Sejtbiológia (összefoglalás) Sejtbiológia fogalma

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BIOGÉN ELEMEK, A VÍZ BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE
Advertisements

Sejtmag és osztódás.
Összefoglaló feladatok
Sejttan.
Sejtalkotók.
Sejtélettan 2011 masszőr évfolyam.
A sejtalkotók és működésük
Biokémia fontolva haladóknak II.
Az emberi test felépítése A bőr és a mozgás szervrendszere
A sejtalkotók felépítése és működése.
Mik azok a fehérjék? A fehérjék aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák. Ezek kialakításában 20 féle aminosav vesz részt.
A sejtet felépítő kémiai anyagok
Fehérjeszintézis Szakaszai Transzkripció (átírás)
A SEJT.
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
Génexpresszió (génkifejeződés)
A kromoszómák működése, jellemzői:
Az intermedier anyagcsere alapjai.
A nukleinsavak.
A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
A nukleinsavak.
Nukleotidok.
Nukleusz A sejt információs rendszere
Egészségügyi mérnököknek 2010
A szénhidrátok.
Nukleotid típusú vegyületek
A biogén elemek.
NUKLEINSAVAK MBI®.
SZÉNHIDRÁTOK.
Aminosavak és fehérjék
Sejtosztódások.
Nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
Nyitott biologiai rendszerek
Sejtmag és osztódás.
A légzés fogalma és jelentősége
Sejtalkotók III..
nukleoszómák (eukarióta)
Nukleinsavak énGÉN….öGÉN.
Testünk építőkövei.
Az élővilág legkisebb egységei
Sejttan folytatás.
Biokémia Fontolva haladóknak
Egyed alatti szerveződési szintek
EGY KIS ISMÉTLÉS MI A PROKARIÓTÁK JELENTŐSÉGE A MINDENNAPI ÉLETBEN?
Lipidek.
A b i o g é n e l e m e k. Egyed alatti szerveződési szintek szervrendszerek → táplálkozás szervrendszere szervek → gyomor szövetek → simaizomszövet sejtek.
A fehérjék biológiai jelentősége, felépítése, tulajdonságai Amiláz molekula három dimenziós ábrája.
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben). Sejthártya (plazmamembrán): Membrán szerkezetű sejtalkotó szerepe: Elválasztja, de egyben össze is köti a sejtet.
DNS szintézis, replikáció Információ hordozó szerep bizonyítéka Avery-Grifith kísérlet Bakterifágos kísérlet.
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
Lebontó folyamatok kiegészítés. Pentóz-foszfát ciklus (Glükóz direkt oxidációja)
A sejt mozgási rendszere. Citoszkeleton = Sejtváz Eukarióta sejtplazma fehérjeszálakból álló 3D hálózata (fibrilláris és tubuláris struktúrái) Feladat:
2.2. Az anyagcsere folyamatai
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Szénhidrátok. A bioszféra szerves anyagának fő tömege Döntően a fotoszintézis során keletkezik szén-dioxid + víz + fényenergia = szénhidrát + oxigén.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK APRÓ ÓRIÁSOK.
Biokémia Fontolva haladóknak
Sejtciklus Fogalma: Részei: Osztódás
A sejtes szerveződés.
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
Lebontó folyamatok.
22. lecke A szénhidrátok.
Szervetlen vegyületek
A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
A sejt szerkezete A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
Egészségügyi ügyvitelszervező szak Bevezető előadás
Szénhidrátok 6CO2 + 6H2O + energy C6H12O6 + 6O2 Definíció Körforgalmuk
Nukleotidok.
Előadás másolata:

Sejtbiológia (összefoglalás) Sejtbiológia fogalma A sejtek kémiai felépítése Biogén elemek, biogén ionok, szervetlen vegyületek, szerves vegyületek Biogén elemek: Fogalma: Csoportosításuk: Elsődleges biogén elemek: C, H, O, N Szerepük:

Biogén ionok: Másodlagos biogén elemek: P, S, Na, K, Ca, Mg, Fe Szerepük: Nyomelemek: I, F Biogén ionok: H+, Ca++, Mg++, Fe++, Fe+++ HCO3-, CO3--, NO3- Természetes előfordulásuk

Szervetlen vegyületek: CO2, NH3, H2O Víz: Kémiai szerkezete: Biológiai jelentősége: Anyagmozgás vizes közegben: Diffúzió Ozmózis

