyobb, a pénz útja hosszabb, megjelenik az árvolatilitás. NEM JAVUL(T)! ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Energiapiacok - Árvolatilitás Másnapi aukciós piaci árak. Forrás: hupx.hu

Energiapiacok Hét, párhuzamos (energia)piac figyelendő CO2-piac erőmű motoros fűtő- kazán gőzpiac hőpiac CO2 ipar ház-tartás CO2-piac földgázpiac olajpiac szénpiac árampiac

Energiapiacok Szétválasztott piaci tevékenységek Áruértékesítés tüzelőanyag-vásárlás villannyá alakítás átvitel és elosztás kereskedés Beszerzés Termelés Szállítás Értékesítés piac piac monopólium piac Szolgáltatás informálások számlázás kiszolgálás „szerviz” Információ technika Elszámolás Ügyfél- szolgálat Hálózati szolgáltatás piac piac piac piac CRM = Customer Relationship Management (Vevőkapcsolat-irányítás) Az értékláncok együttesen szervezendők.

Villamosenergia-piac Alapfogalmak, felépítés, működés

Villamosenergia-piacok fejlődése Diktatórikus Liberalizálás Demokratizálás terhelés terhelés terhelés felülről lefele irányítás lentről felfele irányítás rugalmas hálózat kereskedő kereskedő ~ ~ ~ rendszer- irányítás rendszer- irányítás ~ rendszer- irányítás okos mérés, okos hálózat decentralizált termelés ~ ~ ~ ~ ~ ~ … ~ ~ ~ ~ … ~ ~ ~ … ~ megújulós nagyerőművek nagyerőművek nagyerőművek nagyerőművek Múlt Jelen Jövő Minden egy kézben (pl. MVMT) Piacok kialakulása (mérlegkörök) A fogyasztók nagyobb szerepben (okos – smart – megoldások) „Központ volt az úr” „Kereskedő az úr” „Fogyasztó lesz az úr” Az „IT” fejlődése Forrás: BWK – Brennstoff-Wärme-Kraft, 60. k. 10. sz. 2008. p. 51.

Villamosenergia-piacok - Termelés 220 - 400 kV 200-500 MW átviteli hálózat G G G központi termelés 120 kV 50-200 MW G G nagyfogyasztók 10 - 20 kV elosztó-hálózat 1- 50 MW saját termelés G G G G G 0,4 kV < 1 MW saját termelés G G G G kisfogyasztók decentralizált termelés elosztott vagy beágyazott (fogyasztókhoz közeli) termelés

Strukturális változások A r é g i v i l á g A z ú j v i l á g tengeri szélerőművek nagyerőművek nagyerőművek 400 kV 400 kV szárazföldi szélerőművek 110 kV 110 kV napelemek, kapcsolt termelés nagyfogyasztók 20 kV 20 kV napelemek, kapcsolt termelés kisipari fogyasztók 0,4 kV 0,4 kV háztartások napelemek háztartások Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 64. k. 11. sz. 2014. p. 79.

Rendszerszintű feladatok Egyensúly biztosítása frekvencia, Hz fogyasztás termelés f fogyasztók bekapcsolása szabályozás kW kW termelői kiesés a tárolt energia tompító hatása fogyasztók kikapcsolása terhelés teljesítmény

Mérlegkör Szabályozási zóna termelők fogyasztók hálózat 1. MK G 2. MK 400 kV 220 kV 120 kV 20 kV 10 kV 0,4 kV termelők fogyasztók hálózat mérési (csatlakozási) pont Szabályozási zóna 1. MK 2. MK 3. MK 4. MK

Mérlegkör F E tény terv MÉRLEGKÖR rendszerirányító kereskedő termelők fogyasztók eladás vétel mérlegkör-felelős E rendszerirányító Napi menetrendek: MÉRLEGKÖR több erőmű több fogyasztó MW idő F terv tény

Mérlegkör rendszerirányító 2. mérlegkör 1. mérlegkör G 3. mérlegkör mérlegkör-szerződés 1. mérlegkör kereskedő zóna-határ mérlegkör-felelős G F 3. mérlegkör 4. mérlegkör F G F F G ellátásalapú szerződés menetrendalapú szerződés Menetrend: Negyedórás MW-adatok megadása a következő napra, minden nap 12:30-ig.

