A mezőgazdasági tevékenység környezetföldtani vonatkozásai A mezőgazdasági tevékenység környezetföldtani vonatkozásai Építés- és környezetföldtan 10.

A mezőgazdasági tevékenység a legősibb gazdálkodási forma az emberiség történelmében. Ezen belül is a legelső termelő tevékenység a növénytermesztés volt. az ember kezdetleges kőeszközeivel fellazította a talajt, pusztította a számára haszontalan élőlényeket. Ezzel a tevékenységével megkezdte környezetének átalakítását. Az elmúlt évezredekben a mezőgazdasági tevékenység rendkívül sokat változott. Az eszközök és technológiák fejlődésével mind nagyobb területeket képes az ember művelés alá vonni. A fokozatosan kialakuló monokultúrás gazdálkodás pedig gyakran visszafordíthatatlan változásokat indított be a talaj és a talajvíz minőségében.

1. A modern mezőgazdaság környezeti hatásai 1) A vegyes kisparaszti gazdaság: jól hasznosítja a kis biológiai körfolyamatot (ciklust). A hagyományos, kisparaszti mezőgazdaság folyamatábrája (Kerényi 2003)

2) Az iparszerűen működő modem gazdaságokban – ellentétben a kisparaszti gazdaságokkal – a növénytermesztés és az állattenyésztés különválik. A nagyüzemi mezőgazdaság folyamatábrája (K ERÉNYI 2003)

Állattenyésztésből származó szerves trágya, amit a talaj termékenységének javítására használnak Szemes műtrágya, melynek állagát és oldhatóságát mesterséges adalék anyagok szabályozzák (forrás:

2. A mezőgazdasági tevékenység talajra (talajvízre) gyakorolt hatása Víz okozta talajerózióSzéll okozta erózió 1.Felületi rétegerózió 1. Szélfodrok 2.Barázdás erózió2. Szélbarázdák 3. Vízmosásos erózió 3. Homokbuckák 4.Padkásodás 4. Lepelhomok 2.1. Talajerózió Barázdás erózió szántóföldön (forrás: Szélerózió nyomai szántóföldön (forrás:

2. Másodlagos szikesedés Kiszáradt, felrepedezett másodlagos szikes (forrás:

3. A mezőgazdasági tevékenység hatása a talaj élővilágára 1. Talajművelés Szántással javított talajszerkezet (forrás:

2. Trágyázás Eutrofizálódó vízhelület a Duna egyik holtágán (forrás:

3. Öntözés Gépesített öntözőrendszer (forrás:

4. Talajjavítás 5. Peszticidek alkalmazása Talajjavításkor a talaj fizikai-, kémiai- és biológiai tulajdonságainak kedvező irányú befolyására törekszenek. Cél a víz és levegő megfelelő arányának megteremtése, a megfelelő kémhatás biztosítása. Ennek következtében A talajlakó élőlények életfeltételei jobbak lesznek, fokozódik a biológiai aktivitás és az anyagforgalom. A peszticidek vegyszeres növényvédő szerek. Hatásukra gyorsan szaporodni kezd a szükséges bontási folyamatokat gyorsító, segítő baktériumflóra. 6. Gyomirtók ás rovarölő szerek alkalmazása Gyomirtó szereket (herbicidek) és rovarölő szereket (inszekticidek) gyakran használnak a gazdaságokban. Befolyásolják a talaj mikrobiológiai aktivitását, a mikroorganizmusok működését, a talajlakó élőlények szaporulatát is.

7. Monokultúra- vetésváltás Monokultúrás szántóföld-művelés (forrás: Vetésforgóban hasznosított szántóföld (forrás:

Köszönöm a figyelmet!