Szerves vegyületek: Lipidek: Foszfatidok: Lipidek, szénhidrátok, fehérjék, nukleotidok, nukleinsavak Lipidek: Kémiai felépítésük, oldhatóságuk Fajtái: Neutrális zsírok: Szerkezetük: Biológiai szerepük: Foszfatidok:

Szteroidok: Karotionidok: Szénhidrátok: Szerkezetük: Az epesav biológiai szerepük: Karotionidok: Szerkezetük Fajtái a növényi, illetve az emberi szervezetben Szénhidrátok: Jelentőségük: Fajtái: Monoszacharidok, diszacharidok, poliszacharidok Mono- és diszacharidok közös jellemzői: (íz, emészthetőség, oldhatóság)

Biológiai szempontból fontos fajtái: Triózok: glicerin-aldehid-foszfát Monoszacharidok: Biológiai szempontból fontos fajtái: Triózok: glicerin-aldehid-foszfát Pentózok: ribóz, dezoxiribóz Hexózok: glükóz, fruktóz Diszacharidok: Maltóz, cellobióz, szacharóz, laktóz Poliszacharidok (makromolekulák) közös jellemzői: (íz, emészthetőség, oldhatóság) Keményítő, állati keményítő, cellulóz, kitin

Fehérjék (makromolekulák): A fehérjelánc (polipeptidlánc) monomerjei: aminosavak Szerkezetük: Elsődleges szerkezet: Másodlagos szerkezet: Harmadlagos szerkezet: Negyedleges szerkezet: (csak a több alegységes fehérjéknél) Csoportosításuk: Összetételük szerint: Egyszerű fehérjék Összetett fehérjék

Csak megfelelő környezetben működőképesek Biológiai szerepük szerint: Enzimek, izomfehérjék, vázfehérjék, receptor fehérjék, szállítófehérjék, tartalék tápanyag fehérjék, ellenanyagok, jelölőfehérjék, véralvadási fehérjék szabályozófehérjék Csak megfelelő környezetben működőképesek Koagulációjuk (kicsapódásuk) együtt jár a denaturációjukkal (a működésképtelenné válásukkal) Fajtái: reverzibilis pl. könnyű fémsók hatására irreverzibilis pl. nehéz fémsók hatására)

Nukleotidok: Nukleozid + foszfát- csoport (ok) = nukleotid Csoportosításuk biológiai szerepük szerint: Energiatárolók (~szállítók, szolgáltatók): ATP, ADP, AMP Koenzimek felépítői (a vitaminokkal együtt): KoA, NAD+, NADP+ Nukleinsavak monomerjei: Nukleinsavak makromolekulák Monomerjeik a nukleozid-monofoszfátok, észter kötéssel összekapcsolódnak polinukleotidlánccá

Fajtái: DNS: 4 féle nukleotid építi fel (szerves bázisai: A,G,C,T) Szerkezete: Watson, Crick, Wilkins, Franklin Előfordulása: Biológiai szerepe: RNS: 4 féle nukleotid építi fel (szerves bázisai: A,G,C,U) Szerkezete: (t RNS lóheremodellje) Fajtáinak biológiai szerepe

Sejt fogalma: Élőlények csoportosítása a sejtjeik száma szerint: A sejtvizsgálat kezdetei ( kutatók felfedezések): A prokarióta és az eukarióta sejt összehasonlítása: A biológiai membránok: Felépítése:Singer-Nicolson féle félfolyékony mozaik membrán szerkezet Biológiai jelentősége: Elhatárolás, anyagforgalom, összeköttetés, jelölés, jelfogás Anyagforgalom (transzport folyamatok) Fajtái: Passzív transzport: szabad diffúzió (pl. ozmózis) „átoldódás” a membránon

Sejtalkotók (sejtszervecskék, sejtorganellumok) Aktív transzport: pl. Na+- K+ pumpamechanizmus Citózis: endo- és exocitózis Sejtalkotók (sejtszervecskék, sejtorganellumok) Sejtplazma: a sejt alapállománya Felépítése: Működése: Sejtváz (citoszkeleton): a sejtplazmában van felépítése: fehérjehálózat, mikrofilamentumok és mikrotubulusok képezik Mikrofilamentumok: fehérjék alkotta rostocskák Mikrotubulusok: fehérjék alkotta csövecskék

Mikrofilamentumok: Működése: képesek megrövidülésre, így a mozgásban való részvételre Előfordulásuk: izomfonalakban, az osztódási orsó húzófonalaiban Mikrotubulusos (csövecskés) szerkezetű sejtalkotók: Sejtközpont (citocentrum, centriólum): Felépítése, szerepe Csillók és ostorok: Felépítésük: Működésük: Előfordulásuk:

Riboszóma: prokarióta sejtben is van, csak kisebb, mint az eukarióta sejtben Felépítése: Elhelyezkedése: Szerepe: Membránszerkezetű sejtalkotók: Sejthártya: Szerkezete, szerepe (sejtfal: nem membrán szerkezetű sejtalkotó, a sejthártyán kívül helyezkedik el prokarióta sejtre, gomba- és növényi sejtre jellemző)

Citoplazmában levő membránszerkezetű sejtalkotók: Csak az eukarióta sejtekre jellemzők!!!! Sejtmag Endoplazmatikus retikulum (e. hálózat) Golgi készülék Lizoszóma Mitokondrium Színtest Felépítésük: Működésük:

Sejtciklus Fogalma: Részei: interfázis, sejtosztódás Interfázis szakaszai: G1-szakasz (G0-szakasz): Sejtmag jellemzői: Sejtplazma jellemzői: S-szakasz: G2- szakasz: sejtmag és a sejtplazma jellemzői

Mitózis: Sejtosztódás: Lényege: Fajtái: mitózis, meiózis Biológiai jelentősége: Így osztódó sejtek: Így keletkező sejtek: Haploid és a diploid sejt fogalma: Folyamata: Előszakasz, középszakasz Utószakasz, végszakasz

Meiózis: Lényege: Biológiai jelentősége: Így osztódó sejtek Így keletkező sejtek: Folyamata: I. főszakasz: Előszakasz: kromatida szakaszok kicserélődése a homológ kromoszómáknál

Középszakasz: véletlenszerű a kromoszóma- párok apai és anyai kromoszó- máinak a sejt középsíkjában való elhelyezkedése Utószakasz: két kromatidás kromoszómák haladnak a sejtvégek felé = kromoszómaszám feleződés! Végszakasz: II. főszakasz: Az I. főszakaszban keletkezett 2 utódsejt mitózissal osztódik

Enzimek: biokatalizátorok Felépítésük: Működésük: Jellemzőik: Elnevezésük: Hiánybetegségek: pl. tejcukorérzékenység Sejtanyagcsere: Fogalma: Összetevői: felépítő folyamatok, lebontó folyamatok Felépítő folyamatok általános jellemzői: Fajtái: autotróf, heterotróf (a szénforrás alapján) fototróf, kemotróf (az energiaforrás szerint)

Lebontó folyamatok általános jellemzése: Fajtái: a közeg oxigénellátottságától függően Biológiai oxidáció: jellemzői Erjedés: jellemzői Szénhidrát anyagcsere: Fotoautotróf szénhidrát bioszintézis (fotoszintézis): Jelentősége a földi életben: Összesített reakcióegyenlete: Folyamata, szakaszai: Fényszakasz: Lényege, színhelye, energia és vegyületszükséglete

végtermékei, folyamata Sötétszakasz: Színhelye, lényege, folyamata Szénhidrátok lebontása: Biológiai oxidációval: Lényege: Összesített reakcióegyenlete: Folyamata: Glikolízis: Színhelye, összesített reakcióegyenlete Citromsav- ciklus (Szent-Györgyi- Krebs- ciklus) Színhelye, lényege, összesített egyenlete Terminális oxidáció:

Erjedés: Színhelye, lényege, fajtái Alkoholos, illetve tejsavas erjedés folyamata Mindennapi felhasználása

A DNS információhordozó szerepét bizonyító kísérletek: Baktériumtranszformáció: Griffith kísérlete, a kísérleti eredmény értelmezése Avery kísérlete, a kísérleti eredmény értelmezése Fágfertőzés: Hershy és Chase kísérlete, a kísérleti eredmény értelmezése

Nukleinsavak bioszintézise: DNS bioszintézis: Lényege, anyag- és energiaszükséglete, színhelye, folyamata, jellemzői RNS bioszintézis (transzkripció): színhelye, folyamata, Fehérje bioszintézis (transzláció): Lényege: Anyag- és energiaszükséglete: Megelőző folyamatai: Sejtplazmában, sejtmagban: Színhelye:

Folyamata: Lánckezdés, láncnövekedés, láncbefejezés: Genetikai kódrendszer: Kód, kodon, antikodon Jártasság a kodonszótár használatában Jellemzői: Univerzális Degenerált Átfedés mentes Vesszőmentes (kihagyásmentes)