Villamosenergia-piac felépítése piaci szereplő rendszerirányító menetrend-adás kereskedelem menetrend- feldolgozás hálózat szállítás után szállítás előtt termelés fogyasztás mérés szabályozás valós idő kereskedelemi elszámolások menetrend- eltérés mérési adatok kiegyenlítés kiegyenlítési elszámolások kiegyenlítési költség

Szabályozás és kiegyenlítés Kiegyenlítési energia Szabályozási energia MK energia energia MK MK fel energia Rendszerirányító (TSO) + szaldo - szaldo MK energia MK energia MK energia le Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 2006. 1. & 2, p. 56-60.

Termelői ár összetevői Energiahordozó-beszerzés árai; Energiaátalakítási veszteségek (hatásfok); Károsanyag-kibocsátási díjak (pl. CO2); Karbantartások változó költségei; Segédanyag-beszerzési költség (pl. mészkő); Maradvány-eltávolítási költségek (pl. salak); Változó költségek (függ a termeléstől) Állandó költségek (nem függ a termeléstől) Értékcsökkenési leírás (amortizáció); Személyzeti költségek; Üzemi általános költségek; Karbantartás állandó költségei; Megszüntetési (lebontási) előlegek költségei; A termelői (energiaátalakítási) tevékenység csak a tulajdonosoktól (a részvényesektől) elvárt kellő nyereséghányaddal fenntartható. Átmenetileg – akár néhány évig – bizonyos veszteség elfogadható, de tartós már nem. Nyereség (haszon) (függ az értékesíthetőségtől) A termelő adott (változó) áron elad a kereskedőnek (szolgáltatónak).

Fogyasztói ár összetevői Energiadíj (függ a vásárolt energiától) Nagykereskedelmi árak (OTC vagy tőzsde); Kiskereskedői árrések (versenyben); Hálózati veszteségek energiaárai; Hatósági energiaárak (szolgáltatók esetén); Hálózathasználat (átvitel és elosztás); Rendszerszabályozási díjak (primer és szekunder szabályozás, perces tartalék); Teljesítőképesség-biztosítás (kapacitáspiac vagy stratégiai tartalék esetén); Rendszerhasználat (függ a szállítástól) Támogatási illetékek (megújuló források, kapcsoltak, a szén támogatása stb.); Hatékonyságot ösztönző adó (áramadó); Koncessziós illetékek (területi felosztás); Általános forgalmi adó (ÁFA). Adók, illetékek (függ a hatóságoktól) A fogyasztó adott (változó) áron vesz a kereskedőtől (szolgáltatótól).

Piaci (kereslet-kínálat) ár ár, €/MWh nagy terheléskor kínálat kereslet A termelők a növekmény- költség (energiaár) alapján sorba rendezve (merit order) fedezeti többlet piaci ár terhelés, MW kötelező atom lignit szén földgáz olaj ár, €/MWh kis terheléskor kereslet A termelők a növekmény- költség (energiaár) alapján sorba rendezve (merit order) kínálat fedezeti többlet piaci ár terhelés, MW kötelező atom lignit szén földgáz olaj

Energiapiacok Kiegészítő anyagok Az itt következő diaképeken szereplő információk feldolgozására egyénileg kerül sor, melyben Gerse Károly: Villamosenergia-piacok c. könyve nyújt segítséget Elérhető: ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energetikai_gazdasagtan_(MKEE)/2014-2015-2/Energiapiacok_konyv-javitott-nyomdakesz.pdf

Piaci árképzés (Merit Order) költség / ár, €/MWh kínálat (változó költség, növekményköltség, energiaár) kereslet megújulós erőművek átlagos összköltsége költségkülönbség piaci ár p* állandó költség fedezete atom lignit feketeszén földgáz olaj megújuló órás villamos energia, MWh egyensúly Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 63. k. 11. sz. 2013. p. 41-44.

