A szellemi alkotások joga  A jogterület precíz megnevezése a fenti, de létezik más megnevezés is; a szellemi tulajdon nem precíz megnevezés, mert a jelen szabályozás tárgya nem dolog (az alkotás és a megalkotója között sajátos kapcsolat van; a mű felhasználása nem helyhez és időhöz kötött, időben megismételhető, stb.) Ptk. 86. § (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. (2) A védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg.  A hézagmentes oltalom elve és a párhuzamos oltalom elve.

A szellemi alkotások joga (A jogterület felosztása) Szerzői jogvédelem szerzői művek védelme szomszédos jogi teljesítmények védelme sui generis adatbázis-védelem a szerzői jogról szóló LXXVI. törvényIparjogvédelem Szabadalom Kiegészítő oltalmi tanúsítvány Növényfajta-oltalom Használati mintaoltalom Formatervezési mintaoltalom Védjegy Földrajzi árujelző Topográfia-oltalom Know-how: Ptk. 86. § (4) vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat

A jogterület felosztása Szerzői jog:  viszonylag egységes, homogén terület,  egyetlen törvény szabályozza (a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény);  a művészet, irodalom és tudomány területén létrehozott alkotások védelmét jelenti;  erősebb kapcsolat az alkotó és az alkotás között: általában követelmény az egyéni-eredeti jelleg;  a szubjektív megítélés nem befolyásolja az oltalmat;  a forma megjelenítése kötött a jogosult engedélyéhez;  viszonylag hosszú ideig tart az oltalom;  a törvény erejénél fogva jön létre az oltalom;  bejelenthető a közös jogkezelőhöz (Artisjus, MAHASZ, EJI, Filmjus), de ez nem keletkezteti az oltalmat, csak a szerzőséget bizonyítja, és a közös jogkezelés feltétele.

A jogterület felosztása Iparjogvédelem:  tudományos-műszaki alkotások és árujelzők;  nem egységes, hanem több oltalmi formára bomlik, amelyeknek azonban számos közös jellemzője van és amelyeket külön törvényekszabályoznak;  az egyéni-eredeti jelleg nem hangsúlyos; van, ahol hiányzik is (árujelzők); emiatt a személyiségi jogok háttérbe szorulnak;  objektív megítélés – egzakt törvényi kritériumok;  az ötlet, elv, elgondolás megvalósítása kötött a jogosult engedélyéhez;  az oltalmat hatósági döntés keletkezteti;  Az oltalom viszonylag rövidebb ideig áll fenn, de egyes esetekben megújítható.

A szabadalmazható találmány   A találmány tény - a szabadalom jog;   A találmány: természettudományos- műszaki megoldás; a találmány bizonyos feltételek mellett szabadalmaztatható.   A találmány feltalálóját illeti meg a szabadalmi igény, hogy találmányát szabadalmaztathassa.

A szabadalmazható találmány Szabadalmazható az a találmány, amely   új,   feltalálói tevékenységen alapul,   iparilag alkalmazható.

Az újdonság mint a szabadalmazhatóság feltétele   Világszintű újdonságot jelent.   Új az, ami az elsőbbség időpontjában nem tartozik a technika állásához. Az erre vonatkozó kutatást az MSZH végzi el a szabadalmi bejelentés alapján.   Az elsőbbség mint az újdonság időbeli viszonyítási pontja:   bejelentési elsőbbség (többnyire), vagy   uniós elsőbbség (PUE, 1883.) (ritkán), vagy   belső elsőbbség (nagyon ritkán).

Az elsőbbség Az elsőbbség jelentősége, hogy ez az időpont a vonatkoztatási pont az újdonság szempontjából. Az elsőbbséget megalapozó nap általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség),   az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés – 12 hónapnál nem régebbi – napja (uniós elsőbbség),   a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

A technika állása A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja (általában a bejelentés napja) előtt   írásbeli közlés vagy   szóbeli ismertetés vagy   gyakorlatba vétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.

A feltalálói tevékenység mint a szabadalmazhatóság feltétele Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a szakember számára nem nyilvánvaló.

A szakember A szakember elképzelt személy (vagy személyek csoportja), aki teljes egészében ismeri a szakterületén a technika állását és az alapvető műszaki ismereteket, és rendelkezik a szakmai munkához szükséges eszközökkel és képességekkel, beleértve a szokásos kísérletek elvégzését és az ismeretek rutin jellegű kombinálását is, a képzelőereje azonban korlátozott, nem képes az ismeretek alkotó szintézisére.

Az ipari alkalmazhatóság mint a szabadalmazhatóság feltétele   Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.   Ennek elsődleges kritériuma a találmány reprodukálhatósága.

Találmánynak nem minősül különösen:   felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer;   esztétikai alkotás;   szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás és számítógépi program;   információk megjelenítése.   A felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.

A szabadalmi oltalom terjedelme (oltalmi kör)   A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg.   A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul.   Az igénypontokat a találmány jellemzőinek megadásával kell elkészíteni.   Az igénypont egyetlen mondatból áll.   Az igénypont általában két részből: tárgyi körből és jellemző részből áll.

A védjegy fogalma   A védjegy olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely valamely áru vagy szolgáltatás vonatkozásában megkülönböztető erővel bír más árukkal vagy szolgáltatásokkal szemben.   A védjegy az iparjogvédelem területén belül a vállalat- és árujelzők csoportjába tartozik, annak fő típusa.   A védjegy territoriális hatályú oltalmat jelent az árujegyzékben meghatározott áruk és/vagy szolgáltatások vonatkozásában.

A védjegyoltalom feltételei   Grafikai ábrázolhatóság,   Megkülönböztető képesség,   Kizáró ok hiánya.

Védjegyként oltalmazható:   szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket (pl. Levi Strauss, Sara Lee) és a jelmondatokat (pl. „Egy jó erős fekete.”);   Betű (pl. VW), szám (501);   ábra, kép;   sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját (pl. az Unicum gömb alakú üvege);   szín (pl. Milka lila), színösszetétel (jellemzően benzinkutak), fényjel, hologram;   hang; valamint   a felsorolt egyes megjelölések összetétele.   Jellemző, hogy egy-egy cég/termék/szolgáltatás neve szóvédjegyként és ábrás védjegyként is védett.

Kizáró okok a védjegyoltalomból 1. Az abszolút kizáró okok miatt a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban. Ennek oka jellemzően közérdekű jellegű és a megjelölés egy másik védjegytől (megjelöléstől) függetlenül van kizárva. Elsősorban akkor merül fel, ha a megjelölésnek azért nincs megkülönböztető képessége, mert kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája (pl. kenyér, autó), minősége (pl. jó, szép), mennyisége (sok/20 kilogramm), rendeltetése (játék gyermekeknek/hagyományos mosópor), értéke (1000 Ft), földrajzi származása (olcsó kínai áru/made in Hungary), előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak. 2. A relatív kizáró okok miatt sem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés. Ennek oka egy korábbi akadályozó jog, amelynek következtében nem általában, hanem csak az akadályozó jog miatt van kizárva a megjelölés az oltalomból (ha nem lenne egy korábbi akadályozó jog, oltalmazható lenne).