„Erre van előre” Magyarország energetikai jövőképe Dr. Munkácsy Béla adjunktus (ELTE TTK)

A műszaki ismeretek az energiatervezés szükséges, de nem elégséges elemei A megye technikai szélenergia potenciálja: 0,02 PJ 1999 – Gy-M-S megye Energetikai Programja 2002 – Gy-M-S megye Kv. Programja „a felső határ, amely felett Magyarországon nincs realitása a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiának kb GWh” – GKM (2003) Magyarországon szélerőművek telepítése kapcsán tiltott terület: 65,3% - BME – MTA (2004) „A fent említett tételek között vannak kisebb-nagyobb átfedések. Ezeket nagyjából kiegyenlíthetik a figyelembe nem vett repülőterek és környezetük, a telekommunikációs okok miatt tiltott területek és a magányos épületek…” 2013 tényadatok: Gy-M-S megye szélerőművei által termelt áram: 1,02 PJ Megújuló nergiaforrásokból termelt villamos energia: GWh Térinformatikai elemzéssel: ~95% a tiltott terület

Nettó áramfogyasztás előrejelzése „Gazdasági elemzések alapján a következő időszakban évente 2% növekedés vehető figyelembe a nettó villamosenergia- fogyasztásra.” (MAVIR: A villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásterve 2007) TERV 2013: GWh VALÓSÁG 2013: GWh

Az ENERGIAGAZDÁLKODÁS és kapcsolatrendszere

A korszerű (fenntartható) energiatervezés észak-európai gyakorlata a 21. században A tervezés kereteit a természettudomány törvényszerűségei és korlátai szabják meg: A valódi tervezés nem az eddigi trendekből indul ki; A műszaki, gazdasági (és jogi) ismeretek szükséges, de nem elégséges feltételei a tervezési munkának; Csökkenteni (!!) kell a szektor környezetterhelését; – – a felhasznált energia mennyiségének csökkentésével; – – a megújuló energiaforrásokra való átállással; A megoldásokat kell keresni, nem a kifogásokat;

Az kutatási kérdése: hogyan lehetséges egy fenntartható energiarendszer kialakítása Magyarországon? Az Erre van előre kutatási kérdése: hogyan lehetséges egy fenntartható energiarendszer kialakítása Magyarországon? A válasz (a megoldások) keresésében részt vevő kutatók: ~40 fő gépészmérnök,villamosmérnök, közgazdász geográfus (regionális elemző; terület- és településfejlesztő; környezetkutató), környezetkutató (környezetfizikus), környezetgazdálkodó/környezetmenedzser, környezetmérnök,agrármérnök,építészmérnök, megújuló energetikai szakértő, pszichológus.

Szoftveres támogatás a termelés és fogyasztás modellezésére 1) Megalapozó vizsgálatok o o A keretek meghatározása: potenciálszámítások megújulókra: ~ PJ fenntartható módon o o térinformatikai alkalmazásokkal; o o energiaforrásokra bontva külön-külön; o o Életciklus-vizsgálatok (hazai körülményekre): o o Szélerőműre és erdei biomassza hasznosítására; 2) Szoftveres energiatervezés (2 dán kutatócsoport támogatásával) o o Az energetikai átmenet lépéseinek modellezése: o o az energiarendszer egészére 2050-ig öt éves bontásban; o o Energiarendszer működésének szimulációja: o o egy adott évre órás bontásban (2050) o o csak részben hazai adatokkal.

A megújuló energiaforrások az energiaellátásban az Erre van előre forgatókönyv szerint

A nap- és a szélenergia kapacitások (MW) a tények tükrében és a forgatókönyv szerint Kelet-Német tartományok

A megújulók rendszerbe illesztésének modellezése

A személyszállítási tevékenység aktivitásának lehetséges változása

Az egyes közlekedési módok által felhasznált energiamennyiség változása egységnyi távolságra

Az energiafelhasználás mértékének változása 2050-ig szektorális bontásban az egyes szektorokban dolgozó szakértők véleményének figyelembe vételével A közlekedésben: 75%-kal csökkenthető 75%-kal csökkenthető elektromos üzemre való átállással; szerkezetváltással; Háztartásokban: 66%-kal mérsékelhető már ma; Az ipar, a szolgáltató szektor és az agrárium: 50%-kal csökkenthető (hatékonyságnöveléssel);

Az energiafelhasználás mértékének változása az Erre van előre forgatókönyv szerint (PJ)

2011: Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon 2014: A fenntartható energiagazdálkodás felé vezető út Erre van előre projekt 2011: Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon 2014: A fenntartható energiagazdálkodás felé vezető út

A kérdésekhez kapcsolódó diák

103 életcikluselemzés alapján a könnyűvizes atomerőművek üvegházgáz-kibocsátása (gCo 2 e/kWh): Bemeneti oldal: 25,1 Építési tevékenység: 8,2 Működtetés: 11,6 Kimeneti oldal: 9,2 Lebontás: 12,0 ÖSSZESEN: ~66,1 gCO 2 e/kWh és növekszik Sovacool, B. (2008)

Az ökológiai lábnyom és főbb komponensei néhány európai országban – és Svájc energialábnyoma (Swiss Federal Statistical Office, 2006) 35% 17%

között: 56,2% megújuló EU 2014-ben: ~80% új megújuló kapacitás

Az áramtermelő kapacitások változása az EU-ban között