Piaci árképzés (több megújuló) költség / ár, €/MWh többlet költség-különbség kereslet kínálat (korábbi) kínálat (újabb) p* az ár csökken piaci ár p** többlet megújuló órás villamos energia, MWh egyensúly Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 63. k. 11. sz. 2013. p. 41-44.

Piaci árképzés (kiegészítés) árban rugalmatlan kereslet ár Árképzés a jelenlegi piaci megoldásban: piaci ár A határárat a kereslet és a kínálat görbéjének metszéspontja határozza meg. A keresleti függvény függőleges, tehát az ár tekintetében rugalmatlan. kínálat mennyiség Nincs piaci ár, ha a kereslet > a kínálat: ár Amikor a korlátozott kínálat kisebb a keresletnél, akkor a két „görbének” nincs metszéspontja. A fizetési készség alapján nem lehet szétosztani a szűk teljesítőképességet. mennyiség Árképzés árban rugalmas keresletnél: árban rugalmas kereslet ár Amennyiben az ár függvényében változó keresletnél a kínálatnál nagyobb a kereslet, az ár kiszámítható. Itt a kínálati maximum függőleges meghosszabbítása szabhatja meg a piaci árat. piaci ár mennyiség Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 63. k. 1/2. sz. 2013. p. 40-44.

Energiapiacok (kiegészítés) Az energetika jövőbeni piacának ingadozását a szereplők miként tudják majd kihasználni? Referencia-forgatókönyv (az első két ábra szerinti) A technológiai áttörés forgatókönyve A globális konszenzus forgatókönyve A mai fejlődési irányzatot tükrözi, de több mint lineáris növekedést jelez. Az eddigi évi 1%-os hatékonyságjavulást feltételezi. A villamos igény 2030-ig kétszereződik. A villamos autók ugyan 15%-os piaci részesedést érhetnek el, de fogyasztásuk 2% részarányú lesz. Az összes éves energetikai beruházás 1,4 Mrd $. A leginkább szűk keresztmetszet az olaj területén jelentkezik. Az erőművek 3%/a ütemben bővülnek. A forgatókönyv a különféle technológiák javulását feltételezi. Ennek megfelelően a beruházási kiadások is nagyobbak. Az épületek energiaigénye 12%-kal kisebb lesz az előző szcenárióhoz képest. A globális primerenergia-igény éves növekedése itt csak 0,5% (nem 1,2%). Több megújuló energiahordozót használnak. Az energia- hatékonyság évente 1,7%-kal javul. Több CO2-szegény műszaki megoldás lesz. A forgatókönyv eszményesített gondolati kísérlet a szabályozási feltételek és a technológiai újdonságok területén. A globális szén-dioxid-kibocsátás 60 $/t-ra nő 2030-ra. A végső energiafogyasztás 5%-kal kisebb a második szcenáriónál, 15%-kal az elsőhöz képest. A legnagyobb áttérés itt a villamosenergia-termelésben várható, és a primerenergia-összetétel változása itt a legjelentősebb. Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 63. k. 1/2. sz. 2013. p. 50-54.

Energiapiacok (kiegészítés) Az energetika jövőbeni piacának ingadozását a szereplők miként tudják majd kihasználni? Öt területen lehet jól intézkedni. Az energiarendszerekben a szűk keresztmetszetek megállapítása és előretekintő irányítása nagyon fontos, továbbá a lehetséges ellátási gondok aktív kezelése. Az energetikai hatékonyság következetes növelése az iparban és az egész államban lényeges annak érdekében, hogy az energetikai függőségeket és az energiaárak ingadozását jobban kezelni lehessen. A technológiai fejlesztés támogatása kulcskérdés, mert ezzel egyen-súly tartható fenn a kereslet és a kínálat között (példa az USA-ban a palagáz-technológia fejlődése). Elő kell készülni az erőműves teljesítőképességek megfelelő kiépítés-ére, az infrastruktúra fejlesztésére, mert a következő húsz évben a szükséges beruházások megkétszereződnek (új finanszírozási mechanizmus és optimálási megoldás kell). Tovább kell fejleszteni az intelligens szabályozást. A kormányzatnak, a vállalatoknak és a fogyasztóknak a mainál sokkal jobban együtt kell működniük. Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 63. k. 1/2. sz. 2013. p. 50-54.

