Erdély - a reformáció megjelenése Magyarországon

Erdély 1541 előtt Erdély 1541 előtt a Királyhágótól keletre nem önálló ország, archaikusabb a társadalom, elzártság, a királyi helytartó= vajda irányította 1437 - kápolnai unió (három nemzet) Négy nép A két világbirodalom érintkezése

Erdélyi Fejedelemség születése Buda elfoglalása 1541  ország Ny-i részén Ferdinánd az úr Tiszától keletre özvegy királyné uralkodik 1541 dec. 29. gyalui egyezmény Ny-i és K-i részek egyesítése Erdélyi Fejedelemség születése Izabella királyné Területe Erdély, és a Részek=Partium is. Vezetője a gyermek János Zsigmond A politikai döntéseket Fráter György hozza Fráter György

János Zsigmond lemond királyi címéről és elismeri a Habsburg főséget, 1570 - speyeri egyezmény: János Zsigmond lemond királyi címéről és elismeri a Habsburg főséget, ha nincs fiú utód  országegyesítés János Zsigmond halála után az erdélyi rendek  Báthory Istvánt választják fejedelemmé (1571-86) Báthory fölesküdött a Habsburg-uralomra, ám a töröknek is megküldte a 10 000 arany adót. János Zsigmond

Báthory politikája két nagyhatalom közötti nyugalom 1576 - a lengyel rendek királyukká választják  innen próbálta az országot újraegyesíteni korai halála megakadályozta ebben de politikai koncepciója viszont tovább él, és új utat jelöl meg az Erdélyi Fejedelemség részére: az országot Erdélyből kiindulva kell egyesíteni Halála után fia Báthori Zsigmond (1586-1597) lesz a fejedelem Báthory István

Államszervezet - rendi felépítés Erdély külpolitikailag nem független hűbérura a szultán (védnökség, 10 ezer Ft évi adó) A belpolitikába a Porta nem szól bele 1556-tól önálló fejedelemválasztási joggal rendelkezik Kiváltsággal rendelkezők 1437 - kápolnai unió magyar vármegyék, székely és szász székek

Hatalmi szervezet A fejedelmek - abszolutisztikus hatalom, egy személyben dönt vármegyékben a meghatározó szerep a főispáné (fejedelem nevezi ki), az alispánoknak szerepe kisebb, rendi gyűlés csak egy táblás, tagjait a fejedelem hívja, fejedelmi tanács kamara, a kincstartóság és az udvari haditanács fontos még a kancellária (csak végrehajtás)

A reformáció kezdetei Magyarországon Luther színrelépése (1517, Wittenberg)  1526 előtt megjelennek tanai nálunk mert a hazatérő külföldön tanult egyetemisták hirdetik, valamint a királyi udvar a felvidéki szász polgárság 1526 után  rohamosan terjed Olcsó, szekularizációt hirdeti „A török Isten büntetése” Elterjedése: Főnemesség körében, a Felvidéki magyar, szlovák, német lakosságnál, és az erdélyi szász városok körében német nyelvűek

Azki zsidóul és görögül, és vígre deákul  Szól vala rígen, szól néked az itt magyarul:    Minden nípnek az ű nyelvín, hogy minden az Isten  Törvényinn íljen, minden imádja nevít.„ Sylvester János

1541 - várháborúk idején rohamosan terjed végvári vitézek, mezővárosi polgárság és a jómódú parasztság körében Sikerének titka a demokratikusabb mint a lutheri irányzat 1551 – Debrecen: Kálmáncsehi Sánta Márton 1562 – Debrecen-Egervölgyi hitvallás Méliusz Juhász Péter - Debrecen (a kálvinista Róma) püspöke Hódoltság lakossága  kálvini irányzathoz csatlakozik Kálvinisták

Mélius Juhász Péter prédikációi Kálvinisták hitvallása

Reformáció Erdélyben 1568 a tordai ogy 4 bevett vallás Katolikus, evangélikus (lutheránus) református (kálvinista) unitárius (antitrinitárius; szentháromságtagadó) 1568 -ban a tordai ogy. először Eu.-ban elrendelte,  minden prédikátor a saját értelmezése szerint hirdesse az igét  vallásáért üldözni senkit sem szabad. Dávid Ferenc az unitáriusok nagyhatású prédikátora.

Apáczai Csere János: Magyar Encyclopédia

Az európai műveltségű értelmiség Apáczai Csere János Szenczi Molnár Albert „ Misztótfalusi Kis Miklós

és műveik Szenczi Molnár Albert magyar nyelvtana … és latin-magyar szótára Haller János könyve Misztótfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdájából

Debreceni református kollégium

Károli Gáspár „vizsolyi” Bibliája Szenci Molnár Albert és nyelvtana

Népi irányzat Újrakeresztelkedők - anabaptista eszmék a XVI. sz. második felében rohamosan terjed mezővárosi jobbágyok és a végváriak körében a hatalommal megalkuvó protestáns egyházból kiábrándultak Tanaik  krisztusi szegénységet hirdetnek  nincs szükség papi rendre  megtagadható az egyházi adó  antifeudális Legjelentősebb képviselője  Karácsony György Népi irányzat

Az erdélyi reformáció sajátosságai Sajátos jelleg - vallásos tolerancia A hitvitákon maga a fejedelem, János Zsigmond elnökölt az erdélyi ogy. kimondta a 1557 katolikusok és evangélikusok 1564 reformátusok 1568 unitáriusok szabad vallásgyakorlását 1568 a tordai ogy. 4 bevett vallás

A reformáció kulturális hatásai Anyanyelvi igehirdetés: a nemzeti nyelv fellendülése Állandó nyomdák létesítése bibliafordítás - anyanyelv előretörése 1541 - Sylvester János Újszövetség 1590 - Az első teljes bibliafordítás „Vizsolyi biblia” - Károli Gáspár oktatás - iskolák létesítése „kollégiumok” létrejötte Külföldi tanulmányok támogatása

Az első, teljes magyar nyelvű bibliafordítás „Vizsolyi biblia” - Károli Gáspár Károli Gáspár szobra Göncön