Energiapiacok (kiegészítés) A jövő európai villamosenergia-piaca A „Merit-Order” piac csak akkor vezet beruházási ösztönzéshez, ha elegendően hosszú ideig fedeznék a régebbi, rosszabb hatásfokú, drágább erőművek az igényt, továbbá a műszaki fejlődés elég gyors lenne ahhoz, hogy az üzemeltetők az új, jobb hatásfokú erőműveiktől teljes költségfedezeti díjakat várhatnának. A Merit Order Modell a válságban A pénzügyi válság kitörése előtt a nagy villamosenergia-árak élénk beruházási aktivitást okoztak, így jelentős többlet teljesítőképesség adódott. A megújulók tá-mogatása és kötelező átvétele megnövelte a kis növekményköltségű részarányt. A hőerőművek kiszorultak, a teljes költséget már nem fedezte a piaci ár. A meg-újulók termelésének erős ingadozása kiegyenlítést igényel, például 2020-tól sok új rugalmas erőműves teljesítőképességet. A Merit Order modellben azonban a jövőben (ábrák ) egyáltalán nem adódik kielégítő ár, beruházási ösztönzés. A szén-dioxid-piac szétesése Az európai szén-dioxid-bizonylatolási kereskedéshez (ETS) 2005-ben még nagy reményeket fűztek. Az első kereskedési időszak végére már a bizonylatolási ár csökkent a túlzott szétosztás hatására. A második időszakban (2008-2012) erős túlkínálat adódott, és az árak csak azért nem csökkentek nullára, mert a fel nem használt bizonylatokat át lehetett vinni a harmadik időszakra (2013-2020). Az árak azonban túl alacsonyak ahhoz, hogy ösztönzést adjanak a kis kibocsátású tech-nológiák fejlesztésének. A bizonylatolás túlkínálata mellett a megújulók erős támogatása is felelős e helyzet kialakulásáért. Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 63. k. 1/2. sz. 2013. p. 62-65.

Energiapiacok (kiegészítés) €/MWh Merit Order Németországban 2013 – határidős piaci árak: 2012.09.04. olaj földgáz lignit szén hulladék biomassza víz atom szél nap Terhelési tényező: szél 15%; nap 5% Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 63. k. 1/2. sz. 2013. p. 62-65. átlagos terhelés kapacitás, GW

Energiapiacok (kiegészítés) €/MWh Merit Order Németországban 2020 – felvett határidős piaci árakkal olaj földgáz lignit szén hulladék biomassza víz atom szél nap Terhelési tényező: szél 50%; nap 50% Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 63. k. 1/2. sz. 2013. p. 62-65. átlagos terhelés kapacitás, GW

Energiapiacok (kiegészítés) Gázpiaci paradoxon: A gáztüzelésű erőművek különösen nehéz helyzetbe kerültek, mert a gázárhoz képest a villamosenergia-ár alacsony. A Clean Spark Spreed (gázerőművek termelési árrése) nagyon kicsi lett. Még rosszabb a helyzet, ha a gázárakat szerződésekkel az olajár változásaihoz kötötték (Közép-Európa). Nőtt a jelentősége a cseppfolyósított földgáznak (LNG) Európában. A mai piaci gázárak mellett a jelenlegi legjobb hatásfokú gáztüzelésű erőművek is gazdaságtalanok. Clean Spark Spreed Peak, €/MWh piaci gázszerződések alapján, 2012.11.30 Clean Spark Spreed Peak, €/MWh olajalapú gázszerződések alapján, 2012. Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 63. k. 1/2. sz. 2013. p. 62-65.

Energiapiacok (kiegészítés) A jövő európai villamosenergia-piaca A pénzügyi válság előtti nagy villamosenergia-árak intenzív befektetői tevékenységet okoztak, ezért – a visszaeső gazdasági fejlődés hatására – tetemes többlet-teljesítőképességek adódtak. A megújuló energiaforrások erős támogatása miatt nagy lett a kis változó költségű erőműpark aránya. A hőerőművek kiszorultak. Hosszú távon – 2020-től kezdve – sok rugalmas erőműves teljesítőképesség kell. A új piaci modell szükségessége A tapasztalatok alapján sokat beszélnek a jelenlegi villamos piaci modell tartós fenntarthatóságáról. Különféle oldalról megvilágítva kiadódik, hogy a csak az energiára vonatkozó piacot ki kell egészíteni a teljesítőképesség fizetésére vonat-kozó mechanizmussal, mert ezzel a teljesítmény rendelkezésre állása és az árak rugalmassága fenntartható. Ilyen modellek vannak különféle formában Írország-ban, Spanyolországban, Olaszországban, Finnországban és Svédországban. Ter-vezik Franciaországban és Nagy-Britanniában is a kapacitásfizetés bevezetését, Olaszországban pedig egy új mechanizmust. Az EU szintjén és Németországban szintén foglalkoznak a hiányzó költségfedezet gondjának megoldásával. A nagy termelők azonban többségében elutasítják a kapacitás megfizetését. A szabályo-zási igény és a piaci korlátozások veszélye a hatékonyságot rontaná. Hat javaslat a piaci rendszer javítására Az osztrák Verbund azonban a kapacitásfizetés mellett van, mert ezzel az energia-politikai célok (biztonság, gazdaságosság, fenntarthatóság) jobbal elérhetők. Javasolnak egy „hatpontos” programot a villamosenergia-piac megerősítésére. Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 63. k. 1/2. sz. 2013. p. 62-65.

Energiapiacok (kiegészítés) A jövő európai villamosenergia-piaca 1. A szén-dioxid-piac reformja Jelenleg az emisszió-bizonylati kereskedelemben túlkínálat van (~800 millió EUA, ~1000 millió CER és ERU bizonylat), amit átvittek a harmadik időszakra. A bizonylati kínálatot sürgősen csökkenteni kell. Ezen kívül be kell vezetni egy új mechanizmust, amely az aukcióknál több függvényt követhet. 2. A megújuló energiák integrálása A megújuló energiával termelőknél a lehető leggyorsabban azonos jogok és kötelezettségek alapján azonos betagozódást kell tekintetbe venni, mint a többi erőműnél a versenypiacon. A piaci integráció alapján a betáplálási tarifákat a zöldáram-bizonylatolási kereskedés piacával kell helyettesíteni. 3. A piaci akadályok leépítése Jelenleg a nagykereskedelmi piacok nem adnak korrekt árjelzéseket (a szennyező szénerőművek gazdaságosak, a jó hatásfokú, rugalmas gázerőművek nem). Meg kell erősíteni a piacot, a szabályozást korszerűsíteni kell (pl. a kapacitáspiacok formájában). A piaci határokat le kell építeni, teljesen szabaddá kell tenni a nagykereskedelmi piacot – harmonizálva a nemzeti eltérésekkel. 4. Az árak rugalmasságának növelése Az ellátási biztonság fenntartása érdekében támogatni kell a keresletoldali intézkedéseket. A fogyasztói oldal befolyásolásának eszközét jobban be kell vonni az árak képzésébe. 5. A szabályozási energia piacának megnyitása Szükség van a szabályozási energia piacának megnyitására a jelenlegi (nemzeti) szabályozási zónákon kívülre. Egységes szabályozás kell a határokon átnyúló kereskedésre. 6. Az átviteli villamos hálózat kiépítése Az átviteli villamos hálózat további kiépítésével el kell kerülni a szűk keresztmetszeteket. Ezért az engedélyek kiadását fel kell gyorsítani. Az illetékes hatóságoknak hatékony és állandósult perem-feltételeket kell teremteni az építésekhez. Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 63. k. 1/2. sz. 2013. p. 62-65.